PK BH 1996/201
PK BH 1996/201
1996.04.01.
Ha az új lakás kiutalásának feltétele a régi lakás "leadása", úgy érvénytelen a régi lakásra kötött kedvezményes adásvételi szerződés [Ptk. 200. § (2) bek., 237. §.]
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította, és megállapította, hogy a felperesek és az önkormányzat I. rendű alperes megbízásából eljáró és az értékesítést végző II. r. alperes között 1992. február 3-án létrejött ingatlan-adásvételi szerződés érvénytelen. Kötelezte a II. rendű alperest arra, hogy fizessen meg a felpereseknek 129 807 forintot. Határozatának indokolásában a perbeli adásvételi szerződés idejében hatályos 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdésére, 15. §-ának (3) bekezdésére, valamint 98/A. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva azt állapította meg, hogy a kiskorú felpereseknek és szüleiknek csak egy önkormányzati bérlakása lehetett. A kiutaló határozat kifejezett rendelkezést tartalmazott arra, hogy a kiskorú felperesek törvényes képviselői az új lakás kiutalása folytán a perbeli lakást az ingatlankezelő vállalatnak üresen és beköltözhetően tartoznak leadni. Az új lakás használatbavételi díjába elszámolták a perbeli lakás után járó használatbavételi díjat is. Mindezen körülmények figyelembevétele mellett az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesek törvényes képviselői nem jártak el jóhiszeműen az adásvételi szerződés megkötésekor, mert nem tájékoztatták a II. rendű alperest az új lakás kiutalásáról. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint mindezek folytán az adásvételi szerződés jogszabályba ütközött, ezért semmis. A semmisség jogkövetkezményeként rendelkezett az eredeti állapot visszaállításáról akként, hogy a II. rendű alperest kötelezte a felperesek által kifizetett vételárrész és kamatai megfizetésére. Megállapította, hogy a felperesek tulajdonjoga még nem nyert bejegyzést, ezért e körben az eredeti állapot visszaállítására nincs mód.
Az első fokú ítélet ellen a felperesek és a II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést.
A felperesek fellebbezésükben az első fokú ítélet megváltoztatását és a keresetük szerinti döntés meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy nem voltak két lakásnak bérlői, ezért az általuk kötött adásvételi szerződés érvényes. A II. rendű alperes fellebbezésében az első fokú ítéletet részben és akként kérte megváltoztatni, hogy a vételár visszafizetésére az I. rendű alperes legyen köteles.
Az I. rendű alperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte; a II. rendű alperes fellebbezésével kapcsolatban bejelentette, hogy megbízási szerződésük megszűnt, és a II. rendű alperes átutalta részére a felperesek által befizetett vételárrészt.
A felperesek fellebbezése alaptalan, a II. rendű alperes fellebbezése alapos.
Az I. rendű alperes a fellebbezési tárgyaláson kijelentette, hogy az egymás közötti megállapodásukra tekintettel hozzájárul ahhoz, hogy a marasztalás az ő terhére kerüljön megállapításra. Egyben kijelentette, hogy fellebbezési eljárási költséget nem igényel.
A II. rendű alperes szintén kijelentette, hogy a felperesektől költséget nem igényel.
Az első fokon eljáró bíróság a tényállást a bizonyítási adatokkal összhangban, helytállóan állapította meg, az alkalmazott jogszabály tekintetében is helyes álláspontot foglalt el, és tévedéstől mentes az annak eredményeként hozott döntése.
A felperesek által érvényesített igény elbírálásánál elsődlegesen az I. rendű alperes viszontkeresetében foglaltaknak, azaz annak van jelentősége, hogy a felek által kötött szerződés érvényes-e. Az adásvételi szerződés érvényességének megítélésénél döntő jelentősége az 1991. szeptember 17. napján kelt, a lakáscsereosztály által hozott - a felperesek törvényes képviselője részére megküldött - lakáskiutaló határozatban foglaltaknak van. A határozat tartalmazza a kiutalt lakás pontos helyét, címét, nagyságát, komfortfokozatát, továbbá a kijelölt bérlő és bérlőtárs, valamint a bérlővel együtt a lakásba költöző - a jelen perbeli kiskorú felperesek - megnevezését. A határozat rendelkezést tartalmaz a használatbavételi díj mértékéről, a kiszámítás módjáról, valamint azt a kikötést is tartalmazza, "hogy a bérlő köteles jelenlegi lakását az IKV-nak üresen, beköltözhető állapotban leadni" (szerződés 6. pontja). A bérleti jogviszony az új lakásra a fentiek szerint a perbeli lakásra vonatkozó kiürítési kötelezettség mellett létrejött. Az új lakás kiutalására és az abban foglalt kikötésre tekintettel a felperesek már nem lehettek a perbeli lakásnak bérlői, ezért a tévesen megküldött vételi ajánlat ellenére sem voltak jogosultak az adásvételi szerződés megkötésére [32/1969. (IX. 30.) Korm. r. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Az új lakás kiutalására a kiskorú felperesekre tekintettel került sor, akiket a kiutaló határozat, mint a bérlővel együtt beköltöző személyeket sorolta fel.
A felpereseket a kiutaló határozatban foglalt kötelezettségre vonatkozóan tájékoztatási kötelezettség terhelte. Az ennek elmulasztásával kötött adásvételi szerződés jogszabályba ütközik, s ezért semmis [Ptk. 200. § (2) bekezdés]. A semmis szerződés jogkövetkezménye, az eredeti állapot visszaállítása (Ptk. 237. §).
Az elsőfokú bíróság az eredeti állapot helyreállítása körében helytállóan rendelte el a kifizetett vételárrész és kamatai visszatérítését. (PK 32. számú állásfoglalás iránymutató szempontjai).
A Legfelsőbb Bíróság a visszafizetésre a II. rendű alperes helyett az I. rendű alperest kötelezte a megbízási jogviszony időközi megszűnésére és az I. rendű alperesnek a fizetéssel kapcsolatos vállalására, illetve a II. rendű alperessel való megállapodásra figyelemmel.
A felperesek tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba vételére valóban nem került sor, de az iratokhoz csatolt tulajdoni lapon a bejegyzés iránti kérelem elintézetlen széljegyként szerepel. Az eredeti állapot visszaállítását erre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a széljegy törlésével rendelte el az 1972. évi 31. tvr. 14. §-a, valamint a 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. (Iny. Vhr.) 93. §-a alapján.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-a (2) bekezdésére alapítottan azzal a részbeni változtatással hagyta helyben, hogy a felpereseknek visszajáró szolgáltatást a II. rendű alperes helyett az I. rendű alperes köteles megfizetni, egyben elrendelte a széljegy törlésének foganatosítása érdekében a Fővárosi Kerületi Földhivatal megkeresését. (Legf. Bír. Pf. I. 21.466/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás