GK BH 1996/271
GK BH 1996/271
1996.05.01.
Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a fél kérelmére hirdetményi kézbesítést rendel el, holott nem a másik fél, hanem jogi képviselője tartózkodási helye ismeretlen [Pp. 101. § (1) bek.].
A felperes 1992. április 21-én az elsőfokú bírósághoz benyújtott keresetében 881 910 Ft tőke és ennek 1990. október 20-tól számított évi 44%-os késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperes a keresetében nem ismertette az általa érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. A keresetlevélhez csupán mellékelte a kereseti igényével összefüggő okiratokat.
Az alperes ellenkérelmében elismerte, hogy a felperessel szerződéses jogviszonyban áll. Sérelmezte, hogy a keresetlevélből nem derül ki, mely szerződésből és mely jogcímen kíván a felperes vele szemben igényt érvényesíteni. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest arra: a követelését pontosan megjelölve terjessze elő.
Az elsőfokú bíróság a perben több tárgyalást tűzött ki, amelyeken az alperesi képviselő nem jelent meg, idézése azzal érkezett vissza a bírósághoz, hogy az előkészítő iratot beadó jogtanácsosi iroda "jogutód nélkül megszűnt."
Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére hirdetményi kézbesítés útján értesítette az alperest a kitűzött tárgyalásokról és a felperes keresetleszállításáról. A felperes a keresetét 606 466 Ft-ra és kamataira csökkentette.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a leszállított keresettel egyezően 606 466 Ft és ennek késedelmi kamata, valamint 30 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság ítéletének indokolásában az alperes terhére rótta, hogy a tárgyalásokon nem jelent meg, érdemben nem védekezett, az egyeztetési tárgyalásokat nem folytatta le. A felperes által csatolt kimutatások alapján bizonyítottnak találta, hogy az alperes hibásan teljesített, ezért a felperes szavatossági igényét elfogadva, marasztalta az alperest.
A bíróság az ítéletet közvetlenül megküldte az alperes székhelyére is, amelyet az alperes meghatalmazottja 1994. június 17-én átvett.
Az ítélet ellen az alperes újonnan meghatalmazott jogi képviselője útján fellebbezést jelentett be, elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Másodlatosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. Az alperes tagadta, hogy hibásan teljesített volna. Előadta, hogy az átadás-átvétel különösebb minőségi kifogás nélkül 1990. július 30-án, augusztus 31-én, november 10-én és december 4-én megtörtént. Állította, hogy a teljesítés a szerződésnek megfelelő volt. Arra is utalt, hogy tudomása van arról: a felperes a díszléceket mással is gyártatta. Úgy vélte ezek ellenére, más okból előfordulhatott, hogy az illesztés nem sikerült. A felperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés, annak korlátaira tekintet nélkül, alapos.
A rendelkezésre álló peres iratokból megállapíthatóan az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor az alperesi képviselő idézésének visszaérkezését követően - a felperes kérelmének helyt adva - hirdetmény útján idézte az alperest. A Pp. 101. §-ának (1) bekezdésében írt feltételek a jelen esetben nem álltak fenn. Nem a fél tartózkodási helye vált ismeretlenné, hanem a jogi képviselőé. Az ítéletet az alperes szabályszerűen átvette, ez pedig bizonyítja, hogy a hirdetményi idézés feltételei nem álltak fenn. Mindezek következményeként az alperesnek módjában sem állt a tárgyalásokon megjelenni, ott védekezni, valamint nyilatkozni a leszállított keresetre. Az elsőfokú bíróság az alperesi képviselő idézésének visszaérkezése után akkor járt volna el helyesen, ha a tárgyalást elhalasztva felhívja az alperest, hogy gondoskodjék új képviselőről. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A per újabb tárgyalása során módot kell adni az alperesnek védekezése részletes kifejtésére, és bizonyítást kell felvenni; szóba kerülhet szakértő kirendelése is. (Legf. Bír. Gf. IV. 32.291/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás