BK BH 1996/186
BK BH 1996/186
1996.04.01.
A horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy nagyváros lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére többen észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő [Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont].
Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. Az első fokú ítélet tényállása szerint az I. r. és a II. r. vádlottak 1993. június 19-én éjjel 1 óra 30 perc körül egy lakóház bejárati ajtaja felett elhelyezett zászlótartóba kitűztek egy horogkeresztes zászlót, amely az I. r. vádlott tulajdona volt. A vádlottak megkértek egy arra járó személyt, hogy fényképezze le őket, amint a zászló előtt állnak. Ezt követően a zászlót levették, és azt az I. r. vádlott a lakásába vitte. A vádlottak cselekményét további két személy látta a lakásuk ablakából.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállás alapján azt a következtetést vonta le, hogy az I. r. és a II. r. vádlott nem valósította meg az önkényuralmi jelkép használatának a vétségét. A kérdéses bűncselekményt többek között az követi el, aki horogkeresztet vagy ezt ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, illetve közszemlére tesz. Az adott esetben - amint erre az elsőfokú bíróság helyesen utalt az ítéletében - elkövetési magatartásként csak a közszemlére tétel jöhet szóba. A bírói gyakorlat szerint közszemlére tétel akkor valósul meg - és lényegében ezt tükrözik az elsőfokú bíróság által is hivatkozott eseti döntések (BDJ 7540. és 9116.) -, ha az elkövetési tárgyat (tiltott jelképet) nyilvános, illetve olyan helyen helyezik el, ahol általában emberek járnak, és így az elkövetési tárgy észlelése előre meg nem határozható több egyén vagy pedig nagyobb számú, meghatározott személy számára válik lehetővé. Nem feltétlenül szükséges tehát a közszemlére tétel megvalósulásához, hogy az elkövetési tárgyat mások ténylegesen is észleljék - ahogy ezt az elsőfokú bíróság a BJD 9116. szám alatt közzétett eseti döntés téves értelmezése kapcsán kifejtette -, elégséges az elkövetési tárgy olyan helyen és módon történő elhelyezése, amely általában hozzáférhetőséget eredményez, amikor az elkövetési tárgy az emberek előre meg nem határozott köre, tehát bárki számára hozzáférhetővé válik. A törvényalkotó az önkényuralmi jelkép használatának a vétségét a köznyugalom elleni bűncselekmények körében helyezte el, ezért nem valósul meg a közszemlére tétel abban az esetben, ha az elkövetés módja olyan, hogy a történetekről csak kevesen szerezhetnek tudomást, amikor a cselekmény tárgyilag alkalmatlan a köznyugalom veszélyeztetésére.
Az említett esetben a horogkeresztes zászló elhelyezése a város központi fekvésű területén, nyilvános helyen, egy többemeletes lakóház utcai bejáratánál történt. Így a zászlónak viszonylag rövid időre, az éjszakai időpontban történt kifüggesztése ellenére megvolt a lehetőség arra, hogy a zászlót az éjszakai, utcai megvilágítás mellett bárki észlelje. Ennek a ténynek a megállapításánál, a mások által észlelhetőség megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a cselekmény elkövetésére az előbb említett időpontban ugyan, de nyáron került sor, az elkövetés közben a vádlottak a rendőri jelentésből megállapíthatóan "ordítoztak", aminek következtében - ideértve a vakuval történő fényképezést is - még inkább megvolt a környéken lakóknak a lehetősége arra, hogy a cselekményre felfigyeljenek. Egyébként a zászló kitűzését ténylegesen észlelő, az első fokú ítélet tényállásában is szereplő három személy közül ketten éppen a vádlottak hangoskodására, illetve a vaku villanására felfigyelve néztek ki a lakásuk ablakából, és akkor észlelték a lakóház bejárati ajtaja felett a horogkeresztes zászlót. A leírtakból következően a tényállás érintett pontjában rögzített cselekménynél a közszemlére tétel megvalósult. (Fővárosi Bíróság 26. Bf. XI. 8264/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás