PK BH 1996/252
PK BH 1996/252
1996.05.01.
A szerződésnek a hitelező károsítása miatti hatálytalansága akkor állapítható meg, ha az a hitelezői igény kielégítési alapjának az elvonását eredményezi [Ptk. 203. § (1) bek., 312. § (2) bek., 319. § (1) és (3) bek., 339. § (1) bek.].
Az I. r. Befektető és Szolgáltató Rt. alperes az 1992. február 26-án kelt megállapodásban vállalta, hogy az általa felépítendő gépkocsitárolók egyikét 300 000 forint ellenében majd az I. r. felperes tartós használatába adja; s ezen a napon az I. r. felperes befizetett 100 000 forint előleget is. Miután az igénylők száma nem érte el a tervezettet, az I. r. alperes 1992. április 9-én szerződést kötött az II. r. építőipari kft. alperessel, melyben ez utóbbi vállalta, hogy az I. r. alperes által birtokába bocsátott ingatlanrészen a garázsokat felépíti, és azokat harmadik személyek részére értékesíti; az ingatlan vételárát pedig két részletben - az értékesítés sikerességétől függetlenül - az I. r. alperesnek megfizeti. Erről a megállapodásról az I. r. alperes tájékoztatta mindazokat, akik vele szerződést kötöttek, azzal, hogy az általa felvett előlegeket visszafizeti, illetőleg ha a II. r. alperessel új szerződést kötnek, az előleget az utóbbi számlájára átutalja. A felperesek a garázsvételi előszerződést 1992. május 6-án a II. r. alperessel megkötötték, és az abban foglalt rendelkezésnek megfelelően 1992. augusztus 30-a előtt további 220 000 forintot a II. r. alperesnek kifizettek.
Mivel a köztük létrejött szerződés alapján a II. r. alperes az ingatlan vételára első részletének megfizetését elmulasztotta, ettől a szerződéstől az I. r. alperes elállt.
Fizetésképtelensége miatt a II. r. alperes a hozzá befizetett összeget részére nem fizette vissza; az I. r. alperestől azonban - miután annak a II. r. alperes számlájára való átutalása elmaradt - az előlegként teljesített 100 000 forintot az I. r. felperes visszakapta.
A bíróság jogerős ítéletében kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - annak kamataival együtt - 220 000 forintot; az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet azonban elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a II. r. alperes teljesítése a Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése értelmében lehetetlenné vált, így az általa felvett vételárrész visszafizetésére köteles. Az I. r. alperes marasztalására irányuló kereseti kérelmet azonban nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint a felperesek által csatolt előmegállapodás címzésű okiratot a felperesek közül senki nem írta alá, így az nem előszerződésnek, hanem pusztán tájékoztatónak minősül. A későbbiek során pedig az I. r. alperes tájékoztatta az I. r. felperest is arról, hogy a tulajdonában lévő telket átadja a II. r. alperesnek, amely a garázsépítésre vonatkozó építési-értékesítési kötelezettséget tőle átvállalta. Tartalmazta ez a tájékoztatás azt is, hogy az I. r. felperesnek lehetősége van a II. r. alperessel új szerződést kötni, illetve ennek hiányában a hozzá befizetett előleget visszaigényelni. Ezzel az I. r. alperes az I. r. felperessel szembeni kötelemtől szabadult, és közöttük mindenféle jogviszony megszűnt. Miután a II. r. alperes a vételár-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, az I. r. alperes jogosan gyakorolta vele szemben a szerződéstől való elállás jogát, s a II. r. alperes teljesítésének lehetetlenné válása miatt - jogviszony hiányában - az I. r. alperes felelősséggel nem tartozik.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az I. r. alperes kereseti kérelmük szerinti marasztalása végett - a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint jogszabálysértő a bíróságnak az a megállapítása, hogy az I. r. felperes és az I. r. alperes között az előszerződés nem jött létre, ugyanis az I. r. alperes birtokában maradt szerződéspéldányt az I. r. felperes aláírta. Megítélésünk szerint az I. r. alperesnek a II. r. alperessel kötött szerződéstől való elállása a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésében írt fedezetelvonásnak minősül, s ezért követelésük tekintetében az I. r. alperes helytállásra köteles. Végül sérelmezték, hogy a bíróság nem találta megállapíthatónak az I. r. alperes kártérítő felelősségét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján sem.
Az I. r. alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Helytállóan jutott a másodfokú bíróság arra a megállapításra, hogy a felperes által csatolt, 1992. február 26-án kelt "Előmegállapodás"-nak címzett okirat ingatlan (garázs) adásvételével kapcsolatosan előszerződésnek nem minősíthető, mivel azt a felperesek egyike sem írta alá. A felülvizsgálati kérelmükben a felperesek állították ugyan, hogy az okirat I. r. alperes birtokában maradt példányát az I. r. felperes aláírta, a Legfelsőbb Bíróság azonban - az alább kifejtendők szerint - nem találta szükségesnek az I. r. alperes felhívását a birtokában lévő okirat benyújtására.
Az előszerződés érvényes létrejöttét feltételezve az I. r. alperesnek az 1992. április 28-án kelt és a I. r. felpereshez intézett levele a szerződés felbontására vonatkozó ajánlatnak minősül. Ebben ugyanis az I. r. alperes olyan értelmű tájékoztatást adott, hogy az építkezést nem kívánja folytatni, és az I. r. felperes rendelkezésétől függően a teljesített előleget visszafizeti; ugyanakkor felhívta az I. r. felperes figyelmét arra, hogy a II. r. alperessel - hasonló tartalommal - új szerződést köthet. Ezt az ajánlatot az I. r. felperes elfogadta, és most már a II. r. felperessel együtt 1992. május 6-án az újabb előszerződést a II. r. alperessel megkötötte. Ennek következtében pedig az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött előszerződés a Ptk. 319. §-ának (1) bekezdése értelmében megszűnt, és a II. r. alperes szerződésszegéséért - jogviszony hiányában - az I. r. alperes nem tehető felelősség.
Az alperesek által kötött ingatlanértékesítési megállapodásban a II. r. alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az I. r. alperes tulajdonában álló ingatlanon gépkocsitárolókat épít, és azokat értékesíti; az ingatlan 6 000 000 forintban megállapított értékét pedig - a garázsok értékesítésének sikerességétől függetlenül - két részletben az I. r. alperesnek megfizeti. Ettől a szerződéstől azonban az I. r. alperes - az első részlet megfizetésének elmulasztása miatt - elállt, s a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése alapján jogszerűen igényelte az ingatlana visszabocsátását. Ez azonban - a felperesek álláspontjával szemben - nem jelentette a II. r. alperessel előszerződést kötött felek kielégítési alapjának a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése szerinti elvonását, mert a II. r. alperes tartozásáért az I. r. alperes tulajdonában lévő ingatlanra nyilvánvalóan nem vezethettek volna végrehajtást.
Végül alaptalanul sérelmezik a felperesek, hogy a bíróság az I. r. alperes kártérítő felelősségét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján sem találta megállapíthatónak. A felperesek károsodása ugyanis kizárólag a II. r. alperes szerződésszegésének a következménye, amely az I. r. alperes magatartásával okozati összefüggésbe - a fentebb kifejtettekből következően - nem hozható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.563/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás