• Tartalom

GK BH 1996/161

GK BH 1996/161

1996.03.01.
A vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettség alapjául szolgáló érdekeltségi terület meghatározásánál irányadó szempontok [1977. évi 28. tvr. 1. § (1) bek., 3. § (2), (3) és (5) bek.].
A felperes az elsőfokú bírósághoz benyújtott keresetében az alperes által 1990. évre 387 504 Ft-os összegben kivetett érdekeltségi hozzájárulás törlését kérte. Előadta, hogy az alperes a felperes művelésében lévő 10 614 ha erdőterület és 60 ha mezőgazdaságilag hasznosított terület után vetette ki az érdekeltségi hozzájárulást. A határozat ellen kifogással élt, az alperes intézőbizottsága azonban az 1990. évre kivetett 387 504 Ft összegű érdekeltségi hozzájárulás ellen benyújtott kifogását elutasította. A felperes kérelme alátámasztására szakértői véleményeket csatolt. Jogi álláspontját az alperes által hivatkozott, az 1977. évi 28. tvr. 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra alapította. Állítása szerint az alperes által üzemben tartott vízi létesítmények műszaki hatása nem terjed ki az ingatlanaira, ennélfogva érdekeltségi hozzájárulás fizetésére sem kötelezhető.
A felperes az elsőfokú bírósághoz benyújtott és az említett perhez egyesített újabb keresetében - a fentiekkel azonos indokok alapján - az alperes által az 1992. évre kivetett - azonban eltérő területnagyságot figyelembe vevő - 494 428 Ft érdekeltségi hozzájárulás törlését is kérte. A felperes az 1994. április 22-i fellebbezési tárgyaláson az 1992. évre érvényesített keresetétől elállt, ehhez az alperes hozzájárult.
Az alperes a keresetek benyújtását követően, az 1990. évi érdekeltségi hozzájárulást 387 504 Ft-ról 268 840 Ft-re leszállította. Ezt meghaladóan a felperesi kereset elutasítását kérte. Az alperes jogi álláspontjának alátámasztására hivatkozott a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendeletre. Az alperes álláspontja szerint a felperes erdő- és mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanai részei a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területének; ezzel kapcsolatban utalt a "korábbi" perekben beszerzett szakértői véleményre.
Az elsőfokú bíróság szakértőket rendelt ki. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében tényként állapította meg, hogy a felperes területeiből 6924 ha erdő, és 60,3 ha szántóterület az alperes érdekeltségi területébe esik. Utalt arra, hogy a felperes kezelésében lévő területek közelében belvízcsatornák vannak, amelyek száraz, aszályos időszakokban, de még átlagos csapadékviszonyoknál is a felperesi ingatlanokra egyáltalán nem, vagy esetleg számításba nem vehető mértékű hatást gyakorolnak. Csapadékos, kimondottan belvizes időszakokban viszont a felperesi területek azon részénél, amelyek közelében belvízcsatorna van, felszíni vízlefolyás történik az alperesi csatornákba; e csatornák a belvizes időszakok kártételeinek csökkentésére szolgálnak. Az elsőfokú bíróság e tényállás alapján és az általa felhívott 1977. évi 28. sz. tvr. 1. §-ának (1) bekezdését és 3. §-ának (5) bekezdését alkalmazva mérlegelte a beszerzett szakértői véleményeket. A bíróság megállapítása szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a vízi létesítmény műszaki hatása kiterjed a felperes ingatlanaira, és ennek alapján a felperes érdekeltségi hozzájárulás törlése iránti keresetét alaptalannak találta, ezért azt elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, elsődlegesen kérte annak megváltoztatását és a keresetének való helyt adást. Másodlagosan megalapozatlansága miatt az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Tévesnek állította az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogértelmezést. Utalt az erdészeti szakértő azon véleményére, amely szerint az alperes vízi létesítményének hatása az erdőterületen egyáltalán nem érvényesül, illetőleg közömbös, esetleg káros. Bejelentette, hogy 1992. január 1-jétől vállalatukból az erdészeti ágazat kivált, D. Állami Erdőgazdaság megjelöléssel, így az 1992-es és azt követő évek érdekeltségi hozzájárulásai már a D. Állami Erdőgazdaságot terhelik.
Az alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - az annak alapjául szolgáló, részben egymásnak ellentmondó szakértői véleményekre tekintettel - a Pp. 182. §-ának (4) bekezdése szerint a fellebbviteli eljárásban beszerzett, kellően megindokolt és alapos, ezért a Legfelsőbb Bíróság ítélkezése alapjául elfogadott felülvélemény alapján kiegészítette. A felülvélemény alapján kiemelésre szorul, hogy az érdekeltségi hozzájárulás fizetésének kötelezettségét nem szabad az időjárástól függővé tenni, mivel a belvízelvezető csatornahálózat időszakosan funkcionál. A csatornák jó karbantartása aszályos időszakokban is szükséges, és az első fokú eljárásban beszerzett erdészeti szakvéleménynek téves az a megállapítása, amely a vízelvezető csatornahálózatot az erdőgazdálkodásra kifejezetten károsnak tartja. Ennek az ellenkezője az igaz.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek szerint kiegészített tényállás alapján egyetért az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, beleértve a jogértelmezéssel kapcsolatban kifejtetteket is.
A kifejtettek szerint bebizonyosodott, hogy a többször módosított 1977. évi 28. tvr. 3. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperesi vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területébe esik a felperesi ingatlan, mert arra a vízilétesítmények műszaki hatása kiterjed. Ennélfogva a tvr. 3. §-ának (5) bekezdése alapján a felperes érdekeltségi hozzájárulás fizetésére jogszerűen volt kötelezhető. A hozzájárulással kapcsolatos alperesi igény - annak összegszerű csökkentése után - megalapozottnak bizonyult, így annak törlésére vagy további csökkentésére nem volt jogszabályi lehetőség. A Legfelsőbb Bíróság a fenti indokolásbeli kiegészítéssel az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság 5. G. 40.510/1992. sz.-Legf. Bír. Gf. IV. 32.216/1993. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére