1271/B/1996. AB határozat
1271/B/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 38/1994. (XII. 23.) számú rendelete 4. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
1. Nagykanizsa város önkormányzati közgyűlése 38/1994. (XII. 23.) sz. alatt (a továbbiakban: Ör.) rendeletet alkotott az építményadóról.
Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint: ,,Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).''
Az Ör. 4. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól ,,A lakás és a nem lakás céljára épült építmény(ek), vagy építmény olyan része(ek), amelyet tartósan lakás céljára használnak, és az illetékes hatóság lakóhelyként a nyilvántartásába bejegyzett.''
Az Ör. 7. § (1) bekezdése szerint pedig ,,Adókedvezmény illeti meg a külterületi építmény utáni adóból az adóalanyt, ha az építmény hasznos alapterülete:
a) nem haladja meg a 20 m2-t, akkor 75%,
b) ha 20 m2 feletti, de a 40 m2-t nem haladja meg, akkor 4500 Ft és a 20 m2 feletti rész adójának 50%-a,
c) ha 40 m2 feletti, de a 60 m2-t nem haladja meg, akkor 7400 Ft és a 40 m2 feletti rész adójának 25%-a,
d) ha 60 m2 feletti, akkor az adókedvezmény együttes összege 9000 Ft.''
2. Az indítványozó kifogásolja, hogy az Ör. ,,az adókötelezettek, illetve az adómentességet élvezők körét nem az Alkotmány 70/I. §-ának megfelelően'' szabályozza. ,,A rendelet aránytalanul és korlátlan nagy adómentességet ad a lakás célú építményekre a zártkerti építményekkel szemben.'' Logikátlannak, igazságtalannak és alkotmányellenesnek tartja, hogy az Ör. az építmények adókötelezettsége között aszerint tesz különbséget, hogy ,,az egyik a városon kívül van, a másik meg belül'', következésképpen ,,a városban nagy vagyonnal rendelkező, nagy jövedelmű polgárok'' bármilyen nagy lakásuk után is ,,óriási kedvezményt'' kapnak. Úgy vélekedik, hogy a ,,mentességeket vagy kedvezményeket arányosan kell kiterjeszteni minden építményre''.
3. Az indítvány megalapozatlan.
3.1. A közterhekhez való hozzájárulás valóban az állampolgároknak az Alkotmány 70/I. §-ából eredő alapvető kötelessége. E kötelezettség alóli mentesülésre azonban senkinek nincs Alkotmányon alapuló alanyi joga. A mentességek és kedvezmények megállapítására viszont a jogalkotónak széles körű mérlegelési joga van. Az Ör. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek az építményadóra vonatkozó 11—16. §-ában meghatározott előírásait nem sérti, a mentességek és kedvezmények megállapítását illetően pedig a törvény 6. § d) pontjával megengedett jogkörét alkotmányosan alkalmazza.
3.2. A jogalkotót természetesen a mérlegelési jog érvényesítése kapcsán is kötik az Alkotmányban meghatározott jogi korlátok. Nem sérülhet pl. — s erre közvetve az indítványozó is utal — az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma. Alkotmányellenes megkülönböztetés azonban csak valamely szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel. [21/1990. (X. 4.) AB határozat — ABH 1990. 77.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat — ABH 1993. 65.] Az Ör. 4. § (1) bekezdése csak azokat az építmény-tulajdonosokat mentesíti az adó alól, akik az építményüket tartósan lakás céljára használják, s ezt lakóhelyi nyilvántartásba vétellel is igazolják. E mentességi szabály nem tesz különbséget az adóalanyok között az építmény fekvése szerint. Az adott csoporton belül tehát nem diszkriminál. [Az Ör. 4. §-ának (1) bekezdése és 7. §-ának (1) bekezdése ugyanis — alkotmányos jogszabályértelmezés esetén — akként viszonyul egymáshoz, hogy a 7. § (1) bekezdésének alkalmazására kizárólag akkor kerül sor, ha a külterületi építmény nem tartozik a 4. § (1) bekezdésének hatálya alá.]
3.3. Az Ör. 7. § (1) bekezdése azokra a külterületi építmény-tulajdonosokra vonatkozik, akik építményüket nem lakás céljára használják. Nem logikátlan, nem igazságtalan, főleg pedig nem alkotmányellenes az a szabályozás, mely a lakáson kívül más építmény tulajdonával is rendelkező személyeket az utóbbi ingatlanuk után csupán adókedvezményben s nem teljes adómentességben részesíti.
Az Alkotmánybíróság arra is rámutat, hogy a lakásként használt épületek építményadó-mentessége nem von maga után minden adó alóli mentességet. A jogszabályi feltételek fennállta esetén ugyanis az épülettel rendelkező adóalanynak pl. helyi iparűzési adót is — ha egyébként az önkormányzat bevezette — kell fizetnie.
4. Mivel az Ör. 4. § (1) és 7. § (1) bekezdése nem ellentétes sem az Alkotmánynak a közteherviselést megállapító 70/I. §-ával, sem a diszkriminációt tiltó 70/A. §-ával, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás