PK BH 1996/153
PK BH 1996/153
1996.03.01.
I. Ha a várt örökségről való megállapodást az örökhagyó életében csak az egyik szerződő fél írta alá, a szerződés érvényesen nem jött létre, mert a hiányzó aláírás az örökhagyó halála után nem pótolható [Ptk. 660. § (1) és (2) bek.].
II. Az egyik örökös által az örökhagyó életében, a másik örökös által az örökhagyó halála után tett nyilatkozat alapján az osztályos egyezség létrejötte fogalmilag kizárt [He. 53. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felek között a várt örökségük tárgyában érvényes szerződés jött létre, és annak tartalmát is rögzítette. Álláspontja szerint az 1970. július 4-én kelt okirat, amelyben az alperes a felperestől átvett 20 000 forint ellenében az anyai örökségéről a felperes vagy törvényes örököse javára lemondott, a Ptk. 660. §-ának (1) bekezdése szerinti várt örökségről való rendelkezésnek minősül. Az okirat a minimális tartalmi kellékeknek megfelel, így a Ptk. 660. §-ának (2) bekezdésében megkívánt kötelező írásbeliséget a felek betartották. A periratokhoz csatolt szerződéspéldányt a felperes őrizte meg, ezért nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy azon a felperes aláírása nem szerepel. A Ptké. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis írásbeli alakban létrejöttnek kell tekinteni a szerződést akkor is, amikor az egyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá. A másodfokú bíróság részítéletet hozott, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A részítélet indokolásában kiemelte, hogy a várt örökségről rendelkező okiratot a felperes csak a peres eljárás alatt, azt követően írta alá, amikor az alperes az okirat érvényességét viszontkeresettel támadta. Az alperes tagadásával szemben nem nyert bizonyítást, hogy az okirat több példányban készült, és az egyik példányt a felperes korábban aláírta volna. Ezért "az 1970. július 4-én kelt alperesi nyilatkozat várt örökségről szóló rendelkezésnek nem tekinthető a felperes egyidejű, illetőleg az örökhagyó halálát megelőzően történt aláírásának hiányában, és nem tekinthető osztályos egyezségnek sem, mert az utóbbi az örökösök között kizárólag a hagyatéki vagyon tárgyára létrejött egyezség [He. 53. § (4) bek.]".
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős részítélet ellen, és annak megváltoztatásával kereseti kérelme szerinti döntést kért. Azzal érvelt, hogy a Ptk. 660. §-a (1) bekezdésének szövegéből kitűnően az örökhagyó leszármazói nemcsak az örökhagyó életében, de az örökhagyó halála után is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Ebből következően, ha az általa aláírt példány nem is került elő, a meglevő példánynak utóbb történt aláírásával az érvényes megállapodás létrejött. Másodlagosan - ha jogi okfejtése nem lenne elfogadható - arra hivatkozott, hogy a megállapodás megfelel az osztályos egyezség fogalmának, tehát kereseti kérelme ez okból megalapozott.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályban tartását kérte, azt mindenben helytállónak tartotta.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
Helytálló a másodfokú bíróságnak a Ptk. 660. §-a értelmezésére vonatkozó jogi álláspontja, és helyes az arra alapított döntése is.
A felülvizsgálati kérelemben előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a Ptk. 660. §-ának (1) bekezdése szerinti várt örökségről való rendelkezés az örökhagyó életében kötött szerződés. Ebből következik, hogy annak a (2) bekezdésben megszabott írásbeli alakban az örökhagyó életében kell létrejönnie. Ha tehát az írásba foglalt megállapodást az örökhagyó életében csak az egyik szerződő fél írta alá, a szerződés érvényesen nem jött létre, és a hiányzó aláírás az örökhagyó halála után már nem pótolható.
Osztályos egyezség viszont - mint az örököstársak közössége megszüntetésének egyik módja - csak az örökhagyó halála után köthető. Az osztályos egyezségben az örököstársak az örökhagyó halálával reájuk szállt hagyaték megosztásáról rendelkeznek, értelemszerű tehát, hogy jognyilatkozataikat az örökhagyó halála után kell megtenniük. Az egyik örökös által az örökhagyó életében, a másik örökös által az örökhagyó halála után tett nyilatkozat alapján az osztályos egyezség létrejötte fogalmilag kizárt.
A fenti indokolásbeli kiegészítéssel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős részítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. A jogerős részítélettel a másodfokú bíróság a várt örökségről rendelkező szerződés érvénytelenségét állapította meg; ez a további eljárásban már nem vitatható, ebben a körben a jogvita lezárult. Ezért a Legfelsőbb Bíróság rendelkezett a felülvizsgálati eljárással felmerült költség viseléséről is, és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése alapján annak megfizetésére a felperest kötelezte. (Legf. Bír. Pfv. V. 22.422/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás