PK BH 1996/26
PK BH 1996/26
1996.01.01.
A visszterhesség vélelmével szemben a szerződés ingyenességét annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozik [Ptk. 201. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.].
A felperes keresetében az alperesnek 1992 novemberében átadott 325 500 forint tőke és járulékai visszafizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítás adatai alapján azt állapította meg, hogy a felperes ajándékba adta a követelt pénzösszeget az alperesnek, és az ajándék visszakövetelésének a feltételei nem állanak fenn.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest 314 500 forint tőke, ennek 1994. május 1-jétől járó 20%-os 60 nap alatt történő megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes abból a célból adta át az alperesnek a követelt 325 500 forintot, hogy az alperes annak felhasználásával lakást vásároljon és e lakásban a felperes részére élete végéig lakhatási lehetőséget biztosítson. Az alperes a lakást megvásárolta, a felperes oda is költözött, a viszony megromlását követően azonban a felperes a lakásból elköltözött, illetve az alperes el is adta a megvásárolt lakást. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg, hogy a felek között a pénz átadása tekintetében visszterhes szerződés jött létre, amelyet a felek közös megegyezéssel a Ptk. 319. §-ának (1) bekezdése értelmében megszüntettek. Az elszámolás [Ptk. 319. § (2) bek.] eredményeként - levonva a felperes lakáshasználata miatt az alperes által igényelt összegét - az alperes köteles az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatást a felperesnek visszatéríteni. A jogerős ítélet az alperes szüleinek, valamint az alperes testvérének, illetve az alperes barátainak a vallomását nem fogadta el, mert a rokoni, illetőleg baráti viszony miatt e tanúktól elfogulatlan tanúvallomás nem várható.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és ebben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 206. §-ába, illetve a Ptk. 579. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértéssel állapította meg a visszterhes szerződést akkor, amikor az érdektelen K. G. és H. Sz. tanúk vallomását elvetette, amit S. Z. érdektelen tanú, valamint rokonai vallomásai alátámasztottak. Ebből eredően minden ténybeli alap nélkül állapította meg a visszterhes szerződés létrejöttét.
A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felhozott indokok alapján a jogerős ítélet nem sérti a jogszabályt.
Tévesen hivatkozik arra az alperes, hogy a visszterhességet ténybeli alap nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, illetve hogy azt a felperes nem bizonyította. A Ptk. 201. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott visszterhesség vélelme miatt ugyanis a felperesnek a létrejött szerződés visszterhes jellegét nem is kellett bizonyítania. Sem a szerződésből, sem a felek körülményeiből a perbeli esetben ingyenesség (ajándékozás) nem következik, így a vélelemmel szemben az alperest terhelte a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján az ajándékozás tényének bizonyítása. A másodfokú bíróság ítéletében a Pp. 221. §-ának megfelelően indokolta azt, hogy az ingyenességre vonatkozó alperesi bizonyítékokat miként értékelte és azokat miért vetette el. A másodfokú bíróság tehát a rendelkezésre álló bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el. Ez az eljárás a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelel, és önmagában nem sérti a jogszabályt. A bizonyítékok mérlegelése a perbeli esetben nem iratellenes és nem okszerűtlen, így tartalmilag sem jogszabálysértő. A nem vitás tényállás szerint a szerződés kötésénél senki nem volt jelen. Az alperes által hivatkozott - részben a rokonság miatt érdekelt - tanúk csak arra vonatkozóan tudtak vallomást tenni, hogy a felperesnek korábban életével, sorsával és pénzével kapcsolatban milyen szándékai voltak. Ezekből a visszterhesség vélelmével szemben megalapozottan nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a felperes a lakhatását biztosító egyetlen vagyonát minden ellenszolgáltatás nélkül az alperesnek ajándékozta.
A fentiek alapján tehát a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül döntött az alperesi védekezés elvetése során.
A perbeli esetben az ajándékozás nem nyert bizonyítást, így közömbös az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében kifejtett az az álláspontja, hogy az ajándék visszakövetelésének törvényi feltételei nem álltak fenn.
Mindezen indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21 192/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás