PK BH 1996/27
PK BH 1996/27
1996.01.01.
Ingatlan adásvételére kötött előszerződés teljesítését az eladó nem tagadhatja meg a vevő késedelme miatt, ha ő az ingatlant terhelő jogok törlésére vonatkozó kötelezettségét a szerződésben meghatározott határidő alatt nem teljesítette [Ptk. 208. § (1) és (3) bek.].
A jogerős ítélet kötelezte a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 580 000 forintot. Az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát a felperesek javára - egymás közt egyenlő arányban - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék adásvétel jogcímén 580 000 forint megtérítését követően. Ennek megfelelően úgy rendelkezett, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi az illetékes földhivatalt a tulajdonosváltozás bejegyzése végett.
A jogerős ítélet alapjául megállapított tényállás szerint a peres felek 1991. július 24-én előszerződést kötöttek, amely szerint az alperes tulajdonában lévő ingatlant a felperesek 6 000 000 forint vételárért megvásárolják. A hátralékos vételár kifizetésére 1991. december 31-ig került sor, az alperes pedig vállalta, hogy addig az ingatlant tehermentesíti.
A jogerős ítélet indokolása szerint az előszerződésben a felek a vételárhátralék kiegyenlítéséhez és az ingatlan tehermentesítéséhez kötötték a szerződéskötési kötelezettség bekövetkezését. Az eredetileg fennállt és a felperesek által ismert ingatlant terhelő kötelezettségeket az alperes töröltette az ingatlan-nyilvántartásból, az előszerződésben írt határidő letelte előtt azonban újabb kölcsönöket vett fel, és az ingatlant 2 000 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjoggal és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal terhelte meg. Erre tekintettel a felperesek megtagadhatták a vételhátralék teljesítését, és visszatartási joguk a késedelmüket kizárta. Miután a felpereseknek teljesítési késedelmük nem volt, az alperes az előszerződéstől jogszerűen nem is állhatott el. Az újabb terhek törlését követően pedig esedékessé vált a felperesek teljesítési kötelezettsége, amelynek a per alatt letétbe helyezéssel eleget tettek. Ezekre figyelemmel a Ptk. 208. §-ának (3) bekezdése alapján az előszerződés tartalmának megfelelően a felek között létrehozta az adásvételi szerződést.
A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet megváltoztatásával a keresetet utasítsa el, és a felpereseket kötelezze 4 290 000 forint megfizetésére.
A felperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perbeli bizonyítási anyagból a bíróságok helytállóan jutottak arra következtetésre, hogy a peres felek olyan tartalmú előszerződést kötöttek, amelyben a feleket egyaránt terhelő kötelezettségek teljesítése jelentette azoknak a feltételeknek a megvalósulását, amelyek mellett bekövetkezett az adásvételi szerződés kötésére vonatkozó kötelezettség. Helyes a jogerős ítéletben tett az a lényegi megállapítás is, hogy az előszerződés teljesítésének feltételei az alperes oldalán hiányoztak, mert az abban meghatározott határidő elteltéig nem teljesítette az őt terhelő kötelezettséget. Igaz ugyan, hogy az előszerződés megkötésekor ismert terheket töröltette az ingatlan-nyilvántartásból, olyan újabb, az ingatlant terhelő jogokat jegyeztek be azonban az ingatlan-nyilvántartásba, amelyek miatt határidőben nem teljesítette azt a szerződéses kötelezettségét, amely szerint az adásvételi szerződés tárgya tehermentes ingatlan lesz. Ezzel kapcsolatban alaptalanul hivatkozik az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy mindez a felperesek tudtával és beleegyezésével történt, mert ezt a perbeli bizonyítékok nem támasztják alá. Következésképpen helytálló az a megállapítás, hogy a felperesek megtagadhatták a szerződés teljesítését, és mindaddig nem voltak késedelemben, amíg fennállt az alperes teljesítési késedelme. Ebből következően még valósága esetén sincs jelentősége annak, hogy az említett időben hiányzott a felperesek teljesítési képessége. Később pedig, amikor az ingatlan tehermentesítése megtörtént, és a felperesek az előszerződés teljesítését követelték, az őket az előszerződés alapján terhelő kötelezettségnek megfelelően eleget tettek. Az alperes a vételárhátralék meglétének igazolása, majd letétbe helyezése után is elzárkózott az adásvételi szerződés megkötésétől olyan okból, amely a szerződés teljesítésének megtagadására alapul nem szolgálhatott. A felperesektől a vételár részbeni teljesítéseként kapott gépjármű értékének vitatása és ennek alapján a hátralékos vételár más összegben történő megállapítására az alperesnek jogi alapja nem volt, különösen arra figyelemmel, hogy a gépkocsit értékesítette is.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.III.21.880/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás