7/B/1996. AB határozat
7/B/1996. AB határozat*
2001.03.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére vonatkozó indítvány ügyében meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi XCVIII. törvény 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó alkotmányellenesnek ítélte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Htvm.) 10. § (1) bekezdését, amely hatályon kívül helyezte az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. § c) pontját, mely szerint a törvény mentességet biztosított az építményadó fizetési kötelezettség alól a családtagonként 25 m2-t meg nem haladó lakás-alapterület vonatkozásában. Véleménye szerint ez az adómentesség alkotta eddig a nagy családosok szociális biztonságát az építményadó hatásával szemben. Álláspontja szerint a nagycsaládosoknál a nagy lakás ,,nem luxus, hanem életszükséglet, a sokgyermekes családokat ilyen hatalmas adóval büntetni ifjúság és nemzetellenes cselekedet”.
2. Az indítvány által érintett jogszabályhelyek a következők:
Az Alkotmány:
,,16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”
,,17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.”
,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.”
,,70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”
A Htv. 6. §-a:
,,6. § Az önkormányzat adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza.”
A Htv. 1995. december 31-ig hatályos 13. §-ának szövege a következő:
,,Mentes az adó alól
a) a szükséglakás,
b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,
c) valamennyi lakás esetében az állandóan bejelentett családtagok – egyenesági hozzátartozók – után személyenként 25 m2,
d) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
e) műemléképítmény,
f) a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény,
g) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
h) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (műtrágyatárolók, magtárak stb.).”
A Htvm. 10. §-a szerint:
,,(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Htv. 10. §-a, 13. §-ának c) pontja és e) pontja, 37. §-a, valamint az 52. §-ának 7. pontja hatályát veszti.”
Htv.-t módosító rendelkezések 1996. január 1. napjától hatályosak.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megkereste a pénzügyminisztert, hogy az indítványban foglaltakra, illetőleg a támadott jogszabállyal kapcsolatban terjessze elő észrevételeit.
3. Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az építményadó alóli mentességekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése és az Alkotmány 16., 17., 67. §-aiban foglalt rendelkezések nincsenek egymással értékelhető összefüggésben, az Alkotmány 16–17. és 67. §-ában rögzített jogok biztosítására elsősorban nem valamely adótörvény mentességi szabályai hivatottak; ezért az Alkotmánybíróság az érintett jogszabályi rendelkezéseket csupán az indítványozó által is megjelölt Alkotmány 70/I. §-ával összefüggésben vizsgálta meg.
Az Alkotmány 70/I. §-ával összefüggésben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ,,amíg a közterhekhez való hozzájárulás az állampolgároknak az Alkotmányból eredő alapvető kötelezettsége, addig a kötelezettség alóli mentesülésre vagy bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga. A mentességek és kedvezmények meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. Ennek gyakorlása során tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogokra, de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. Ekként tehát, noha a jogalkotót a mentességek és kedvezmények megállapításánál is kötik az Alkotmányban meghatározott jogi korlátok, a jogalkotói mérlegelésnél nem a jogi, hanem az egyéb szempontok játszák a meghatározó szerepet, s ebből eredően az esetleges helytelen, a társadalom érdekeivel ellentétes tartalmú mérlegelés is elsődlegesen politikai felelősséget von maga után.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280., 281.]
Mindebből következik az is, hogy a korábban nyújtott adómentesség fenntartására nincs alkotmányosan levezethető kötelezettsége a jogalkotónak. Az Országgyűlés jogosult adómentességeket megállapítani, de jogában áll a mentességek körének szűkítése is. A Htv. esetében ennek más törvényektől eltérő hatása van, mivel az nem vonja automatikusan maga után a mentességek tényleges megszűnését, azt jelenti, hogy az Országgyűlés az önkormányzatra bízza a kérdés szabályozását. Garanciális szabályt tartalmaz a Htv. 6. §-ának c) pontja, amely szerint az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani, valamint e § d) pontja, amely szerint az önkormányzat adó-megállapítási joga kiterjed arra, hogy a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg a kedvezményeket további kedvezményekkel bővítse ki.
Az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó által kifogásolt rendelkezés, amely megszünteti az adókedvezmény-szabályt, nem sérti az Alkotmány 70/I. §-át.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. március 12.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
Dr.Tersztyánszkyné |
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás