PK BH 1996/199
PK BH 1996/199
1996.04.01.
A robbanómotor és az általa működtetett légcsavar veszélyes üzemnek, tulajdonosa pedig üzemben tartónak minősül [Ptk. 345. § (1)–(2) bek.].
A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárigényeket érvényesített a C. Tömegsport Klub alperes, mint veszélyes üzem üzemben tartója ellen, mert 1992. szeptember 21-én az alperes sárkányrepülő-gépének a földön történt szerelése közben a légcsavar a felperes három ujját levágta. A másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, amely az alperes balesetért való felelősségének - a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján történő - megállapítása mellett a felperesre terhesebb 80-20%-os kármegosztást alkalmazott, figyelemmel a felperesnek - a szerelés közben az elemi óvatosság szabályainak megsértésében megnyilvánuló - felróható közrehatására [Ptk. 345. § (2) bek.].
A jogerős közbenső ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatásával a kereset elutasítását. A kérelemben kifejtettek szerint egyrészt a földön levő szárny nélküli sárkányrepülő szerkezete nem minősül veszélyes üzemnek, másrészt üzemben tartónak nem az alperes, hanem a Magyar Repülőszövetség minősül, így a pert a felperes nem a megfelelő alperes ellen indította.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős közbenső ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg egyrészt az alperes felelősségét, másrészt a felperes jelentős mértékű önhibáját, és mindezek alapján helyes arányban alkalmazott kármegosztást a peres felek között.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul vitatja a balesetet okozó szerkezet veszélyes üzemi jellegét. A balesetet okozó szerkezet az adott helyzetben valóban nem minősült légi járműnek, nem ez volt tehát a veszélyes üzemi jelleget megalapozó mozzanat. A balesetet a beindított robbanómotor és az azáltal működtetett légcsavar okozta. Maga a motor, illetve az azzal felszerelt szerkezetek pedig a bírói gyakorlat szerint egyértelműen veszélyes üzemnek minősülnek.
Ugyancsak alaptalanul vitatja az alperes az üzembentartói minőségét is. Mivel a balesetet okozó szerkezet nem volt légi járműnek tekinthető, így az üzembentartói minőség megítélésénél az alperes által hivatkozott légügyi előírásokban foglaltak nem lehetnek irányadóak. A rendelkezésre álló peradatok alapján a balesetet okozó szerkezet tulajdonosa és üzembentartója egyértelműen az alperes, amit a per során soha nem is vitatott, sőt kifejezetten elismert. Az 1993. október 11-i tárgyaláson ugyanis B. G. mint az alperes egyik képviseletre jogosult vezetője személyesen adta elő, hogy "a perbeli gépet 1983-84-ben vettük", az tehát az alperes tulajdonát képezi.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszabályoknak megfelelő jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.662/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás