PK BH 1996/32
PK BH 1996/32
1996.01.01.
A tartozásátvállalás a kötelezett és a tartozásátvállaló szerződése, a jogosult hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez vagy érvényességéhez, hanem a jogügylet vele szembeni hatályosulásához szükséges [Ptk. 332. §(1)–(2) bek., 523. §].
Az alperesek által 1990. július 1. napján kötött szerződéssel a II. r. alperes megvásárolt az I. r. alperestől 200 000 db vegyes biohumusz gilisztát 200 000 forint vételárért. A szerződéshez csatolt záradékban az I. r. alperes vállalta, hogy a vételár kiegyenlítése céljából a felperes útján hitelfelvételi lehetőséget biztosít. Kötelezte magát arra, hogy mellékkötelezettségként készfizető kezességet vállal a bankkal szemben, és a II. r. alperes helyett és nevében a kölcsönt és kamatait a hitelszerződésben előírt határidőre visszafizeti. Ezt követően - 1990. augusztus 9-én - kelt szerződés alapján a felperes 200 000 forint kölcsönt nyújtott a II. r. alperesnek azzal, hogy a bankkölcsön lejárata 1991. augusztus 9., kamatának mértéke pedig évi 30%, amelynek megváltoztatására való jogát a felperes fenntartotta. A szerződés utóbb említett rendelkezése alapján a felperes az ügyleti kamat mértékét 1991. január 16. napjától évi 36%-ra emelte. A kölcsönt a II. r. alperes nem fizette vissza.
A bíróság jogerős ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 200 000 forintot, ennek 1990. augusztus 9-től, 1991. január 15-ig évi 30%, 1991. január 16-tól 1991. augusztus 9-ig évi 36%, s 1991. augusztus 10-től a kifizetésig évi 42%-os kamatát. Az ítélet indokolása szerint a felperes és a II. r. alperes között a Ptk. 523. §-ában szabályozott bankkölcsönszerződés jött létre, és a felvett kölcsön visszafizetésére - annak kamataival együtt - a II. r. alperes a készfizető kezes I. r. alperessel egyetemlegesen köteles. Miután - megállapítása szerint - az alperesek közötti tartozásátvállaláshoz a felperes nem járult hozzá, nem találta megalapozottnak a II. r. alperesnek azt a védekezését, amely szerint helyette teljesítésre az I. r. alperes köteles.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a kereset vele szembeni elutasítása végett - a II. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a felperesnek tudomása volt a termékértékesítési szerződés tartalmáról, és a tartozásátvállaláshoz a hozzájárulását is megadta, mert alkalmazottai úgy tájékoztatták, hogy a kölcsönt majd az I. r. alperes fizeti vissza. Tévesen mellőzte ezért a bíróság a kölcsönfelvétel körülményeinek vizsgálatát, s jogszabálysértő az a megállapítása, hogy a tartozás átvállalásához ráutaló magatartással a felperes nem járult hozzá.
A felperes és az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy a lejáratkor teljesíthessen. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A jogszabály idézett rendelkezéseiből következően a tartozásátvállalás a kötelezett és a tartozásátvállaló szerződése, és az abban részt vevők számára jogokat és kötelezettségeket keletkeztet; a jogosult hozzájárulása nem a szerződés létrejöttéhez vagy érvényességéhez, hanem kizárólag a jogügylet vele szembeni hatályosságához szükséges.
Helytálló a bíróságnak az a megállapítása, hogy a tartozásátvállaló megállapodáshoz a felperes nem járult hozzá. Ezt - minden további bizonyítás eredményétől függetlenül - egyértelműen igazolja a kölcsönszerződés tartalma, amely szerint a felperes a kölcsön folyósításának feltételéül szabta az I. r. alperes készfizető kezességét; e személyi biztosíték kikötésére a tartozásátvállaláshoz való hozzájárulása esetén pedig értelemszerűen nem kerülhetett volna sor. Miután a jogosult hozzájárulásának hiányában a tartozásátvállaló megállapodás alapján az anyagi jogi jogutódlás nem következett be, a jogerős ítéletnek a II. r. alperest marasztaló rendelkezése nem sért jogszabályt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22. 314/1993. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás