Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

2024.12.10.

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól és a kormánybiztos jogköréről a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.1 védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében

a) az árvíz és a belvíz kártételeinek, valamint

b) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti, a vizeket érintő, azonnali beavatkozást igénylő károsodás

megelőzését, elhárítását, valamint mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása;

2.2 a védekezés műszaki feladatai: az árvizek, a belvizek és a vízhiány időszakában – a védőműveken vagy azok mentén – a védőművek védő- és működőképességének megőrzése;

3. a védekezés államigazgatási feladatai: a védekezéssel összefüggő rendvédelmi, szociális és egészségügyi hatósági, továbbá a műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerő, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendő megelőző és operatív feladatok;

4. helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése;

5. nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz – az árvíz – szabadon elönthet;

6.3 mentesített ártér: olyan terület, amelyet épített védőművek védenek a folyók és patakok árvizeinek elöntésétől;

7. védelmi szakasz: az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része;

8. védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekben szükséges intézkedések megtételének intézményes kerete;

9. a védekezési készültség fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség;

10.4 károsan vízhiányos helyzet: meghatározott területen a víz megfelelő mennyiségben, illetve minőségben való hozzáférhetőségének vagy állapotának – természeti folyamatok, esetleg emberi tevékenység hatására létrejövő – átmeneti zavara, ami a természeti értékekben vagy a gazdasági javakban kárt okozhat.

A védekezés műszaki feladatainak ellátása

2. §5 A védekezés műszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ában és a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 4. §-ában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el.

A védekezés országos irányítása

3. § (1)6 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét.

(2)7

(3)8 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért és a vízvédelemért felelős miniszter a védekezést szolgáló műszaki feladatok országos irányítását az Országos Vízügyi Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján végzi.

(3a)9 A Törzs a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt tagokból áll.

(4)10 Az egyes tárcák a védekezéssel összefüggő saját szakmai és államigazgatási feladataikat a Törzs mellett a rendészetért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett állandó tárcamegbízottak koordinációjával és közreműködésével végzik

(5)11

(6)12 Ha a veszély leküzdése a helyi polgári erők mozgósításával nem biztosítható, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezi a katasztrófavédelemről, valamint a honvédelemről szóló törvény szerint – a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján – a honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjai közreműködését.

A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata13

4. §14 (1) A rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt.

(2)15 A rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.

(3) A veszélyhelyzet kihirdetésével nem járó rendkívüli védekezési készültség tartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata:

a) a rendkívüli terhelésnek kitett védművek azonnali felülvizsgálatának elrendelése, a kritikus védműszakaszok és a szükséges beavatkozások meghatározása,

b) a megnövekedett vízügyi szakfeladathoz szükséges személyi létszám biztosítása,

c) a mentesített ártérre kivezetett vizek elszigeteléséről, a kártételek lehető legszűkebb körre korlátozásáról, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás,

d) intézkedés a védekezés során megrongálódott védőművek azonnali helyreállításáról.

(4)16 A katasztrófavédelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzeti feltételek fennállása esetén

a) a vízügyi igazgató (a továbbiakban: VIZIG igazgató) a Törzs útján,

b)17 a területi védelmi bizottság (a továbbiakban: védelmi bizottság) elnöke,

c) a főpolgármester, polgármester a védelmi bizottság útján

javaslatot tesz a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a veszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezésére.

(5)18 Az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítménnyé nyilvánítás a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata.

A Kormány feladata az árvíz- és belvízvédekezés során19

5. §20 (1)21 Veszélyhelyzet kihirdetése esetén a vizek kártételei elleni védekezés országos irányítása a Kormány feladata.

(2) Ha a Kormány az (1) bekezdés szerinti irányítási jogosítványai körébe tartozó döntésének meghozatalában átmenetileg akadályoztatva van, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter köteles megtenni azokat az azonnali intézkedéseket, amelyek hiánya a sikeres védekezést veszélyeztetné.

(3) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt.

A védekezés műszaki feladatainak

helyi irányítása

6. § (1)22 A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását:

a) a Vgtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott védműveken

aa) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató,

ab) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,

ac)23 a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott,

b)24 a helyi önkormányzati tulajdonban lévő védőműveken

ba) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a polgármester vagy a polgármester által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott védelemvezető,

bb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a polgármester vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

bc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

c)25 a vízitársulat üzemeltetésében lévő védőműveken, ha az nem tartozik a b) pontban foglaltak körébe

ca) az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a vízitársulat intéző bizottsága által kijelölt és a VIZIG igazgató által jóváhagyott személy,

cb) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy,

cc) a veszélyhelyzet időtartama alatt a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kijelölt személy

látja el.

(2)26 A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója

a) a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre, amelyet a magasabb védekezési fokozatban is alkalmazni kell,

b)27 a vizek kártételei leküzdése érdekében kezdeményezheti a polgári védelmi szervezetek mozgósítását.

(3) Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezetőt kell megbízni.

(4)28 Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladata.

A védelmi bizottság

7. § (1)29 A vizek kártételei elleni védekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a védelmi bizottság látja el.

(2)–(3)30

(4)31 A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének javaslatára dönt a vizek kártételei elleni védekezés céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről.

(5) A védelmi bizottság a saját szervezeti, működési szabályai és tervei alapján, a saját munkaszervezetének bevonásával gondoskodik a védekezés területi szintű összehangolásáról.

(6)32 A vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság tagja a működési terület szerinti VIZIG igazgató.

(7)33 Ha a kialakult védelmi helyzet a vízügyi igazgatóság34 területén több vármegyét érint, a vízügyi igazgatóság35 gondoskodik arról, hogy az egyes védelmi bizottságokban intézkedésre jogosult képviselője legyen.

(8)36 A védelmi bizottságnak a vizek kártételei elleni védekezéssel kapcsolatos operatív működését a VIZIG igazgató javaslatára a védelmi bizottság elnöke rendeli el és szünteti meg.

Felkészülés a védekezésre

8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai:

a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;

b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;

c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése,

d) az a)–b)–c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;

e) védekezési gyakorlatok tartása.

(2)37 A vízügyi igazgatóságok38 feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő- és figyelőhálózat kialakítása és működtetése;

b) a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára;

c) együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési (együttműködési) szabályzatok szerint;

d) információs rendszer kialakítása és működtetése;

e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése;

f)39 az üzemeltetésébe tartozó vízkivételi művek, vízpótló és vízátvezetési útvonalak, tározók, műtárgyak, mérő és megfigyelő berendezések, eszközök és ezek tartozékainak rendszeres fenntartása (karbantartás, üzemeltetés);

g)40 a vízháztartási állapot és a vízkészletek figyelemmel kísérése, vízhiányos állapotok előrejelzése,

h)41 a szerződött vízhasználatok és az így lekötött vízmennyiségek nyilvántartása.

(3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

A vízügyi igazgatóság42 műszaki és szervezési adatszolgáltatási kötelezettsége43

9. § (1)44 A vízügyi igazgatóság45 szolgáltatja:

a) a védelmi bizottság elnöke útján

1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;

2. a kitelepítési, kiürítési, mentési, befogadási és visszatelepítési tervek elkészítéséhez a lokalizációs tervek kivonatát, a műszaki leírást és átnézetes helyszínrajzot, amely tartalmazza az elöntéssel fenyegetett területeket, a kiürítés végrehajtására alkalmas utakat és vasútvonalakat;

b) a helyi önkormányzatok és vízitársulatok saját védekezési terveinek elkészítéséhez a mértékadó, illetőleg jellemző vízszintek és vízhozamok, továbbá a befogadó és csatlakozó állami főművek műszaki alapadatait.

(2)46 A VIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján – évente január 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterrel, főpolgármesterrel és a védelmi bizottság elnökével.

(3)47 A VIZIG a Vgtv. 16. § (4) bekezdés d) pontja szerinti szakmai irányítási feladatkörében:

a) jóváhagyja a települési vízkárelhárítási terveket,

b) közreműködik a védekezési felkészülésben és a védőművek felülvizsgálatában,

c) a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítást végez,

d) a védelmi szakaszokhoz kapcsolódó magaspartokon és a folyók nyílt árterében lévő, árvízvédekezést folytató települések esetében kijelöli a védvonalakat, továbbá meghatározza az ideiglenes védművek kiépítési szintjeit.

Erőforrás szervezési közreműködési kötelezettség

10. § (1)48 A 9. § (1) bekezdésének a)/1. pontjában meghatározott, védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot a vízügyi igazgatóság49 elsősorban előszerződések megkötésével biztosítja.

(2) A szerződések előkészítésében és megkötésében a polgármesterek közreműködnek.

Tájékoztatás a védelmi felkészülésről

11. §50 A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy az állandó tárcamegbízottakat, a vízügyi igazgatóság51 vezetője a védelmi bizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a védelmi felkészülés helyzetéről, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról.

Ügyelet

12. §52 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a VIZIG-ek állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.

A védekezési készültség elrendelése

13. § (1) Az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetője rendeli el, módosítja és szünteti meg.

(2)53 A rendkívüli védekezési készültség elrendelésére a 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3)54 A Földmegfigyelési Információs Rendszerből a vízügyi igazgatási szerv által belvízvédelmi feladatkörében lekért földmegfigyelési tematikus adatok csak a belvízvédekezési fokozatok elrendelésének vonatkozásában irányadók.

Tájékoztatás a védekezési készültség elrendeléséről

14. §55 (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről

a) a VIZIG-ek a Törzset, a védelmi bizottság elnökét és a katasztrófák elleni védekezésben résztvevő, ügyelettel rendelkező szerveket,

b) a polgármester, főpolgármester a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét és a lakosságot,

c) a vízitársulatok a működési terület szerinti VIZIG ügyeletét és az érintett települések polgármestereit

haladéktalanul tájékoztatják.

(2) A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert a Törzs tájékoztatja a védekezési fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről.

A védelemvezető feladatai

15. § (1) A védelemvezető (szakasz-védelemvezető) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni, így különösen gondoskodni:

a) a védőművek állapotának állandó megfigyeléséről, káros jelenségek esetén a szükséges beavatkozások megtételéről, a műtárgyak jegesedésének megakadályozásáról;

b) a vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges műszaki intézkedés elrendeléséről, végrehajtásáról és ellenőrzéséről;

c) a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezzel összefüggő munkák elvégzéséről;

d) a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról;

e) a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról;

f) a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról;

g) tartós védekezés esetén legalább tíz naponkénti költségbecslés elkészítéséről és a védekezési költségfedezetének igényléséről.

(2) A védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel (karszalag, jelvény, kitűző), a járműveket ,,ÁRVÍZVÉDELEM'' és/vagy ,,BELVÍZVÉDELEM'' feliratú táblával (felirattal) kell ellátni.

(3)56 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi igazgató gondoskodik:

a) a jég okozta árvízveszély elhárítása érdekében a folyókon a jégtorlaszok kialakulásának megelőzéséről, a jégrombolási munkák irányításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról;

b)57 a folyamatos kapcsolattartásról az érintett települések polgármestereivel, a vízitársulatokkal és a környezetvédelmi hatóságokkal;

c) ha előreláthatóan védekezésre kerül sor – a helyi vízkárelhárítás kivételével –, továbbá a védekezés tartama alatt a rendelkezésére álló adatok alapján hidrometeorológiai tájékoztatók és előrejelzések kiadásáról.

(4)58 A VIZIG igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:

a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja, befogadóba vezetését ideiglenesen korlátozhatja vagy szüneteltetheti;

b)59 rendkívüli védekezési készültség időszakában, az indok alátámasztásával a vízkárelhárítási célú tározó igénybevételére – a védelmi bizottság elnökének egyetértésével – a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek javaslatot tehet, ha a tározó megnyitása műszakilag nem automatikusan történik, és a tározótérben magántulajdonú ingatlan van;

c)60 rendkívüli védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyével az árvizet és a belvizet a b) pont szerinti vízkárelhárítási célú tározóba vezetheti;

d)61 területi vízkorlátozás elrendelése esetén dönt a vízigények kielégítésének mértékéről, ütemezéséről, módjáról.

(4a)62 A Törzs vezetője a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó igénybevételét – a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a védelmi bizottság egyidejű tájékoztatásával – a rendkívüli védekezési készültség időszakán kívül engedélyezheti, ha

a) a védekezés során okszerűen lehet számolni a nagyobb vízkár bekövetkezésének valószínűségével,

b) az a) pont szerinti vízkár közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, és

c) az a) pont szerinti vízkár csak a 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti vízkárelhárítási célú tározó azonnali igénybevételével hárítható el.

(4b)63 A Törzs vezetője a (4a) bekezdés szerinti intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezi a rendkívüli védekezési készültség elrendelését a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternél.

(5)64 A polgármester, illetőleg az általa kijelölt védelemvezető a védekezés műszaki feladatait a vízügyi igazgatósággal65 együttműködve látja el. A védekezés felelős vezetői egymást kölcsönösen tájékoztatják.

Az irányítási rendszer

16. §66 A védekezési készültségi fokozatokban, a műszaki irányítás feladatainak ellátása során:

a) a VIZIG igazgató a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek,

b)67 a polgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a helyi védelmi bizottság elnöke útján közvetlenül a védelmi bizottság vezetőjének,

c) a VIZIG szakasz-védelemvezetője a vízügyi igazgatónak,

d) a vízitársulat védelemvezetője a VIZIG szakasz-védelemvezetőjének,

e) az önkormányzathoz kirendelt vízügyi műszaki irányító közvetlenül a vízügyi igazgatónak,

f) rendkívüli védekezési készültség időszakában, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a VIZIG igazgató vagy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által kirendelt megbízott, továbbá a polgármester, főpolgármester vagy az általa kijelölt védelemvezető a Törzs útján a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek

van alárendelve.

Védekezési ügyelet

17. § (1) A védekezés ideje alatt a védekező szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani.(2) Minden ügyeleten naplót kell vezetni. A naplóba be kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést.

Jelentések, tájékoztatások

18. § (1) Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:

a)68 VIZIG-ek – a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is – 9 óráig az OVF műszaki ügyeletének jelentést tenni,

b)69 a polgármesterek az illetékes VIZIG, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete az OVF műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,

c)70 a vízitársulatok az illetékes vízügyi igazgatóság71 műszaki ügyeletére tájékoztatást adni.

(2) A rendkívüli eseményekről haladéktalanul, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell jelentést tenni, illetőleg tájékoztatást adni.

Kimenekítés, kiürítés

19. §72 (1) Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek

a) a VIZIG igazgató köteles a védelmi bizottság elnökének,

b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek, főpolgármesternek

a veszélyeztetett területekről a kitelepítés elrendelésére javaslatot tenni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt javaslatról és az ezzel kapcsolatban meghozott döntésről a polgármester, főpolgármester soron kívül tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervet.

A védekezés megszüntetését követő intézkedések

20. § (1) A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik:

a) a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről;

b) a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról;

c) más szervektől, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök és felszerelések elszámolásáról, illetőleg a meglevők visszaadásáról;

d) a megrongálódott védőművek helyreállításáról.(2) A készültség megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló jelentést köteles készíteni és jóváhagyásra előterjeszteni.

(3)73 Rendkívüli készültségben történt védekezésről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszternek a Kormány részére a készültség megszüntetését követő 45 napon belül jelentést kell tennie.

(4) A tartós III. fokú készültséggel járó védekezéseket a védekező szerv a felülvizsgálatra jogosult bevonásával értékelni köteles.

Záró rendelkezések

21. § (1)74 Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2)75

1

Az 1. § 1. pontja az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

Az 1. § (2) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § 6. pontja az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § 10. pontját a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § m) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 3. § (1) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. § (2) bekezdését a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 3. § (3) bekezdése az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 383/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 3. § (3a) bekezdését a 139/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

11

A 3. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 105. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13

A 4. §-t megelőző alcím a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 4. § (2) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 4. § (4) bekezdése a 69/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

17

A 4. § (4) bekezdés b) pontja az 569/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. [A 4. § (4) bekezdés b) pontjában a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a "megyei" szövegrész helyébe "vármegyei" szöveg lép, nem vezethető át.]

18

A 4. § (5) bekezdését az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése iktatta be.

19

Az 5. §-t megelőző alcímet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 69/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

20

A 5. § a 69/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

21

Az 5. § (1) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 6. § (1) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 6. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 69/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 6. § (1) bekezdés b) pontja az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 6. § (1) bekezdés c) pontját az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése iktatta be.

26

A 6. § (2) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 6. § (2) bekezdés b) pontja az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 7. § (1) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 7. § (2)–(3) bekezdését a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 7. § (4) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 7. § (6) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 7. § (7) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § b) pontja szerint módosított szöveg. [A 7. § (7) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

34

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

35

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

36

A 7. § (8) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

37

[A 8. § (2) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés g) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG-ek” szövegrész helyébe a „VIZIG-ek” szöveg lép, nem vezethető át.]

38

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

39

A 8. § (2) bekezdés f) pontját az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (12) bekezdése iktatta be.

40

A 8. § (2) bekezdés g) pontját az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (12) bekezdése iktatta be.

41

A 8. § (2) bekezdés h) pontját az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (12) bekezdése iktatta be.

42

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

43

[A 9. §-t megelőző alcímnek a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

44

[A 9. § (1) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

45

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

46

A 9. § (2) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 9. § (3) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

48

[A 10. § (1) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem átvezethető.]

49

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

50

A 11. § a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. [A 11. §-nak a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

51

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

53

A 13. § (2) bekezdése az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 13. § (3) bekezdését a 769/2021. (XII. 23.) korm. rendelet 26. §-a iktatta be.

56

[A 15. § (3) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

57

A 15. § (3) bekezdés b) pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 23. §-a szerint módosított szöveg.

58

A 15. § (4) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 15. § (4) bekezdés b) pontja az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

60

A 15. § (4) bekezdés c) pontja a 69/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 15. § (4) bekezdés d) pontját az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (14) bekezdése iktatta be.

62

A 15. § (4a) bekezdését az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.

63

A 15. § (4b) bekezdését az 576/2021. (X. 12.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.

64

[A 15. § (5) bekezdésének a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés h) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG-gel” szövegrész helyébe a „VIZIG-gel” szöveg lép, nem vezethető át.]

65

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

67

A 16. § b) pontja az 569/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg. [ A 16. § b) pontban a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § c) pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a "Megyei" szövegrész helyébe "Vármegyei" szöveg lép, nem vezethető át. ]

68

A 18. § (1) bekezdésének a) pontja a 39/2007. (III. 13.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított, a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés g) és j) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 18. § (1) bekezdésének b) pontja a 39/2007. (III. 13.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésével megállapított, a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) és j) pontja szerint módosított szöveg.

70

[A 18. § (1) bekezdés c) pontjának a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés f) pontjával elrendelt módosítása, mely szerint a „KÖVIZIG” szövegrészek helyébe a „VIZIG” szöveg lép, nem vezethető át.]

71

A 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján, ahol a vízügyi igazgatóságot említ azon a KÖVIG-et kell érteni.

73

A 20. § (3) bekezdés a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 25. § (13) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 21. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1354. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 21. § (2) bekezdését a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 62. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére