KK BH 1996/229
KK BH 1996/229
1996.04.01.
A fennmaradási engedély kiadásához is be kell szerezni az építési jogosultság igazolását [1964. évi III. tv. 28. § (2) bek., 29. § (2)–(3) bek., 38. § (1)–(2) bek., 12/1986. (XII. 30.) ÉVM r. 13. § (1) bek. d) pont, 29. § (1) bek.].
Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával végleges fennmaradási engedélyt adott a beavatkozó és házastársa által az O. 3. szám alatt lévő ingatlanon építési engedély nélkül felépített gépkocsitároló ajtó elhelyezésére.
A felperesek fellebbezése folytán az alperes az 1993. október 6-án kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) és az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján az építési engedély kiadásához kell az építtetőnek az építési jogosultságát igazolnia és a tulajdonostársak hozzájárulását beszerezni. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásához csak a műszaki terveket kell csatolni.
A felperesek keresetükben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérték.
A helyi bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az építésügyi hatóságoknak nemcsak az építési, hanem a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása előtt is be kell szerezni az Ét. 28. §-ának (2) bekezdésében és az R. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tulajdonostársak által adott hozzájáruló nyilatkozatokat.
Az alperes és a beavatkozó az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtett álláspontja szerint az Ét. 38. §-ának (1) bekezdéséből az a következtetés vonható le, hogy a fennmaradási engedély kiadásához az építésügyi hatóságnak nem kell beszerezni az építési jogosultságot igazoló iratokat, így a tulajdonostárs hozzájárulását sem, mert szükségtelen olyan hozzájárulás beszerzése, amelynek benyújtásához jogkövetkezmény nem fűződik.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadták, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 98. §-ában szabályozott tulajdonosi jogaikat, valamint a birtokvédelemnek a Ptk. 189. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályait. Jogszabálysértő a másodfokú bíróság ítélete azért, mert az Ét. 28. §-ának (2) bekezdése, valamint az R. vonatkozó rendelkezései értelmében a fennmaradási eljárásban sem nélkülözhető a tulajdonostárs hozzájárulásának beszerzése. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint téves az építési jogszabályok felperesek általi értelmezése, mert nincs olyan rendelkezés, amely a hozzájárulás beszerzését előírná.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Ét. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az építményt építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon építették meg, és az építéskor érvényben volt rendezési terveknek, illetőleg építésügyi szabályoknak sem felelt meg, az építésügyi hatóság az építmény átalakítását, ha pedig ez a terveknek, illetőleg szabályoknak megfelelően nem lehetséges, az építmény lebontását rendelheti el. A (2) bekezdés alapján, ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását nem rendeli el, az építményre meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat.
Az Ét. Szabályai alapján az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás célja kettős. Egyrészt biztosítja, hogy az építkezés megfeleljen azoknak az előírásoknak, amelyek a közérdek védelmét szolgálják (építésbiztonsági, környezetvédelmi stb.]. Ugyanakkor az engedélyezési eljárás során védelemben kell részesíteni bizonyos alapvető egyéni érdekeket is [így a tulajdonosi és szomszédjogi érdekeket; Ét. 28. §-a és 29. §-ának (2), illetve (3) bekezdése]. Az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (2) bekezdésében szabályozott fennmaradási engedély kiadásáról is csak e kettős célra figyelemmel hozhat határozatot. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Ét. építésügyi hatósági kötelezésre vonatkozó szabályainak az a helyes értelmezése, hogy az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély kiadásának mérlegelésekor lemondhat a közérdekű igényeket szolgáló településfejlesztési, településrendezési és igazgatásrendészeti hatósági szempontok érvényesítéséről (természetesen a törvényes feltételek esetén, így ha az nem jár együtt az egészség-, az élet- és közbiztonság veszélyeztetésével). Nem hagyhatja azonban figyelmen kívül azokat a - második körbe tartozó - egyéni tulajdonosi érdekeket, amelyeket az Ét. is védeni rendel. Ilyen érdeksérelem esetén nem adható ki a fennmaradási engedély. Az Ét. 28. §-ának (2) bekezdése egyértelműen szabályozza, hogy közös tulajdonban álló ingatlanon az építési jogosultság a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a tervezett építési munkák elvégzéséhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárult. Az Ét.-nek az építési jogosultság igazolását előíró rendelkezéseit nemcsak az építési engedély, hanem a fennmaradási engedély kiadásakor is alkalmazni kell. A tulajdonos jogait védő garanciális törvényi rendelkezéseket nem ronthatja le az R. 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt technikai jellegű szabály, amely szerint a fennmaradási engedély iránti kérelemhez a helyszínrajzot és műszaki terveket kell csatolni. Nem értelmezhető tehát az R. ezen előírása taxatív felsorolásként. Ellenkező értelmezés azt eredményezhetné, hogy az az építtető is fennmaradási engedélyt kaphat, aki nem tudja igazolni az Ét. 28. §-ában foglalt építési jogosultságát és a más tulajdonában álló ingatlanon rosszhiszeműen, a tulajdonos tiltakozása ellenére is építkezhet.
Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor jogerős ítéletének indokolásában az Ét. 28. §-ának (1) és (2) bekezdéséből azt a következtetést vonta le, hogy a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése az építmény fennmaradása engedélyezésének nem feltétele. (Legf. Bír. Kfv. III. 27.130/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás