BK BH 1996/294
BK BH 1996/294
1996.06.01.
A szolgálatban levő rendőrnek az a magatartása, hogy az észlelt bűncselekmény – betöréses lopás – miatt a szükséges intézkedését elmulasztja, majd a bűncselekmény helyszínén ő maga is lopást valósít meg: a vagyon elleni bűncselekménnyel bűnhalmazatban – katonai bűncselekmény – a szolgálatban kötelességszegés, illetőleg a jelentési kötelezettség megszegése bűncselekményének a megállapítására alkalmas, ezért a cselekmény elbírálása a katonai büntetőeljárásra tartozik [Btk. 122. § (1) bek., 348. § (1) bek., 350. § (1) bek.; Be. 331. § (1) bek., 333. § (1) bek.].
A városi ügyészség vádindítványában a rendőr őrmester és a rendőr zászlós vádlottak ellen társtettesként elkövetett lopás vétsége, illetve csalás vétsége miatt emelt vádat. A városi bíróság az 1995. május 15-én kelt végzésével az ügy iratait - hatáskörének hiánya miatt - a megyei bíróság katonai tanácsához tette át.
A megyei bíróság katonai tanácsa az 1995. június 20-án kelt átiratában a vádképviselet átvételének megfontolása végett a bűnügyi iratokat megküldte a katonai ügyészségnek.
A katonai ügyészség az 1995. július 3-án kelt átiratában kifejtette, hogy a katonai ügyészségnek nincs hatásköre és illetékessége a vádképviselet ellátására, ezért azt megtagadta, és ezzel egyidejűleg annak megállapítását indítványozta, hogy a megyei bíróság katonai tanácsa sem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az ügy elbírálására. A megyei bíróság katonai tanácsa az 1995. november 16-án jogerőre emelkedett végzésével a hatáskörének hiányát állapította meg, és átiratával a bűnügyi iratokat eljáró bíróság kijelölése végett megküldte a Legfelsőbb Bíróságnak.
A Katonai Főügyészség eljáró bíróságként a megyei bíróság katonai tanácsának a kijelölését indítványozta annak megállapításával, hogy az eljárás lefolytatására a katonai tanácsnak van hatásköre. Egyben jelezte, hogy álláspontjának elfogadása esetén a katonai ügyészséget utasítja a vád képviseletére.
A Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságként a megyei bíróság katonai tanácsát jelölte ki.
A rendelkezésre álló bűnügyi iratok és a vádindítványban foglaltak alapján az állapítható meg, hogy a rendőr őrmester és a rendőr zászlós a járőrszolgálatuk ellátása során bűncselekmény - betöréses lopás - elkövetését észlelték. Erről az elöljáróiknak az idevonatkozó, hatályban levő jogszabályi rendelkezések szerint jelentést nem tettek, hanem visszatértek a bűncselekmény helyszínére, és onnan 35 700 forint értékben 3 db alumíniumlétrát tulajdonítottak el. Ezeknek az adatoknak az alapján alapos a gyanú arra, hogy a vádlottak elkövették a Btk. 348. §-a (1) bekezdésének 4. fordulatába ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét, illetve a Btk. 350. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jelentési kötelezettség megszegésének vétségét. Ezek a bűncselekmények a Btk. XX. fejezetében találhatók, elbírálásuk a katonai büntetőeljárásra tartozik, így a Be. 331. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a megyei bíróság katonai tanácsa rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
A Legfelsőbb Bíróság már korábban közzétett [BH 1995/4-201. sz.] határozatában kifejtette, hogy a szolgálatban kötelességszegés vétségét követi el az a szolgálatban levő rendőr, aki a szolgálati szabályzatot megszegve a felfedezett vagy felderített bűncselekmény elkövetésének a helyszínét megváltoztatja, mivel ez a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezések súlyos megszegéseként jelentkezik. A felfedező rendőr szolgálati kötelessége ugyanis, hogy a szabályzatban és az utasításban leírt módon eljárva, a nyomozás folytatásához szükséges további következtetések levonására alkalmas feltételek hiánytalanul és hitelesen legyenek biztosítva. A rendőrség nyomozati munkájához és annak minden eljárási cselekményéhez közbizalom fűződik, melyet a rendelkezésre álló adatok szerint a vádlottak magatartása sértett. A közbizalmat sértő és a büntetőeljárás érdekeit is veszélyeztető jellege miatt minősül a vádlottak kötelességszegése olyannak, amely súlyában megegyezik a törvényi tényállásban felsorolt többi elkövetési magatartással.
Ezen túlmenően a vádlottaknak kötelességük lett volna az észlelt bűncselekményről azonnal jelentést tenni elöljárójuknak, így a Btk. 350. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jelentési kötelezettség megszegése vétségének az alapos gyanúja is felmerül.
Az említett eseti döntésben kifejtetteket szem előtt tartva, a jelen ügyben a vádindítványban foglalt tényállás alapján a vádlottak magatartása katonai bűncselekmény megállapítására is alkalmasnak látszik. Ennek elbírálására pedig a katonai tanács rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljárás lefolytatására a megyei bíróság katonai tanácsát jelölte ki a Be. 34. §-ának (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Bk. V. 2246/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás