BK BH 1996/296
BK BH 1996/296
1996.06.01.
Gondatlanság hiányában az úri. relatív sebességtúllépésre hivatkozva sem állapítható meg annak a gépkocsivezetőnek a büntetőjogi felelőssége, aki a lakott területen kívül, az esti sötétségben, a sötét ruhába öltözött és a közúton szabálytalanul, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont; KRESZ 26. § (4) bek.].
A városi bíróság az 1995. január 30-án kelt ítéletével, amely a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság végzése folytán 1995. június 9-én emelkedett jogerőre, a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 250 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év 2 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének az összege 150 forint. A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1992. december 16-án 17 óra 15 perc tájban közlekedett a tulajdonában levő személygépkocsiját vezetve, tompított világítás mellett mintegy 61-65 km/óra sebességgel. A várost elhagyva az út vonalvezetése egyenes, a fagypont közeli hőmérséklet miatti páralecsapódás következtében azonban a 6,3 m széles, felezővonallal ellátott úttest felülete nedves és csúszós volt.
A lakott területen kívül, a terhelt menetirányát tekintve jobbról balra ebben az időben kelt át az úttesten a sötét ruhában levő, közepes fokban ittas sértett. A sértett haladási iránya nem az út hossztengelyére merőleges, hanem azzal kis szöget bezáró volt. A terhelt személygépkocsijának jobb elejével az úttest közepén elütötte a sértettet. A baleset következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen nyomban meghalt. A baleset bekövetkezésében nagy szerepet játszott a sértett figyelmetlen közlekedése.
A bíróságok jogerős határozataikban a KRESZ 26. §-ának (4) bekezdésében írt közlekedési szabály megszegését állapították meg a terhelt terhére.
A jogerős határozatok ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben kifejtett álláspontja szerint a büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. A baleset alkalmával a terhelt a közlekedési szabályok betartásával, szabályosan közlekedett. Észlelési és cselekvési késedelem sem volt megállapítható a terhére. Mindent megtett a baleset elkerülése érdekében, az ittas sértett szabálytalan közlekedésével azonban váratlan veszélyhelyzetet idézett elő, amire nem számíthatott, a sértett szabályszegő magatartása okozta tehát a balesetet.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartva a megtámadott jogerős határozatok hatályon kívül helyezését és a terheltnek az ellene emelt vád alól történő felmentését indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
A Btk. 187. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak a megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból a halálát okozza. A törvényi szabályozásból következően a büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele a közúti közlekedés szabályainak a vétkes megszegése; a szabályszegéssel okozati összefüggésben baleset, halál bekövetkezése és az, hogy az eredmény tekintetében az elkövető gondatlan bűnössége megállapítható legyen.
A KRESZ 26. §-ának (4) bekezdése értelmében a jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető a járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell. Az adott ügyben a jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállásból következően vitathatatlan, hogy a terhelt a KRESZ 26. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben írt sebességhatárokat nem lépte túl, azoknál lényegesen kisebb sebességgel közlekedett. Az említett közlekedési szabály helyes értelme szerint az is kétségtelen, hogy a vezetőnek a jármű sebességét úgy kell megválasztania, hogy a belátott távolságon belül feltűnő olyan akadály előtt, melyre az adott körülmények között számítania kell, meg tudjon állni. Az igazgatási szabály értelmezésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság utal a bevilágított, a ténylegesen belátott és az észlelési távolságok közötti különbségekre, különösen korlátozott látási viszonyok között.
Az adott ügyben - a jogerős határozatokban megállapított tényállás szerint - az ittas sértett az esti sötétségben, sötét ruhába öltözve, a lakott területen kívül, az arról való meggyőződés nélkül, hogy az átkelés veszélytelen-e, kívánt az úttesten áthaladni úgy, hogy nem a legrövidebb áthaladást biztosító irányt választotta. A sértett a közlekedési szabályokba ütköző, a fentiekben említett magatartásával közvetlen veszélyhelyzetet idézett elő. A sértettnek az úttest közepe táján ily módon történő feltűnése a terhelt számára hirtelen és váratlan volt, amelyre nem kellett számítania, annak ellenére sem, hogy a közelben tanya helyezkedett el, és buszmegálló is volt. A terhelt ennek ellenére észlelte a sértettet és elkormányzással, továbbá azonnali fékezéssel mindent megtett a baleset elhárítása érdekében, ennek során őt észlelési és cselekvési késedelem nem terhelte. A terhelt elhárító magatartása okszerű és célszerű volt ugyan, de sértettet mégis elütötte.
Tekintettel arra, hogy a sértettnek a közlekedési szabályokba ütköző hirtelen és váratlan feltűnésére a terheltnek az adott körülmények között nem kellett számítania, a terhelt terhére közlekedési szabályszegés, a KRESZ 26. §-a (4) bekezdésének megszegése nem állapítható meg, a balesetet eredményező közvetlen veszélyhelyzetet kizárólag a sértett közúti közlekedési szabályszegései teremtették meg. A terhelt e közvetlen veszélyhelyzetben az általános baleset-elhárítási kötelezettségének is mindenben eleget tett, és a terhére e körben felróható büntetőjogi gondatlanság nem állapítható meg.
Mindezekből következően a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével került sor. Ekként tehát a Legfelsőbb Bíróság a terhelt felülvizsgálati indítványát alaposnak találta, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozatokat a Be. 291. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és a (3) bekezdésében írtak alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, a terheltet az ellene halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette. (Legf. Bír. Bfv. IV. 1279/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás