PK BH 1996/25
PK BH 1996/25
1996.01.01.
A megtámadási határidő elteltét követően a megtámadási jogot kifogás útján csak a kereset tárgyát képező szerződésből eredő követeléssel szemben lehet érvényesíteni [Ptk. 198. § (1) bek., 201. § (2) bek., 210. §, 236. § (3) bek., 242. §].
A felperes 1984. szeptember 28-án megbízta az I. r. alperest építendő családi háza, valamint a melléképület és az ülepítő-szikkasztó építési munkáinak az elvégzésével. A vállalkozási díj 180 000 forint volt. A felperes 160 000 forintot kifizetett az I. r. alperesnek úgy, hogy 50 000 forintot készpénzben adott, míg 110 000 forint értékben egy tehergépkocsit. Az I. r. alperes a munkát csak részben végezte el.
A peres felek 1985. december 3-án megállapodtak abban, hogy "a vállalkozási szerződést kölcsönösen hatálytalanítják", amelynek folytán a házastárs alperesek kötelezték magukat arra, hogy a vállalkozási díj visszatérítése címén 118 000 forintot megfizetnek a felperesnek. Az alperesek a megállapodásban foglaltakat nem teljesítették, a 118 000 forint vállalkozási díjat nem fizették vissza.
A peres felek 1986. április 24-én kölcsönszerződést kötöttek, amelynek értelmében a felperes 130 000 forintot átadott az alpereseknek. Az alperesek a kölcsön összegéből 80 000 forintot még nem fizettek vissza.
A felperes keresetében 198 000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperesek egyetemleges kötelezését.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Viszontkeresetükben (1991. március 25.) feltűnő értékkülönbség jogcímén megtámadták az 1984. szeptember 28-án kötött szerződést, majd utóbb (1993. szeptember 16.) a II. r. alperes úgy nyilatkozott, hogy viszonkeresetet nem indítottak, de az 1985. december 3-i megállapodást kifogás formájában tévedés jogcímén [Ptk. 210. § (1) bek.] megtámadja. Utóbb megtévesztésre [Ptk. 210. § (4) bek.], az ügyvéd téves tájékoztatására [Ptk. 210. § (2) bek.] hivatkozott, illetőleg feltűnő értékkülönbség jogcímén [Ptk. 201. § (2) bek.] is megtámadta a szerződéseket.
A bíróság jogerős ítéletében kifejtette, hogy a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdése értelmében csak a szerződésből eredő követeléssel szemben lehet a megtámadási határidő elteltével követően érvényesíteni a megtámadási jogot kifogás formájában, s mert a per tárgya az 1984. november 18-án megkötött vállalkozási szerződést megszüntető, 1985. december 3-án kelt szerződés, az 1984. szeptember 28-án kötött szerződés érvényessége nem vizsgálható. Az 1985. december 3-ai szerződés érvénytelensége egyik megtámadási ok alapján sem állapítható meg, ezért az érvényes szerződés teljesítéseként egyetemlegesen kötelezte az alpereseket 198 000 forint és járulékai megfizetésére.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a II. r. alperes kérte. A jogszabálysértést abban látta, hogy a bíróságok nem állapították meg az 1985. december 3-án megkötött szerződés tévedés jogcímén történt megtámadása folytán annak érvénytelenségét, valamint a december 3-i és 1984. szeptember 18-i vállalkozási szerződés feltűnő értékkülönbség címén való sikeres megtámadását. Álláspontja szerint az 1985. december 3-án megkötött szerződés a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése szerinti tartozáselismerést tartalmaz, ezért őt terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződés érvénytelen. Ebből következően az 1984. szeptember 28-án megkötött vállalkozási szerződés érvényessége is vizsgálható.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helyesen fejtette ki a bíróság jogerős ítéletében, hogy a Ptk. 236. §-ának (3) bekezdése értelmében a perben csak az 1985. december 3-án megkötött, a vállalkozási szerződést megszüntető szerződés érvényessége vizsgálható. A Ptk. 242. §-ában szabályozott tartozáselismerés a kötelezett egyoldalú, címzett jognyilatkozata, márpedig a felek 1985. december 3-án szerződést kötöttek, amelyből a Ptk. 198. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosultságok, illetőleg kötelezettségek keletkeztek.
Az alpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a szerződést megszüntető szerződés megkötésénél lényeges körülmény tekintetében tévedésben voltak, tévedésüket a felperes okozta, illetőleg felismerhette, továbbá hogy a szerződés megkötésekor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy volt az értékkülönbség. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a bíróság jogerős ítéletében, hogy ezt a tényt az alperesek nem bizonyították. Kifejtett indokaival a Legfelsőbb Bíróság egyetért.
Az előadottakra figyelemmel a jogerős ítélet jogszabályt nem sért, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő II. r. alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. (Legf. Bír. III. 21 582/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás