PK BH 1996/204
PK BH 1996/204
1996.04.01.
Az öröklési szerződés megszüntetéséhez kapcsolódó megfelelő kielégítés nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. A teljesített szolgáltatások és az ellenszolgáltatások felmérése mellett a felek kielégítésénél figyelembe kell venni a szerződés speciális jellegét, valamint az érdekelt felek személyi és egyéb körülményeit is, és olyan rendezésre kell törekedni, amely mindkét fél jogos érdekeit figyelembe veszi [Ptk. 589. § (3) bek.].
A jogerős ítélet a felperes és az I. rendű alperes között 1987. február 17-én létrejött öröklési szerződést megszüntette. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperesnek 90 napon belül fizessen meg 1 600 000 forintot. Megkeresni rendelte az illetékes földhivatalt, hogy ezen összeg kifizetésének igazolását követően a perbeli ingatlanról a felperes haszonélvezeti jogát törölje.
A megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes és 1989. május 26-án elhunyt házastársa: a felperes fia, valamint a felperes 1987. február 17-én megkötött öröklési szerződéssel a felperes tartása, gondozása és ápolása fejében a házas ingatlannak a tulajdonában álló 7/20 illetősége és ingóságai örököséül nevezte meg eltartóit. Utóbb azonban a szerződést a felek módosították, és az ingatlant a tulajdonostársak: a felperes és három gyermeke 2 000 000 forintért értékesítették. Ezt követően a szerződéses örökösök 1 550 000 forint vételárért megvásárolták gyermekük: a II. rendű alperes részére a házas ingatlant, amelyen a vételárhoz való hozzájárulása ellenében a felperes javára haszonélvezeti jogot biztosítottak. A felperes 1988 áprilisában az ingatlanba átköltözött, ez időponttól kezdve a szerződéses örökösök részleges tartást nyújtottak a számára, majd a kapcsolat 1992 novemberében megszakadt közöttük. A megromlott viszonyra tekintettel a tartási jellegű öröklési szerződés már nem tartható fenn, annak megszüntetését az I. rendű alperes sem ellenezte, ezért a jogerő ítélet azt a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó 589. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntette. A jogerős ítélet a felek megfelelő kielégítésénél a módosított öröklési szerződésből indult ki, és a felperes ellenszolgáltatásaként a II. rendű alperes részére megvásárolt ingatlan vételárához adott pénzösszeget állította szembe a szerződéses örökösök által 1984 februárjától 1992 novemberéig nyújtott - az egyes időszakokban eltérő mértékű - és összesen 121 630 forintban elfogadott tartási szolgáltatásokkal. Az eljárt bíróságok a bizonyítékok mérlegelése alapján nem találták bizonyítottnak, hogy az ingatlan teljes vételárát a felperes fizette ki, és a vételárhoz való hozzájárulását 700 000 forintban állapították meg. Figyelemmel voltak azonban az ingatlan jelenlegi 4 345 000 forint forgalmi értékére, illetőleg a 700 000 forint más módon történő befektetése esetén elérhető kamatokra is. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság "mérlegeléssel - különösen szem előtt tartva a megfelelő kielégítés elvét - a felperesnek járó összeget 1 600 000 forintban állapította meg, és ennek megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest." A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, és annak megváltoztatásával az I. rendű alperest további 1 450 000 forint megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozatlan, mert a tulajdonostársaknak az ingatlan eladását megelőző és a vételár felosztására vonatkozó megállapodásából kiindulva bizonyítottnak tekinthető, hogy a vételárhoz legalább 1 217 000 forinttal járult hozzá; fiának ugyanis megtakarított pénze nem volt. Hivatkozott arra is, hogy a szerződéses örökösök megfelelő tartást nem nyújtottak a számára, ezért a jogerős ítélet a Ptk. 589. §-a (3) bekezdésének a megfelelő kielégítésre vonatkozó szabályait is megsértette.
Az I. rendű alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, mert álláspontja szerint a bíróságok jogszabálysértést nem követtek el.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság e rendelkezések alapján eljárva csak azt vizsgálhatta, hogy a felperesnek az ingatlan vételárához való hozzájárulása mértékét illetően a jogerős döntés megalapozott-e, vagyis megfelel-e a jogszabályoknak és ehhez képest a megfelelő kielégítés keretében a felperest további összeg megilleti-e vagy sem.
A Pp. 206. §-a szerint szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás csak akkor támadható sikerrel, ha az iratellenes, logikai ellentmondást tartalmaz, vagy a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésén alapszik. Ezekben az esetekben tekinthető ugyanis a jogerős ítélet megalapozatlannak, vagyis jogszabálysértőnek.
Az adott esetben az eljárt bíróságok a bizonyítékokat - így különösen az öröklési szerződés megkötésekor fennállt tulajdoni viszonyokat és a szerződéssel lekötött ingatlanhányad mértékét - összességében értékelve jutottak arra a következtetésre, hogy a felperesnek az ingatlan vételárához való hozzájárulása 700 000 forint volt. Ennek megállapításánál a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályokat nem sértették meg, indokolási kötelezettségüknek eleget tettek. A bizonyítékok felülmérlegelésére pedig a felülvizsgálati eljárásban nincs jogi lehetőség.
Nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet a marasztalási összeg megállapításánál sem. A Ptk. 589. §-ának (3) bekezdése szerinti megfelelő kielégítés nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. A teljesített szolgáltatások és az ellenszolgáltatások felmérése mellett a felek kielégítésénél figyelembe kell venni a szerződés speciális jellegét, valamint az érdekelt felek személyi és egyéb körülményeit is, és olyan elrendezésre kell törekedni, amely mindkét fél jogos érdekeit figyelembe veszi. Hosszabb ideig fennállt szerződés esetében nyilvánvaló, hogy az értékviszonyok változása folytán nemcsak az ingatlan forgalmi értékének növekedésére, illetőleg a készpénzbefektetéssel elérhető többletjövedelemre, hanem a nyújtott tartási szolgáltatások értékében bekövetkezett változásra is figyelemmel kell lenni. A jogerős ítélettel megállapított marasztalási összeg a megfelelő kielégítés e szempontjaira tekintettel jogszabálysértőnek nem tekinthető.
A fent kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel támadott részben a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 20.371/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás