27/1996. (VII. 3.) AB határozat
27/1996. (VII. 3.) AB határozat1
1996.07.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Zamárdi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 5/1995. (IV. 24.) számú önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésének a településrészek területi határait meghatározó rendelkezései törvénysértőek, ezért azokat megsemmisíti.
A részbeni megsemmisítés eredményeként a rendelet 1. § (1) bekezdésének szövege a következő:
,,(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, akinek a helyi önkormányzati választáson választójoga van (a továbbiakban: szavazásra jogosult választópolgár). Helyi népszavazás településrészt érintő ügyben is elrendelhető.''
Az Alkotmánybíróság a rendelet 2. § (2) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután az önkormányzat képviselő-testülete törvényességi észrevételét határidőn belül nem tárgyalta meg és nem intézkedett a törvénysértés megszüntetése iránt – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Indítványában a Zamárdi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről alkotott 5/1995. (IV. 24.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. § (1) bekezdésének, valamint 2. § (2) bekezdésének megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. 1. § (1) bekezdésének azok a rendelkezései, amelyek a földrajzi határok megjelölésével meghatározzák, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából a nagyközség mely területeit kell településrésznek tekinteni, az Alkotmány 44. § (1) bekezdésébe ütközik, mert korlátozza a választópolgárokat alkotmányos jogaik gyakorlásában. A 2. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy e településrészek választói vehetnek részt a községegyesítés megszüntetésének, valamint az új község alakításának kezdeményezésére irányuló népszavazásban, ellentétes az Ötv. 52. §-ában foglalt rendelkezésekkel.
II.
Az indítvány részben megalapozott
1. Az Ör.-nek az indítvány által vitatott 1. §-a a következőképpen rendelkezik:
,,(1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, akinek a helyi önkormányzati választáson választójoga van (a továbbiakban: szavazásra jogosult választópolgár). Helyi népszavazás településrészt érintő ügyben is elrendelhető.
Zamárdi Nagyközség településrészei:
Szántód településrész:
– Kőröshegy, Balatonföldvár közigazgatási határától a Tihany utca, Kazinczy utca által határolt részig, beleértve a Csemetekertet is.
Zamárdi településrész:
– A Tihany utca vonalától a Folyó utca Ny-i oldaláig.
Balatonszéplak-alsó településrész:
– Folyó utca K-i oldalától Siófok város közigazgatási határáig – beleértve Tóköz-puszta területét is.''
A képviselő-testület az Ör. e rendelkezésének megfogalmazásával normatív módon meghatározta azt, hogy településrészt érintő népszavazás kezdeményezése esetén a népszavazás a település mely földrajzi területére rendelhető el.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a településrész területének ilyen, a népszavazásra bocsátott kérdéstől és a választópolgárok népszavazási kezdeményezésétől független, normatív meghatározása ellentétes az Ötv.-nek a helyi népszavazásra vonatkozó szabályaival.
Az Ötv. egyes területszervezési ügyekben – amelyekben a döntés feltétele az Ötv. rendelkezései alapján az érintett választópolgárok népszavazáson kinyilvánított kezdeményezése – mondja ki, hogy a helyi népszavazásban az érintett településrész választópolgárai vehetnek részt.
Az Ötv. 46. §-a a következőképpen szól:
,,(1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:
a) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
b) új község alakításának kezdeményezése,
c) közös képviselő-testület alakítása, a közös képviselő-testületből való kiválás, továbbá
d) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.''
Az 56. § (2) bekezdésének első fordulata szerint lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok – falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított – többségi támogatása szükséges az érintett képviselő-testületek megállapodásához.
E szabályok alapján megállapítható, hogy nem rendezhető egységesen és normatív módon az, hogy a településrészt érintő népszavazásban a település mely földrajzilag körülhatárolható területén lakó választópolgárok vehetnek részt, mert az a népszavazásra bocsátott kérdéstől függ.
Az Ötv. 47. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság, e rendelkezéssel kapcsolatosan már korábban 1287/H/1993. AB határozatában (ABH 1994, 805) megállapította, hogy a törvénynek ez a szabálya arra kötelezi a képviselő-testületet, hogy – ha a rendeletben előírt számú választópolgár kezdeményezi a népszavazás elrendelését – abban a kérdésben tűzze ki a népszavazást, amelyre a választópolgárok akarata, kezdeményezése irányul. A népszavazás elrendelését csak akkor tagadhatja meg, ha a kezdeményezéssel érintett ügyben nincs helye helyi népszavazásnak. Így községegyesítés megszüntetésének, új község alakításának kezdeményezésére, illetőleg lakott településrész átadására irányuló népszavazási kezdeményezés esetén is arra a területre köteles kiírni a népszavazást, amelyre a népszavazást kezdeményező választópolgárok akarata irányult.
Annak normatív meghatározása, hogy a helyi népszavazás elrendelése szempontjából mely földrajzi területek tekintendők településrésznek, sérti a választópolgároknak a népszavazás kezdeményezésére az Ötv. 47. §-ában biztosított jogát.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdésének a településrészek területi határait meghatározó rendelkezései törvénysértőek, ezért megsemmisítette azokat.
2. Indítványozó kezdeményezte még az Ör. 2. § (2) bekezdésének a megsemmisítését is.
Az Ör. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy községegyesítés megszüntetésének, illetőleg a községegyesítésnek, valamint az új község alakításának kezdeményezésére irányuló helyi népszavazásban az érintett településrész választói vehetnek részt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. e rendelkezése csak az Ör. 1. § (1) bekezdésének megsemmisített rendelkezésével együtt eredményezett törvénysértést, önmagában nem törvénysértő, mivel nem tartalmaz új normát, csupán megismétli az Ötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt szabályt. Ezért az Ör. 2. § (2) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1318/H/1995.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás