1328/B/1996. AB határozat
1328/B/1996. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány és alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi CIII. törvény 9. § (1) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja, az alkotmányjogi panaszt pedig visszautasítja.
I n d o k o l á s
I.
A Magyar Közlöny 1994. december 29-i számában közzétett 1994.évi CIII. törvény (a továbbiakban T.) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szól, de a 4. § ezenkívül tartalmazza a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 44. § (3) és (4) bekezdésének módosítását, továbbá e paragrafusnak (5) és (6) bekezdéssel történő kiegészítését is. A T. 9. § (1) bekezdése szerint e törvény kihirdetése napján lép hatályba, a 4-8. §-ait pedig 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.
Az indítványozó az idézett hatálybaléptető rendelkezést tartja az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe és 70/E. § (1) bekezdésébe ütközőnek, mert az ilyen időpontú hatálybaléptetés indokolatlan különbséget tesz az állampolgárok között, és a hátrányos helyzetbe hozott állampolgárok szociális biztonságát is veszélyezteti. Előadta, hogy 1984. március 16-áig 32 év és 48 nap szolgálati időt szerzett, és a nyugdíjkorhatár elérésekor 1992. július 21-től kérte özvegyi nyugdíjának megállapítását. Az akkor hatályos szabályok alapján részére 5973 Ft nyugdíjat állapítottak meg. Ha nyugdíjigényét 1995. január 1-jén vagy azután terjesztette volna elő, akkor az 1975. évi II. törvény 44. §-ának ez időponttól módosított előírásai szerint mintegy háromszorosát kaphatta volna az 1992-ben megállapított összegnek. Emiatt a társadalombiztosítási határozatot meg is támadta, a Miskolci Városi Bíróság azonban 17.P. 23943/1994/20 számú ítéletével a keresetet elutasította, és ezt az ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az 1996. április 9-én kelt 1.Pf. 20054/1996/5 számú ítélettel helyben hagyta. Erre tekintettel 1996. november 11-én indítványát alkotmányjogi panasszal is kiegészítette.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
A két alkotmányos rendelkezés összevetése és értelmezése alapján mutatott rá az Alkotmánybíróság már a 772/B/1990/5. számú határozatában (ABH 1991. 522.) arra, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere csak részben működik a ,,vásárolt jog'' elve alapján, mert emellett azt szociális szempontok is működtetik. E vegyes rendszerű társadalombiztosítás a rendszerváltás előtti évtizedekben alakult ki. E vegyes rendszer tehát — ahogy azt a 26/1993. (IV. 29.) AB határozat (ABH 1993. 196—203.) is tartalmazza — önmagában nem alkotmányellenes mindaddig, ameddig az állam a jogi szabályozással azt úgy működteti, hogy az a biztosítás útján szerzett jogokat, továbbá a szociális biztonsághoz való jog tartalmi elemét adó ellátáshoz való jogot nem sérti.
E szempontokból kiindulva vizsgálta az Alkotmánybíróság a 63/1993. (XII. 2.) AB határozatban (ABH 1993. 371.), hogy az indítvánnyal támadott rendelkezések alkotmányellenesnek minősültek-e. E korábbi ügy jogszabályalkotási előzménye azonban az volt, hogy az új szabályozás az ellátás igénylőjére a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetet teremtett. E kedvezőtlen helyzetet küszöbölte ki az Alkotmánybíróság határozata.
Ezzel szemben az indítvány tárgyát képező rendelkezés az életbeléptetést követő időben ellátást igénylő részére kedvezőbb helyzetet teremt, és az indítványozó nem is ezt sérelmezi, hanem azt kifogásolja, hogy a jogalkotó a kedvezőbb számítási módot nem visszaható hatállyal rendelte alkalmazni.
Hasonló kérdéssel az Alkotmánybíróság a 121/B/1990/9. számú határozatban (ABH 1990. 291—292.) foglalkozott. E határozat szerint a jogalkotónak az a döntése, hogy visszamenőleges hatály nélkül rendelte a jogszabályt alkalmazni, kormányzati mérlegelés körébe tartozott és nem minősül alkotmányellenesnek.
Az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálta az indítványnak azt a részét, amelyben az indítványozó a korábban hatályban volt jogszabályokból eredő esélyegyenlőtlenséggel foglalkozik, illetőleg azt a kérdést, hogy a jogalkotó miért nem adott az általa alkotott módosító szabálynak visszaható erőt. A jogszabályok célszerűségének, hatékonyságának, igazságosságának kérdéseit az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. (772/B/1990/5. AB hat. ABH 1991. 522.) Mivel az indítvány által támadott hatálybaléptető rendelkezés az Alkotmánnyal nem ellentétes, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
III.
Az utólagos normakontroll iránti eljárás megindulása után az indítványozó alkotmányjogi panaszt is előterjesztett hasonló tartalommal. Ebben kifogásolta, hogy a Miskolci Városi Bíróság a Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjmegállapító határozatával szemben előterjesztett keresetét elutasította, és ezt az ítéletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság is helyben hagyta.
Az alkotmányjogi panasz azonban elkésett, ezért azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Budapest, 1997. február 4.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Vörös Imre s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k., |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás