1325/B/1996. AB határozat
1325/B/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 30/1994. (VI. 15.) rendelete 4. § 2. és 3. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
Az indítványozó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 30/1994. (VI. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4. § 2. és 3. pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. [Az indítványozó a kifogásolt rendelkezéseket az Ör.-t módosító 55/1994. (X. 14.) rendeletben (a továbbiakban: Ör.m.) alkalmazott sorszámozás szerint a 2. § 2. és 3. pontjaként jelölte meg.]
Az indítványban foglaltaknak megfelelően a támadott rendelkezések ellentétesek a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 46. § b) pontjában foglalt előírással, mivel kizárják a bérlőket megillető vételi, illetve elővásárlási jog gyakorlását.
Az indítványozó álláspontja szerint az Lt. 46. § b) pontjában megjelölt határidő elteltéig Miskolc városban nem készült olyan részletes rendezési terv, amely az Ör. 3. sz. mellékletében említett lakásokat rehabilitációra jelölte ki.
Az indítványozó az Alkotmány 13. §-ában biztosított tulajdonhoz való jog és a 44/A. § (2) bekezdése sérelmére is hivatkozott.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''.
1. Az Lt. több tárgykörben is kötelezettséget, illetve rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg a helyi önkormányzat számára és meghatározza az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat érintő vételi, illetve elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó garanciális tartalmú rendelkezéseket. E törvény 45. § (1) bekezdése tartalmazza a vételi jog gyakorlására jogosultak körét, a 46. § pedig megjelöli azokat a lakásokat, amelyekre nézve nem áll fenn vételi jog. A 46. § b) pontja ilyenként említi az olyan önkormányzati lakásokat, amelyek ,,az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben ... vannak, illetőleg az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van''.
Az Ör.-nek a megalkotásakor hatályos 4. §-a így rendelkezett: ,,A vételi joggal nem érintett lakások elidegenítéséről a Közgyűlés dönt''. Az Ör.m. ezt a szabályozást a következőképpen módosította, illetve egészítette ki:
,,Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítéséről — értékhatártól függően — a Közgyűlés, illetve a Tulajdonosi Bizottság dönt.
Elővásárlási jog illeti meg az Általános Rendezési Terv szerint rehabilitációra kijelölt területen lévő, illetőleg a városképi jelentőségű ingatlanokban lévő lakások bérlőit. Az ÁRT-t a 3/1988. sz. tanácsrendelettel módosított 6/1984. számú tanácsrendelet hagyta jóvá.
A rehabilitációra kijelölt területet és az ott található ingatlanok tételes felsorolását a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.''
2. Az Lt. 49. §-a az önkormányzati lakásokat érintő elővásárlási jogot szabályozza, a következőképpen.
,,(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt — a 45. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott — lakóterület arányában,
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét.
(2) Az (1) bekezdésben említett jog illeti meg azt is, aki vételi jogával az e törvényben megállapított határidőben nem élt.''
A vételi jog gyakorlására az Lt. 48. § (1) bekezdésében megállapított határidő 1995. november 30-án lejárt.
Az Lt.-ben alapított elővásárlási jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 373. §-ában foglalt rendelkezések alapján arra kötelezi a tulajdonost, hogy a lakás értékesítése esetén erre irányuló szándékát a jogosulttal közölje. E § (2) bekezdésének első mondata előírja: ,,Ha az elővásárlási jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön''. Az elővásárlási jog tehát lehetővé teszi a bérlőnek, hogy a lakás kívülálló vevő részére történő elidegenítését a lakás megvásárlásával megakadályozza. Amennyiben viszont az elővásárlási jog jogosultja nem kívánja megvásárolni a lakást, a tulajdonos önkormányzat szabadon értékesítheti azt kívülálló vevő részére.
Az Ör. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásokra vonatkozó vételi, illetve elővásárlási jog megállapítása során az Lt. 45—50. §-ában foglaltak az irányadók.
Az Ör. tehát nem zárja ki az Lt. kötelező tartalmú előírásai érvényesülését, hanem az önkormányzat mint tulajdonos arra irányuló szándékát tartalmazza, hogy a sérelmezett szabályozásban említett lakásokra nézve biztosítja a bérlő elővásárlási jogát.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Ptk., az Lt. és az Ör. említett előírásai összevetésével úgy ítélte meg, hogy az Ör. támadott rendelkezése nem ellentétes az említett törvényekben foglalt szabályozással.
3. Az indítványozó az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére is hivatkozott. Eszerint ,,a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot''.
Mivel az e határozat indokolásában foglaltak szerint az arra jogosultak vételi jogára az Lt.-ben megállapított határidő lejárt, sem a bérlőnek, sem más személynek nincs alanyi joga az önkormányzati tulajdonban lévő lakás tekintetében vételi jog érvényesítésére. Az elővásárlási jog pedig — amint ez a Ptk. idézett rendelkezéséből kitűnik — nem teremt egyoldalú jogosultságot a bérlő számára a lakás megvásárlására. A fentiek alapján megállapítható, hogy az Ör. támadott előírásai az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott tulajdonhoz való jogot nem sértik.
Az Alkotmánybíróság a vázoltak alapján az indítványt ebben a vonatkozásban is megalapozatlannak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás