PK BH 1996/302
PK BH 1996/302
1996.06.01.
A kötelezően vagyonnevesítésben részesítendő személyek körét meghatározó jogszabályi rendelkezések kiterjesztő értelmezésének nincs helye [1992. évi II. tv. 6. § (1) bek., 8. § (2) bek.].
A felülvizsgálati eljárás szempontjából jelentős tényállás lényege a következő.
A d.-i U. Szövetkezet 1975. március 1-jén több ipari szövetkezet - köztük az A. Ktsz - egyesülése útján alakult. A szövetkezetből 1985. március 1-jén kivált a C. Ipari Szövetkezet, majd 1986 őszén az U. Szövetkezet öt utód szövetkezetre bomlott, melyek egyike az alperes. A felperes 1969. április 16-tól folyamatos szövetkezeti tagsággal rendelkezett; tagsági viszonya az alperesnél 1987. augusztus 16-án a kilépésével szűnt meg.
Az alperes 1992. április 3-án tartotta a vagyonnevesítő közgyűlését, és az ott meghozott határozatával a felperes üzletrész juttatására irányuló kérelmének teljesítését megtagadta.
A bíróság jogerős ítéletében a felperesnek az említett közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az 1992. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében vagyonnevesítésben azt kell részesíteni, aki 1991. január 1-jén tagja volt, s a törvény hatálybelépésének napján (1992. január 20.) is tagja volt a szövetkezetnek; aki a törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét; valamint aki a megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét, s végül a 8. § (2) bekezdése alapján - az ott írt feltételek fennállása esetén - azokat, akiknek tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg. Annak eldöntésénél, hogy kiknek kell kötelezően üzletrészt juttatni, a jogszabály nem enged mérlegelést, s ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a tag közreműködött-e és milyen mértékben a vagyon létrehozásában és gyarapításában. Ehhez képest a felperesnek az A. Ktsz-nél és az U. Ipari Szövetkezetnél fennállt tagsági viszonyát - a jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában - nem lehetett figyelembe venni, s miután öt évig az alperes szövetkezetnek nem volt tagja, részére üzletrész juttatása sem volt kötelező.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint tagsági viszonyának folyamatosságát nem érintette a szövetkezetek egyesülése és szétválása, következésképpen - a jogerős ítéletben részletezett állásponttal szemben - az alperes elutasító határozata jogszabályt sért.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélt hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy az 1992. évi II. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és 8. §-ának (2) bekezdése határozza meg a kötelezően vagyonnevesítésben részesítendő személyek körét. A felperes azonban e személyi körbe nem sorolható, és miután e rendelkezések kiterjesztő értelmezésének nincs helye, nem sértett jogszabályt az alperes közgyűlése, amikor a felperes üzletrész juttatására irányuló kérelmét elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.199/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás