19/1996. (V. 10.) AB határozat
19/1996. (V. 10.) AB határozat1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
1996.05.10.
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szarvas Város Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatal dolgozói díjazásának és egyéb juttatásainak szabályozásáról szóló 36/1992. (I. 18.) rendeletének 21. §-a törvényellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál Szarvas Város Önkormányzatának a polgármesteri hivatal dolgozói díjazásának és egyéb juttatásainak szabályozásáról szóló, a 15/1994. (IV. 1.) és a 21/1993. (XII. 13.) rendelettel módosított 36/1992. (I. 18.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 21. §-a törvényellenességének megállapítását kezdeményezte, mivel a képviselő-testület a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával nem értett egyet.
Az indítványozó szerint az Ör. 21. §-a törvénysértő módon állapít meg vezetői illetménypótlékot a polgármesteri hivatal megjelölt vezetői részére. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 46. §-a ugyanis tételesen meghatározza a vezetői pótlékra jogosultak körét, s e rendelkezés a polgármesteri hivatal vezető beosztású köztisztviselőit nem jelöli meg. Álláspontja szerint a Ktv. 4. §-a és a 42. §-ának (3) bekezdése – a képviselő-testület véleményével ellentétben – nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a hivatal vezetői részére rendeletben vezetői illetménypótlékot állapítson meg. A polgármesteri hivatalnál a köztisztviselő számára illetménypótlék csak a Ktv. 47. és 48. §-ában meghatározott feltételek esetén jár. Mindezek alapján szerinte az Ör. 21. §-a ellentétes a Ktv.-vel, és sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését.
II.
A kezdeményezés az alábbiak miatt megalapozott:
1. Az Ör. 21. §-a a következőket tartalmazza:
,,A vezetők illetménypótléka
a) jegyző: alapilletményének 50%-a
b) osztályvezető: alapilletményének 30%-a
c) osztályvezető-helyettes, önálló csoportvezető: alapilletményének 20%-a
d) csoportvezető: alapilletményének 10%-a''
2. Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''.
A Ktv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján e törvény hatálya kiterjed a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára is.
A Ktv. 4. §-a felhatalmazást állapít meg, amely szerint ,,az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra''.
A köztisztviselő díjazásáról a Ktv. 42–49. §-ai rendelkeznek.
A 42. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult.
A 42. § (2) bekezdése alapján az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. E rendelkezés értelmében tehát az illetménypótlék csak a Ktv.-ben meghatározott feltételek esetén jár.
A 42. § (3) bekezdése értelmében ,,az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles – a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével – megállapítani úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap''. A Ktv. e rendelkezését a gazdasági stabilizációról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 102. §-ának (1) bekezdése állapította meg 1995. június 30-ai hatállyal. A 42. § (3) bekezdésének korábbi hatályos előírása így rendelkezett: ,,Az önkormányzat képviselő-testülete az e törvény szerinti illetményrendszertől eltérhet. Az eltérés mértékét, arányait e törvényben meghatározott elvek és arányok figyelembevételével rendeletben szabályozza. A rendeletben foglaltak alapján a köztisztviselő illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg''.
A Ktv. 46. §-a a vezetői illetménypótlékról az alábbiak szerint rendelkezik:
,,A vezetői illetménypótlék mértéke:
a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120%-a,
b) miniszter esetén az alapilletmény 40%-a,
c) államtitkár estén az alapilletmény 15%-a,
d) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 5%-a.''
A Ktv. alapján tehát vezetői illetménypótlékra kizárólag a fenti rendelkezésben megjelölt állami vezetők jogosultak.
Az önkormányzat képviselő-testülete az Ör. vizsgált rendelkezésében a vezetői pótlék megállapítását a Ktv. 4. §-ában és a 42. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazásra hivatkozással állapította meg.
A Ktv. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat csak az abban meghatározott tárgykörök tekintetében állapíthat meg a törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályt. E tárgykörök között nem szerepel a köztisztviselő illetménye. Az illetménypótlék a köztisztviselői illetmény része, az nem minősül egyéb juttatásnak.
A Ktv. 42. §-ának új (3) bekezdése pedig az éves illetményalap rendeletben történő megállapítására kötelezi az önkormányzat képviselő-testületét, s nem ad lehetőséget a törvény szerint meghatározott illetménypótlék tekintetében eltérő önkormányzati szabályozásra.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 21. §-a ellentétes a Ktv. 42. §-ának (2) bekezdésével, valamint 46. §-ával és sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését, ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. §-ának (1) bekezdése és 43. §-a alapján az Ör. megsemmisített rendelkezése e határozat közzétételének napján veszti hatályát, s azt ettől az időponttól nem lehet alkalmazni.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 337/H/1995/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás