18/1996. (V. 10.) AB határozat
18/1996. (V. 10.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1996.05.10.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a labdarúgás sportág anyagi ösztönzési rendszeréről szóló 5/1988. (IX. 13.) ÁISH rendelkezés 11. §-ának (2) bekezdéséből a ,,valamint a teljesítményt ösztönző juttatás'' szövegrész alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A 11. § (2) bekezdés a következő szöveggel marad hatályban:
,,A tanulmányi támogatás után nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.''
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. A megsemmisített rendelkezés a közzététel napján veszti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
A Pécsi Városi Bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján eljárva – a per tárgyalásának felfüggesztése mellett – alkotmányellenesség utólagos vizsgálata tárgyában az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte és indítványozta a labdarúgás sportág anyagi ösztönzési rendszeréről szóló 5/1988. (IX. 13.) ÁISH rendelkezés (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (2) bekezdéséből ,,a teljesítményt ösztönző juttatás után nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából figyelmen kívül kell hagyni'' szövegrész alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Indítványozó szerint az R. rendelkezése sérti az alkotmányos rendet, mert törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályban fogalmaz meg törvényhozási tárgyban alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályt. Indítványozó szerint az R. rendelkezése ellentétes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv. (a továbbiakban: T.) 103/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal és így sérti az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdését.
II.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott:
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: JAT) 5. §-ának j) pontja szerint törvényben kell szabályozni az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást.
A JAT 1. §-ának (2) bekezdése alapján az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az államtitkári rendelkezés JAT szerint támasztott jogszabályi feltétele, hogy azt az államtitkár a Kormány által meghatározott feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján adja ki. Az államtitkári rendelkezés kibocsátása iránti alkotmányos felhatalmazás az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 38. §-ának (6) bekezdése alapján az új Országgyűlés által megválasztott Minisztertanács hivatalba lépése napján hatályát vesztette. Ez azonban nem érinti az eddig az időpontig kibocsátott államtitkári rendelkezések hatályát, illetve azt sem, hogy kibocsátásuk során – amennyiben az a JAT hatálybalépése után történt – a JAT szabályai szerint kellett eljárni.
A T. 103/B. §-a rendelkezik a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségről. Fő szabályként rendeli el minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján a munkáltatótól kapott jövedelem után a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget, ami társadalombiztosítási járulékalapot képez. A járulékalap meghatározása során (T. 103/A. §) a törvényhozó minden személyes jellegű kifizetést, juttatást, így a prémiumot, a jutalmat – a taxatív módon felsorolt kivételeket nem számítva – a járulékalapba sorol. A T. rendelkezései értelmében a labdarúgók teljesítményt ösztönző juttatása a járulékalapba tartozik. Ezzel a szabállyal ellentétes az R. rendelkezése, amikor ezt a fajta juttatási kötelezettséget kiveszi a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alól.
Az R. kiadására a társadalombiztosítási rendelkezés tekintetében nem volt sem törvényi, sem tvr. szintű, sem minisztertanácsi rendeleten alapuló felhatalmazása az ÁISH államtitkárának. Így az R. ellentétes a JAT 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt, az államtitkári rendelkezésre vonatkozó szabállyal.
Az R. kifogásolt rendelkezése tehát törvényhozási tárgyat, törvénnyel ellentétes módon, törvényi felhatalmazás nélkül szabályoz, és így ellentétes az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdésével. Az alkotmányellenesség megállapítása során az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az államtitkár jogszabály-alkotási jogának alkotmányi felhatalmazása egyúttal rendelkezett e normafajta jogforrástani helyéről. Az államtitkári rendelkezés nem lehetett ellentétes az Országgyűlés, a Minisztertanács által alkotott jogszabályokkal, valamint a miniszteri rendelettel. Meghatározott esetekben azonban az államtitkári rendelkezés miniszteri rendeletet is módosíthatott, illetve hatályon kívül helyezhetett. E jogkörnek azonban feltétele volt a törvényen alapuló felhatalmazás, továbbá az a körülmény, hogy az állami irányítás változása folytán a korábban miniszterhez tartozó feladat ellátását államtitkár vette át. Az államtitkári rendelkezés tehát a mai jogrendszerünkben a miniszteri rendelet alatt, bizonyos esetekben vele egy sorban foglal helyett. Jogforrástani alkotmányosságának vizsgálata során tehát nem lehet kevesebbet követelni, mint a miniszteri rendelet alkotmányosságának jogforrástani vizsgálatakor. Amennyiben egy államtitkári rendelkezés ellentétes a törvénnyel, a Kormány rendeletével és határozatával, úgy sérti az Alkotmány 37. §-ának (3) bekezdését, és így közvetlen módon ellentétes az Alkotmánnyal.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. hivatkozott rendelkezését megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezést a közzététel napjától nem lehet alkalmazni. Ez a megsemmisítés azonban nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 316/B/1995.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás