PK BH 1996/196
PK BH 1996/196
1996.04.01.
I. A szomszéd építkezésével kapcsolatos kártérítés megállapítása [Ptk. 100. §., 339. § (1) bek.].
II. A szakértői vélemények között mutatkozó lényeges eltérés feloldásának elmulasztása az ítéletet megalapozatlanná teszi [Pp. 177. § (1) bek., 182. § (3) bek.].
A peres felek két teljesen önálló ingatlan-nyilvántartási egységet alkotó ingatlanai H. belterületén a fürdőtől 300 méterre, frekventált környezetben helyezkednek el. Az ingatlanok, azok utcafronti szélességének elégtelen volta miatt szabadon álló családi házas beépíthetőségre nem voltak alkalmasak, így a közös telekhatár szerinti választóvonallal azokon ikerlakásos építés történt az 1960-as években. Az ikerépület mindegyike kétszintes, az alapterületük közötti különbség 4 m2, a felépítménnyel a telkek kialakult beépítettsége hozzávetőlegesen 14%-os volt. A jelenlegi beépíthetőségi százalék az érvényben lévő városrendezési terv szerint 30%-os.
A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperesek engedélyezett építési terv alapján a meglévő felépítményüket úgy bővítették, hogy a bővítményt változatlanul két szint kialakításával a közös telekhatár mellett tűzfal emelésével hozták létre, az engedélyezett tervtől részben eltérő módon és mintegy 4%-kal túllépve az ingatlanuk beépíthetőségét. A bővítményre a fennmaradási engedélyt megkapták.
Megállapította továbbá a bíróság, hogy az alpereseknek ez az építkezése a felperesek ingatlan ikerfelépítményének a bővítését nem akadályozza, annyiban befolyásolja azonban, hogy az esztétikai hatás megőrzése, az ikerjelleg megtartása az alperes tűzfalához kapcsolódó kétszintes építkezést feltételez.
A másodfokú bíróság az általa kirendelt V.-i Igazságügyi Szakértői Iroda által előterjesztett szakvélemény megállapításainak elfogadása mellett az alperesi épület tűzfalával kialakított szélzug- és porzughatás kiküszöbölési költségét 150 000 forintban, az építkezés miatt megbontott csatornarendszer károsító hatásának javítási költségét 50 000 forintban, míg a felperesi ingatlan értékcsökkenését a megállapított forgalmi érték 15%-aként 825 000 forintban határozta meg. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a környék beépítettsége családi ház jellegű, az országos üdülőkörzetben a környék jellege meghatározó. Az alperesi toldaléképület olyan magasságú és mértékű, amely mellett az eredeti épület ikerjellege teljesen megszűnt, az alperesi toldaléképület tömeghatása teljesen megszűnt, az alperesi toldaléképület tömeghatása pedig a felperesi épület jellegét teljesen megváltoztatta, a felperesi udvar használatát, beépíthetőségét rendkívüli mértékben hátrányosan befolyásolja. Ehhez képest a Ptk. 100. §-ára figyelemmel a Ptk. 339. §-a alapján az alpereseket a fenti három tétel összegzéseként 1 025 000 forint megfizetésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása iránt.
A felperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem részben és a következők szerint alapos.
I. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélettel megállapított tényállást annyiban pontosítja, hogy az eredeti ikerépület teljesen önálló lakásai a közös telekhatár szerinti választóvonallal teljes terjedelmükben a peres felek önálló ingatlan-nyilvántartási területén helyezkedtek el. Ehhez képest a telkek beépíthetőségi százaléka egymástól függetlenül vizsgálandó kérdés. Nem kétséges az, hogy a felperesi ingatlanon a meglévő főépület olyan bővítésére, amely mellett az eredeti ikerjelleg változatlanul fenntartható, a lehetőség megvan. A felperesek által tervezett toldaléképítkezés engedélyezésének megtagadására nem az alperesek által létesített bővítmény jellege miatt került sor, hanem azért, mert annak kivitelezése a meglévő saját melléképület mellett a beépítettségi százalékot az engedélyezhetővel szemben lényegesen meghaladta volna. Abban az esetben, ha a felperesi bővítés az alperesek által a közös telekhatár mellett kialakított tűzfal mentén az alperesi bővítménnyel szimmetrikusan történik, ez a felperesi ingatlan értékcsökkenésére kiható olyan tényező, amely feltételezi olyan egyértelmű nyilatkozat megtételét, hogy az építkezési szándékukat fenntartják-e, illetőleg arról véglegesen lemondanak. Ezt a bíróság elmulasztotta tisztázni, így az általa megállapított tényállás már csak emiatt sem tekinthető megalapozottnak.
II. A bíróság tényként állapította meg azt, hogy az alperesi építkezés során a csatornarendszer megbontásra került és emiatt a felperesi épület a rázúduló csapadékvíz hatásaként károsult. Ebben a körben a bíróság az alperesi tényállítás ellenére elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a csatornarendszer helyreállítását a károsult felperesek akadályozták-e meg.
III. Abban nem tévedett a bíróság a jogerős ítéletének meghozatalánál, hogy a Ptk. 100. §-ában szabályozott szomszédjogi rendelkezések szerint a Ptk. 339. §-ának alkalmazása mellett az alperesek helytállási kötelezettsége a szomszédnak szükségtelenül okozott kárért és az építkezésükkel a szomszéd ingatlanában bekövetkezett értékcsökkenésért fennáll, amely alól a Legfelsőbb Bíróság iránymutató gyakorlata szerint az alpereseket nem mentesíti az a körülmény, hogy az építkezésükre jogerős építési engedély birtokában került sor.
Ahhoz azonban, hogy a szükségtelen zavarással okozott tényleges kár és ezen belül a szomszédos ingatlanban előidézett valós értékcsökkenés megállapítható legyen, olyan szakértői véleményre van szükség, amelynek aggálytalan voltához kétség nem fér. A jelen esetben az elsőfokú bíróság az általa elfogadott szakértői vélemény alapján a felperesi ingatlan értékcsökkenését 250 000 forintban állapította meg, míg a másodfokú bíróság az általa kirendelt szakértői iroda véleményét fogadta el, és ennek alapján az értékcsökkenést 825 000 forintban vette figyelembe. Nem kísérelte meg a vélemények közötti jelentő értékeltolódás feloldását, és nem volt tekintettel a becsatolt azon magánszakértői véleményekre sem, amelyek - egyéb megállapítások mellett - az alperesi építkezés értékcsökkentő hatását a felperesi ingatlanra kizárták.
A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A 182. § (3) bekezdése értelmében, ha a lelet vagy a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő leletével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértőt kell véleményadásra felhívni. A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy olyan szakkérdésben, amelynek körében az igazságügyi miniszter a felülvizsgálatra szakértő testületet, hatóságot vagy szervet jelöl ki, más szakértő véleményének beszerzése helyett a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni.
A Pp. fenti szakaszaihoz kapcsolódó, a Legfelsőbb Bíróság PKT-BKT-GKT 1/1981. számú állásfoglalása kimondja, hogy ha a bírósági eljárásban szakértőt kell alkalmazni, a szakértő kirendelésénél a jogszabályokban előírt fokozatosságot meg kell tartani. A szakvélemény fogyatékosságainak megszüntetését elsősorban a szakvélemény kiegészítésének elrendelésével, illetve a szakértő meghallgatásával kell megkísérelni. Ha a szakvélemény fogyatékosságait sem a szakvélemény kiegészítésével, illetve a szakértő meghallgatásával, sem más szakértő alkalmazásával nem lehet megszüntetni, akkor a szakvélemény felülvizsgálatának elrendelésére kerülhet sor.
A jelen esetben a bíróság a döntésének meghozatala előtt a szakértői vélemények jelentős ellentmondásainak feloldását meg sem kísérelte, így az eljárási szabályok megsértésével állapította meg az általa elfogadott tényállást. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a meghozott jogerős ítéletet - mint megalapozatlant - hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a fentieknek megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. I. 21.067/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás