BK BH 1996/189
BK BH 1996/189
1996.04.01.
Ha a védő részvétele a törvény értelmében kötelező, és a kirendelt védő a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróságnak tisztáznia kell, hogy a vádlott más védőt kíván-e meghatalmazni; meghatalmazott védő hiányában a bíróság végzéssel rendel ki védőt, amelyből – több vádlott esetében – egyértelműen kell kitűnnie, hogy a védő melyik vádlottnak a védelmét látja el. Ezek elmulasztása olyan feltétlen eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi [Be. 6. § (3) bek., 49. § (1) bek., 192. § (5) bek., 250. § II/d. pont].
Az elsőfokú bíróság az I. r. fk. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként, nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében; 3 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettében; 9 rendbeli - ebből 7 esetben társtettesként, 2 esetben bűnsegédként - elkövetett lopás bűntettében; 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletében; 4 rendbeli - ebből 3 esetben társtettesként, 1 esetben bűnsegédként - elkövetett lopás vétségében; társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében és 4 rendbeli társtettesként elkövetett rongálás vétségében. Ezekért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi, a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat a városi bíróság bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében; 4 rendbeli - ebből 3 esetben bűnsegédként, 1 esetben társtettesként elkövetett - lopás bűntettében; 2 rendbeli - ebből 1 esetben bűnsegédként, 1 esetben társtettesként elkövetett - lopás bűntettének kísérletében; 3 rendbeli - ebből 2 esetben bűnsegédként, 1 esetben társtettesként elkövetett - lopás vétségében és bűnsegédként elkövetett rongálás vétségében. Ezért 2 évi börtönbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte.
Az ítélet ellen az I. r. és a II. r. vádlottak, valamint a védőik a börtönbüntetések próbaidőre történő felfüggesztése érdekében jelentettek be fellebbezést.
A főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta.
A megyei bíróság a fk. I. r. és a II. r. vádlott tekintetében az első fokú ítéletet - az alább kifejtettek miatt - érdemben nem találta elbírálhatónak.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás kapcsán tartott tárgyalás megkezdése előtt a kötelező védelemmel érintett fk. I. r. vádlott részére 1994. május 10-én dr. B. Z. ügyvéd személyében végzéssel védőt rendelt ki, míg az ugyancsak kötelező védelem alá eső II. r. vádlottat érintően 1994. május 11-én dr. G. D.-t rendelte ki a védelem ellátására.
Az 1994. május 26-án megtartott tárgyaláson a fk. I. r. vádlott védelmében jelen lévő dr. B. Z. 9 óra 50 perckor a tárgyalóteremből eltávozott, és a tárgyalási jegyzőkönyv "jelen vannak" részéből az tűnik ki, hogy a bizonyítási eljárás további menetében a vádlottak és a tanúk kihallgatása során a fk. I. r. vádlott védelmét is a II. r. vádlott kirendelt védője, dr. G. D. látta el.
Az 1994. június 1-jei folytatólagos tárgyalás alkalmával mind az I. r., mind a II. r. vádlott kirendelt védője helyett dr. O. T. volt jelen, ami ugyancsak a tárgyalási jegyzőkönyv "jelen vannak" részéből derül ki.
Az ezt követő, 1994. június 14-i és július 6-i érdemi folytatólagos tárgyalásokon a jelenlevőkként rögzítettekből az állapítható meg, hogy a II. r. vádlott kirendelt védője helyett is az I. r. vádlott kirendelt védője volt jelen, illetőleg járt el, és perbeszédet is tartott.
Mindezekből megállapítható, hogy a kötelező védelem folytán kirendelt védők egymást helyettesítették, illetőleg dr. O. T. a kirendelt védők helyett a kirendelő határozat és az ehhez fűződő törvényes következmények biztosítása nélkül látta el a védelmet.
A Be. 192. §-ának (5) bekezdése értelmében a védő távollétében - az előbbi megállapításra figyelemmel - a tárgyalás nem tartható meg, ha a védelem kötelező. Ha a megidézett védő nem jelenik meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg védőt kell kirendelni. Ha ez azonnal nem lehetséges, illetőleg az új védőnek megfelelő időre van szüksége ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani. Az előbbiekkel ellentétben az elsőfokú bíróság nem tisztázta a vádlottakkal, hogy a jelen nem levő kirendelt védőik helyett más védőt kívánnak-e meghatalmazni, és - mivel kötelező védelemről van szó - az ennek függvényében jelentkező kirendelések (a másik, illetőleg egy esetben mind a két vádlott tekintetében) is elmaradtak. Az alakszerű határozatnak azért van jelentősége, mert ezt követően nyílik meg a védő esetleges felkészülésére megfelelő idő biztosításának a lehetősége, ami az elsőfokú tárgyaláson teljességgel elmaradt.
Kötelező védelem esetén - ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője - a védő kirendelése kötelező [Be. 49. § (1) bek.], anélkül a tárgyalás nem tartható meg. Ez nem csupán formalitást takaró követelmény, hanem ehhez fűződnek a védelemmel kapcsolatos jog garanciális jellegét kifejezésre juttató olyan tartalmi elemek, mint pl. hogy kirendeléssel egy időben történő tudomásszerzést követően a védelemnek kellő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez [Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk (3) bekezdés b) pont, 1993. évi XXXI. tv.].
Az előbbi jog mind a két vádlott védelmét mintegy spontán módon ellátó védő esetében nyilvánvalóan csorbát szenvedett, de a védő meghatalmazásának a lehetőségétől való elzárás is sérti a védő szabad választásának az elvét [Be. 6. § (3) bekezdés második mondat].
Mód van arra is, hogy a kirendelt (vagy a meghatalmazott) ügyvéd helyettest vagy ügyvédjelölt közreműködését vegye igénybe. Ilyen esetben azonban igazolni kell az igénybevételt, és ez érvényes mind a két vádlott védelmét ellátó kirendelt ügyvédre is. Az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyvekből és általában az iratokból nem tűnik ki, hogy a meg nem jelent kirendelt ügyvéd helyettes közreműködését igénybe vette volna. Ezáltal természetesen mind a két vádlott védelmét ilyen formában ellátó védő tárgyaláson való jelenléte megint csak formális.
A kifejtettekből az következik, hogy az elsőfokú bíróság mind a két vádlott védelmében kirendelés, illetőleg helyettes közreműködésének az igénybevétele nélkül, tehát nem törvényesen jelenlevő védőket érintően a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
Mindezt szem előtt tartva a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet az I. r. és a II. r. vádlott vonatkozásában a Be. 250. §-ának II/d pontja alapján hatályon kívül helyezte.
A megismételt eljárást a tárgyalási szakasztól kell lefolytatni. Ennek során újból fel kell venni az eddigi bizonyítást. A kirendelt védők valamelyikének vagy mind a kettőnek a tárgyaláson való meg nem jelenése esetén a Be. 192. §-a (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Ennek keretében lehetőség van arra, hogy az egyik vádlott védelmét ellátó kirendelt védő ellássa a másik vádlott védelmét is, ennek azonban előfeltétele a másik vádlott vonatkozásában a kirendelés, ha az egyéb követelmények (pl. nincs érdekellentét) ezt lehetővé teszik. Ezután nyilatkoztatni kell a másik vádlott védelmében is eljáró védőt a másik vádlott kapcsán az ügyre vonatkozó feszültségét illetően; és ennek függvényében tartható meg a tárgyalás. Ilyen körülmények mellett lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy törvényes eljárás keretében döntsön a büntetőjogi kérdések tárgyában. (Békés Megyei Bíróság Bf. 464/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás