PK BH 1996/261
PK BH 1996/261
1996.05.01.
A felelősség korlátozására vonatkozó anyagi jogi szabályok érvényesülése az elhunyt kölcsönvevő örököseivel és özvegyével szemben a kölcsön visszafizetése iránt indított perben [Ptk. 679. §, Csjt. 30. § (3) bek. Pp. 216. §, PK 192. sz.].
A másodfokú bíróság megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét, kölcsön visszafizetése címén 100 000 forint és kamatai egyetemlegesen történő megfizetésére kötelezte a II. r. alperest, mint a néhai kölcsönvevő özvegyét, valamint az I., III. és IV. r. alpereseket, mint a néhai kölcsönvevő törvényes örököseit. Ítélete indokolásában megállapította a másodfokú bíróság, hogy a II. r. alperes a Csjt. 30. §-ának (3) bekezdése szerint a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig felel, míg az I., III. és IV. r. alperesek, mint törvényes állagörökösök felelőssége a Ptk. 679. §-a (1) bekezdésének második mondata alapján az örökségük erejéig áll fenn.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 216. §-ának, valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 192. számú állásfoglalásában foglaltaknak, mert a másodfokú bíróság nem tárta fel, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a házastársi vagyonközösséghez és melyek a hagyatékhoz.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 216. §-a szerint, ha a kereseti követelés a polgári jog szabályai szerint az alperes vagyonának csupán valamely részéből hajtható be, a bíróságnak ezt a részt határozatában meg kell jelölnie. A Pp. 216. §-ában foglalt rendelkezést a bíróságnak hivatalból, tehát az érintett fél ilyen irányú kérelme nélkül kell alkalmaznia. A Pp. 216. §-ban írt korlátozott felelősség két tipikus esetköre a Csjt. 30. §-ának (3) bekezdése szerinti házastársi közös vagyonnal való felelősség, valamint az örökösöknek a Ptk. 679. §-a szerinti felelőssége a hagyaték tárgyaival, illetve az örökség értékéig. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában utalt ugyan az alperesek korlátozott felelősségére, de nem kielégítő módon, így ítélete egyrészt megalapozatlan, másrészt eljárási szabályt sért.
Az örökös kétféle felelősségével kapcsolatosan az ítélet szerkesztésre is kiterjedő iránymutatást tartalmaz a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 192. számú állásfoglalása. Az állásfoglalás tartalmából következően a bíróságnak ahhoz, hogy ítélete rendelkező részét megfelelően megszövegezze, ismernie kell a hagyatéki vagyontárgyak körét, illetve el kell tudnia dönteni, hogy a hagyaték tárgyaival vagy az örökség értékéig való felelősségről van-e szó. Ehhez pedig ismernie kell a hagyatéki eljárás adatait.
A másodfokú bíróság azonban nem tárta fel sem azt, hogy mennyi a házastársi közös vagyonból a II. r. alperesre eső rész (és hogy a marasztalás nem haladja-e ezt meg), sem pedig azt, hogy az örökösök felelőssége milyen vagyontárgyakkal, illetve milyen értékig áll fenn. Ezen adatok ismerete nélkül az alperesek marasztalása megalapozatlanul és jogszabálysértően történt. A lefolytatandó új eljárásban a másodfokú bíróságnak tisztáznia kell mindazokat a körülményeket, amelyek a fentiek szerint szükségesek az alperesek megalapozott marasztalásához és az ítélet rendelkező részének a PK 192. számú állásfoglalásnak megfelelő megszövegezéséhez.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.807/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
