PK BH 1996/144
PK BH 1996/144
1996.03.01.
I. Szolgalmi jog létesítése folytán az ingatlanban keletkező értékcsökkenés megállapítása (Ptk. 166. §).
II. A szolgalmi jog létesítésével összefüggő kérdés az értékcsökkenés tekintetében való döntés, ezért ez nem minősül olyan keresetváltoztatásnak, amely a másodfokú eljárás során nem érvényesíthető (Pp. 247. §).
A másodfokú bíróság egyéb rendelkezései mellett a perbeli ingatlanok terhére, illetőleg javára gáz-, ivóvíz- és csapadékvíz-elvezetési szolgalmi jogot létesített a bejárási szolgalmi jog nyomvonalán. Kötelezte egyben a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 75 000 forintot.
Határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy a felperes ingatlanára az említett ivóvíz, gáz már bevezetést nyert, így a szolgalmi jog létesítése ennek a tényleges állapotnak az ingatlan-nyilvántartási rögzítésére irányul. A csapadékvíz elvezetése - megállapítása szerint - ténylegesen ugyanilyen módon történhet meg a szolgalmi jog alapítása után. Megállapította, hogy a szolgalmi jog olyan teher a szolgáló telek tulajdonosa számára, amely nyilvánvalóan csökkenti az ingatlan forgalmi értékét. Az értékcsökkenés összegét - mérlegeléssel - 75 000 forintban állapította meg, amelynek megfizetésére a felperest kötelezte.
A jogerős ítéletnek a 75 000 forint értékcsökkenésre vonatkozó rendelkezése ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogsértés okaként arra hivatkoztak, hogy a bíróság téves álláspontjával szemben valójában a szolgalmi jogokat elbirtokolta, így az alperesek részére ellenérték megállapítására nincs alap.
Az alperesek a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályukban kérték fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem annyiban alapos, hogy az érdemi elbíráláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet támadott rendelkezéseit - a költségekre is kiterjedően - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A szolgalmi jog alapításával kapcsolatban elfoglalt állásponttal a Legfelsőbb Bíróság egyetért, mert az átjárás ténye önmagában elbirtokláshoz nem vezet. A felperes elbirtoklásra azért sem alapíthatta eredményesen felülvizsgálati kérelmében előadott igényét, mert az alperesi ingatlanon egyéb közmű fektetésével kapcsolatban is a bíróság szolgalmi jogot létesített.
A szolgalmi jog létesítése folytán az ingatlanban értékcsökkenés keletkezhet. Az értékcsökkenés megállapítását az alperesek fellebbezésükben kérték az összeg megjelölése nélkül. A szolgalmi jog létesítésével összefüggő kérdés az értékcsökkenés tekintetében való döntés, ezért ez nem minősül olyan keresetváltoztatásnak (Pp. 247. §), amelynek a jogszabály a másodfokú eljárásban korlátot szab, vagy amely csak viszontkereset alapján bírálható el. A másodfokú bíróság ennek ellenére törvénysértően járt el akkor, amikor az alpereseket nem hallgatta meg az értékcsökkenés mértékének megjelölése érdekében, és elmulasztotta a felperes megnyilatkoztatását ugyanerre a körülményre, vagyis arra, hogy elismeri-e az ingatlanon keletkező értékcsökkenés létrejöttét, annak az alperesek által megjelölt mértékét, illetve elutasítani kéri ezt az alperesi igényt. Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak ezt a hiányosságot kell pótolnia: a felek meghallgatása során kell tisztáznia az alperesek igényét és a felperesnek ezzel kapcsolatos álláspontját.
Törvénysértő az ítélet az említett rendelkezés körében azért is, mert a bíróság szabad mérlegeléssel minden szakmai adat ismerete nélkül határozta meg az értékcsökkenést és annak mértékét. A szolgalommal terhelt ingatlanban jelentkező forgalmiérték-változás szakértelmet igénylő kérdés, ezért vita esetén nélkülözhetetlen szakértő bevonása (Pp. 177. §). A másodfokú bíróságnak az új eljárásban ennek az eljárási szabálynak kell eleget tennie olyan módon, hogy ingatlanforgalmi szakértő véleményét kell kérnie annak megállapítása érdekében, hogy milyen értéket képviselt az ingatlan a szolgalmi jog létesítése nélkül, és ez az érték változott-e, ha igen, mennyiben a szolgalmi jog létesítésével.
Ezeknek az adatoknak és eljárásoknak eredményeként lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon arról: terheli-e a felperest értékcsökkenés címén fizetési kötelezettség, ha igen, milyen összegben állapítható az meg.
A kifejtettek szerinti eljárás lefolytatása és határozathozatal végett a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az értékcsökkenéssel kapcsolatos rendelkezését a költségekre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.586/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás