1374/B/1996. AB határozat
1374/B/1996. AB határozat*
2000.01.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó azt sérelmezte, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 15. § (1) bekezdése alapján csak kivételes esetben foglalkoztatható pedagógus közalkalmazotti, illetve munkajogi jogviszonyon kívül. Nézete szerint alkotmányellenes az e rendelkezés eredményeként előállt megkülönböztetés, hogy "a közalkalmazott orvos, stb. lehet vállalkozó, a pedagógus pedig nem." Úgy gondolja, hogy ez az Alkotmány 70/A. § (2) és (3) bekezdéseibe ütköző diszkrimináció, hiszen "vagy minden közalkalmazott lehet vállalkozó, vagy senki."
Mivel az indítványozó által támadott rendelkezés és az Alkotmány hivatkozott bekezdései között érdemi kapcsolat nem fedezhető fel, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint értelmezve, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésére tekintettel is vizsgálta.
II.
Az Alkotmánybíróság döntését a következő törvényi rendelkezések figyelembevételével hozta meg:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. A Kötv. támadott rendelkezése:
"15. § (1) Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben – az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban – látható el. Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy adott munkakör ellátása tekintetében nem lehet valaki egyszerre vállalkozó és közalkalmazott.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a közszolgáltatások bizonyos szféráiban lehetőség van polgári jogviszonyok létesítésére, így például a háziorvosi feladatokat a háziorvos mind az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állva, mind pedig az önkormányzattal kötött szerződés értelmében egészségügyi vállalkozási formában vagy magánorvosként végezheti. Ugyanígy a közművelődési dolgozók is foglalkoztathatóak polgári jogi jogviszonyok alapján. Mindez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy adott feladatellátás tekintetében az alkalmazás csak közalkalmazotti jogviszony keretében történhessen. Ez a helyzet a pedagógus munkaköröknél – kivéve az óraadói megbízatásokat -, ahol az adott munkaviszony jellegénél fogva a stabil, folyamatos foglalkoztatást biztosító közalkalmazotti jogviszony létesítését tételezi fel.
Az Alkotmánybíróság e kérdéskörben tehát azt vizsgálta, hogy diszkriminációnak minősül-e az, hogy a jogalkotó a közfeladatok ellátása során eltérő foglalkoztatási szabályokat állapít meg bizonyos közfeladatokat végzőkre, vagyis bizonyos esetekben választási lehetőséget biztosít a szerződő feleknek a tekintetben, hogy a munkavégzésre közalkalmazotti vagy másféle, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsenek.
Az Alkotmánybíróság számos döntésében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen különbségtétel minősül alkotmányellenesnek. Így pl. a 35/1994. (VI. 24.) AB határozatban megállapította az Alkotmánybíróság, hogy "az alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végső soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes." (ABH 1994, 197, 200.)
2. A Kötv. előírásai alapján a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, továbbá el kell látnia számos olyan feladatot, amely a gyermekek személyiségének kibontakozását szolgálja, biztosítania kell, hogy az intézményben egységes elvekre épülő nevelő-oktató munka folyjék. Ebből fakad az ilyen intézményeknek az a működési sajátossága, hogy a vezetésben közreműködik a nevelőtestület, a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, amely a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve [Kötv. 56. § (1) bekezdés], így több döntési jogkörrel is rendelkezik. Ez a testületi munka is indokolja a közalkalmazotti, illetőleg munkajogi jogviszonyban történő foglalkoztatást, csakúgy mint az intézményvezető utasításadási joga, amely a pedagógiai munkáért és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért viselt felelősségének elengedhetetlen feltétele. A pedagógus-munkakör sajátossága továbbá, hogy a teljes munkaidőnek csak egy részét teszi ki az effektív tanítási tevékenység (a kötelező órák), emellett számos egyéb, olyan munkaköri kötelezettség is terheli a pedagógusokat, mint pl. a nevelőtestület munkájában való közreműködés, gyermekfelügyelet ellátása, amelyek kifejezetten a munkáltató utasításadási jogán alapulnak.
Ezek a sajátosságok főként a közoktatáshoz kötődnek, olyan jellemzők, amelyek más, általában közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak esetében nem fordulnak elő. Mindez összevetve azzal a fontos követelménnyel, hogy a tartós, stabil közintézeti viszonyok a diákok szellemi-lelki fejlődésében fontos szerepet töltenek be, megalapozza a Kötv. 15. §-ának foglalkoztatási forma megválasztását korlátozó szabályát, így az ezáltal megvalósított különbségtétel nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. január 24.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s.k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás