BK BH 1996/185
BK BH 1996/185
1996.04.01.
A hivatali visszaélés bűntettének a megállapítása szempontjából a hivatali helyzettel való visszaélés fogalma alá esik egyrészt a személyes cél érdekében történő hivatalos fellépés, vagyis a hivatalos eljárás során a hivatali jogosultságnak törvényes feltételek nélküli igénybevétele, másrészt a hivatali állásból, tekintélyből vagy tevékenységből adódó ismeretségnek, függőségnek, befolyásnak személyes célokra való felhasználása, amelynél a hivatalos személy éppen ezt a sajátos helyzetéből fakadó lehetőséget aknázza ki azért, hogy jogtalan előnyhöz jusson (Btk. 225. §).
A városi bíróság az 1994. november 22. napján meghozott és a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság végzése folytán 1995. február 21. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet hivatali visszaélés bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1991 novemberétől hivatásos rendőrként őrmesteri rendfokozatban a rendőrkapitányság állományában teljesített járőrszolgálatot. 1994. április 15-én a terhelt felkereste H. M.-et az autószerelő műhelyében, és őt arra kérte, hogy hétvégére adja kölcsön neki a személygépkocsiját. H. M. közölte, hogy a kérést nem tudja teljesíteni, mire a terhelt felszólította, hogy akkor ajánljon valakit, aki tud járművet kölcsönözni. Miután H. M. ezt is megtagadta, a terhelt azt a kijelentést tette: "Fogsz te még az én utcámban motorozni!" Mindezt az ott dolgozó C. A. is hallotta, akihez azután a terhelt odament, és a rendőri voltára, valamint arra utalva, hogy a nevezett feleségével szemben egy korábbi közlekedési szabálysértés kapcsán elnéző volt, tőle kért kölcsön gépkocsit. C. A. szemtől szemben nem akart visszautasító választ adni, ezért kérte a terheltet, hogy este hívja fel őt a lakásán. Amikor aznap este a terhelt telefonált, C. A. felesége vette fel a kagylót, aki nem tudott a férje és a terhelt között lefolyt beszélgetésről. A terhelt ekkor rendőri rendfokozatát megjelölve mutatkozott be, majd utalt a C.-né ellen korábban foganatosított intézkedésére, s egyben elmondta: megbeszélte C. A.-val, hogy kap tőle kölcsön egy gépkocsit. C.-né erre figyelemmel megígérte a terheltnek, hogy másnap reggel elvisz hozzá egy WV Golf típusú autót. Jelezte ugyanakkor, hogy a kocsi okmányai nem rendezettek, a járművel valójában közlekedni sem lehetne. A terhelt erre úgy nyilatkozott, hogy: "Nem lennék rendőr, ha nem tudnám ezt elintézni." A terhelt családjával együtt - az így megszerzett gépkocsival - 1994. április 16-án reggel Budapestre utazott, ahol az éjszaka folyamán az autót ismeretlen tettes eltulajdonította.
A fentebb részletezett cselekményt az eljárt bíróságok a Btk. 225. §-ának harmadik fordulatában megjelölt hivatali visszaélés bűntetteként minősítették.
Az első- és másodfokú bíróság határozata ellen a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be - a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozott - felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozva, hogy az irányadó tényállás nem tartalmaz a terhelt részéről olyan magatartást, amely a Btk. 225. §-ában írtakat kimerítené, minthogy a terhelt sem H. M.-mel, sem pedig C. A.-val, illetőleg annak feleségével szemben nem tanúsított a hivatali helyzetével visszaélő magatartást. Az a körülmény ugyanis, hogy a vádlott egy szívesség reményében visszautalt a korábbi, az érintett személyekre kedvező intézkedéseire, és azokért mintegy utólag kért valamilyen szívességet, továbbá hogy az érintett személy a kért szívességet abból a mögöttes megfontolásból teszi meg, hogy "mindig jó jóban lenni a rendőrrel": önmagában véve a hivatali visszaélés bűntettének a megállapítására nem alkalmas.
A legfőbb ügyész a megtámadott határozatoknak a hatályukban fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Btk. 225. §-ában megjelölt hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél.
A következetes ítélkezési gyakorlat a hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélésnek tekinti egyfelől a személyes cél érdekében történő hivatalos fellépést és a hivatalos eljárás során a hivatali jogosultságok törvényes feltételek megléte nélküli igénybevételét, másfelől viszont szintén e fogalomkörbe tartozik a hivatali állásból, tekintélyből vagy tevékenységből adódó ismeretség, függőség, befolyás személyes célokra felhasználása is. Ez utóbbi esetben ugyanis a hivatalos személy éppen e sajátos helyzetéből fakadó - nem kényszerként, de feltétlenül nyomást gyakorló tényezőként ható - lehetőségeket aknázza ki azért, hogy jogtalan előnyhöz jusson.
Az adott ügyben az idegen gépkocsi bérleti díjtól mentes használata vagyoni előnyt jelent, és az sem kétséges, hogy a jármű kölcsönzése nem baráti szívességből történt, hanem azért, mert a terhelt - rendőri voltát hangoztatva - a hivatali tevékenységéhez kapcsolódó függőségi helyzetre utalással nyomatékosította ez irányú kérését (jól tudva egyébként, hogy az érintettek - a várható következményeket végiggondolva - nehezen térhetnek ki az igény teljesítése elől). Ezzel pedig nem vitathatóan a hivatali helyzetével visszaélve jogtalan előnyre tett szert.
A kifejtettekre figyelemmel tehát a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg a vádlott bűnösségét a Btk. 225. §-ának harmadik fordulatában megjelölt bűntettben, ezért a városi bíróság ítéletét, valamint a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság végzését a Be. 291. §-ának (7) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. II. 780/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás