28/1996. (VII. 3.) AB határozat
28/1996. (VII. 3.) AB határozat1
1996.07.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletbe foglalt ügyrendi előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Nagykőrös Város Önkormányzata által ,,az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról'' alkotott 13/1995. (VI. 1.) Öt. rendeletének 21. § (6) bekezdése és 29. § (1) bekezdése törvénysértő, ezért e rendelkezéseket – e határozat közzétételének napjától kezdődő hatállyal – megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Nagykőrös Város Önkormányzati Képviselő-testülete 13/1995. (VI. 1.) Öt. rendeletével új szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) alkotott. Az SzMSz – a képviselő-testület működési rendjét megállapító fejezet keretében elhelyezett – 21. § (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy ,,A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő egy alkalommal tárgyalási szünet elrendelését kérheti, melyhez a jelenlévő képviselők 1/4-ének igen szavazata szükséges.'' Az SzMSz – a vita és a döntéshozatal módját részletező fejezetében található – 29. § (1) bekezdése szerint pedig: ,,A képviselő-testület bármely képviselő indítványára – vita nélkül a jelenlévő képviselők egynegyedének igen szavazata alapján – név szerinti szavazást rendel el.''
2. A megyei közigazgatási hivatal vezetője – mivel a képviselő-testület a rendelet módosítására irányuló felhívásának nem tett eleget – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, és indítványozta az SzMSz kifogásolt rendelkezéseinek megsemmisítését. Érvelése szerint az ,,Az Ötv. a döntéshozatal általános szabályát – az ún. egyszerű többségre vonatkozó rendelkezést – 14. § (1) bekezdésében határozza meg. Az említett törvényhely szerint a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges. Az Ötv. mint az idézett szövegéből is kitűnik, nem tesz különbséget az érdemi és az ún. ügyrendi kérdések eldöntésére irányuló javaslatok között, ezért az SzMSz 21. § (6) bekezdésében és 29. § (1) bekezdésében körülírt esetben is elengedhetetlennek tartom az Ötv. 14. § (1) bekezdése alkalmazását.'' A szabályozás – utal rá a hivatalvezető – alkotmányellenes is, mert az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi képviselő-testület csak a ,,törvény keretei között'' alakíthatja ki működési rendjét, a 44/A. § (2) bekezdése szerint pedig a képviselő-testület rendelete ,,nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
3. Az SzMSz 21. § (6) bekezdésében és 29. § (1) bekezdésében alkalmazott szabályozási megoldás valóban törvénysértő. Az Ötv. 14. § (1) bekezdése ugyanis – a közigazgatási hivatal vezetője indítványának megfelelően – nem tesz különbséget a képviselő-testület elé terjesztett javaslatok között abból a szempontból, hogy azok érdemi vagy ügyrendi kérdések eldöntésére irányulnak. Bármely – minősített többséghez nem kötött – javaslat határozattá emeléséhez – ha az ülés egyébként határozatképes – a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
4. Az Ötv. vagy más magasabb szintű jogszabály nem írja elő, hogy a képviselő-testület működésével – az ülés levezetésével, rendjének fenntartásával kapcsolatos eseti eljárási döntéseket feltétlenül az Ötv. szerinti testületi szavazással kell meghozni. Más megoldási módozatokat is lehet az SzMSz-be iktatni, köztük olyanokat, amelyekben a kisebbségi vélemények érvényesülését a testület nem akadályozhatja meg.
Példaként utal az Alkotmánybíróság az Országgyűlés 46/1994. (IX. 30.) OGY határozatával megállapított Házszabályának két §-ára. A 36. § (2) bekezdése – a vizsgáló bizottságra vonatkozó külön szabályok keretében – azt írja elő, hogy ,,A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha a képviselők legalább egyötöde indítványozza.'' Az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága a kisebbségi indítvány kötelező érvényesítése céljából a Házszabály e rendelkezését a következő állásfoglalással egészítette ki: ,,a határozathozatal során a képviselők – tekintettel a kötelező létrehozásra vonatkozó házszabályi előírásra – csak ,igen'-nel szavazhatnak.'' (AB 1995. június 1.) A Házszabály 61. § (1) bekezdése pedig – a név szerinti szavazást szabályozva – akként rendelkezik, hogy ,,Legalább egy képviselőcsoport kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani.'' Egy 15 fős csoport döntése ebben az ügyrendi kérdésben tehát kötelező az egész 386 tagú törvényhozó testületre.
Maga az Ötv. is – a 12. § (1) bekezdés második mondatában – és annak alapján az SzMSz is tartalmaz olyan kisebbségi javaslatot, amelyet a testület köteles elfogadni. A 15. § (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy ,,Az ülést össze kell hívni a települési képviselők 1/4-ének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára.''
5. Az Alkotmánybíróság új jogszabályt nem alkothat és új jogszabályi rendelkezést nem hozhat. Nincs jogosítványa arra, hogy az Ör. törvénybe ütköző rendelkezését más szabályokkal felcserélje. Az Ötv. előírásaival nem ellentétes rendeleti szöveg meghatározása a képviselő-testület feladata. Hatáskörében eljárva a városi képviselő-testület viszont több olyan szabályozási lehetőség közül választhat, amelyben – ahogy egyik települési képviselő fogalmazott – ,,az SzMSz legdemokratikusabb pontja'': a kisebbség véleményének érvényre juttatása tartalmilag megoldható. Az Ör. 21. § (6) bekezdése és 29. § (1) bekezdése azonban sérti az Ötv. 14. § (1) bekezdését, ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság – a kifejtett indokai alapján – megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1398/H/1995.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás