BK BH 1996/300
BK BH 1996/300
1996.06.01.
A tárgyaláson pótnyomozás elrendelésének van helye, ha a bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének a sértettje nem azonos a vádiratban írt személlyel, a valóságos sértett kilétének és hollétének a felkutatása pedig a tárgyalási szakban nem lehetséges [Be. 206. § (3)–(4) bek.].
A megyei bíróság a terhelt ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt folyamatban levő ügyben az 1995. november 6-án tartott tárgyaláson meghozott végzésével pótnyomozást rendelt el, és az iratokat visszaküldte a főügyészséghez.
E végzés ellen a megyei főügyész fellebbezést jelentett be. A legfőbb ügyész átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva, a végzés hatályon kívül helyezését indítványozta. A fellebbezés nem alapos.
A bűnügyi iratok adatai alapján a következők állapíthatók meg. A megyei főügyészség a terhelt ellen ezért emelt vádat, mert Sz. S. sértettet több ízben megszúrta. A megyei bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, amelyre a vádirati indítvánnyal összhangban Sz. S. sértettet tanúként idézte meg. Miután pedig Sz. S. személyi adatai nem voltak egyértelműek, a megyei bíróság több hatóság - köztük a rendőrhatóság -, illetőleg intézmények megkeresése útján derítette fel végül a szóba jöhető Sz. S. személyét és lakcímét. Ezt követően az ügy tárgyalási szakában derült fény arra, hogy a megyei bíróság előtt folyamatban levő ügy tárgyául szolgáló cselekmény elkövetését megelőzően a nyomozó hatóság által feltételezett sértetthez, Sz. S.-hez - aki egyébként H. községben lakik - betörtek, és ennek során a személyi igazolványát és a tb.-kártyáját eltulajdonították. A jelen bűnügy sértettje pedig feltételezhetően ezeket az okiratokat használta fel a szúrt sérüléseinek orvosi, illetőleg kórházi ellátása alkalmával.
Mindezek után az egyik tanú az 1995. május 5-én tartott tárgyaláson felmutatta a leánya által írt cédulát, amely szerint a vádlott a vád tárgyául szolgáló cselekmény során P. G.-t szúrta meg. A megyei bíróság a tárgyalás elnapolása mellett ezután megkereste az illetékes rendőrhatóságot, amelynek közlése szerint a tanúk által megnevezett P. G. Sz. községben lakik.
Tekintettel arra, hogy a megyei bíróság a tényállás teljes felderítése érdekében szükségesnek tartotta az ügy sértettjének a tanúkénti kihallgatását, a sértett tartózkodási helyének a felderítése céljából a rendőrhatósághoz és a lakcímnyilvántartóhoz intézett megkeresései nem hoztak eredményt, ezért az 1995. november 6-án tartott tárgyaláson pótnyomozást rendelt el.
A Legfelsőbb Bíróság korábban már több határozatában rámutatott, a bíróság szabad mérlegelési körébe tartozik annak az eldöntése, hogy elrendeli-e a bizonyítás kiegészítését, mivel a tényállást nem találja kellően felderítettnek. Ugyanakkor az sem lehet kétséges, hogy az alapvető nyomozati hiányosságok pótlása nem a bíróság feladata. A jelentős tárgyi súlyú élet- és testi épség elleni bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásban a tényállás teljes felderítése érdekében az ügy sértettjének a tanúként történő kihallgatása - amennyiben lehetséges - a nyomozás során sem mellőzhető. A jelen ügyben azonban a nyomozó hatóság a sértett személyét meg sem kísérelte felderíteni, jóllehet a sértett számára küldött idézés "ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza.
A nyomozó hatóság e mulasztását pótlandó a megyei bíróság nehézségek árán végül is megállapította annak az Sz. S.-nek a személyét, akinek az iratait az ügy sértettje az orvosi és kórházi ellátása során felhasználta. A megyei bíróság által az ügy tárgyalási szakában tovább folytatott intézkedéseknek köszönthetően most már az is feltételezhető, hogy a jelen ügy sértettje P. G. sz.-i lakos lehet. A bíróságnak P. G. tényleges tartózkodási helyének a felderítésére tett célszerű intézkedései viszont nem vezettek eredményre, így a tárgyalásra sem idézhette meg.
A tényállás teljes felderítése, a vádlott védekezésében foglaltak ellenőrzése érdekében a sértett tanúkénti meghallgatása szükséges. A megyei bíróságnak a több jelentős körülményt tisztázó, a sértett személyének és tartózkodási helyének a megállapítását célzó intézkedései ez ideig nem vezettek eredményre. P. G. ugyanis az eddigi adatok szerint a bejelentett lakcímén, és ahol a korábbi időkben tartózkodni szokott, nem található. Feltalálása esetén viszont további adatok beszerzése szükséges annak megállapítása érdekében, hogy valóban ő-e a jelen ügy sértettje.
Ezeknek az adatoknak a beszerzése, illetőleg a bizonyítás kiegészítése - amint az a fentebb ismertetettekből is kiderül - a tárgyaláson rendkívüli nehézségekbe ütközne, és ezek foganatosítására kiküldött bíró útján vagy más bíróság megkeresése által nincs lehetőség. A megyei bíróság ezért helyesen és a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően járt el, amikor a tárgyaláson pótnyomozást rendelt el, ehhez képest az ügy iratait visszaküldte az ügyésznek. A Legfelső Bíróság erre tekintettel a megyei bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. IV. 2110/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás