KK BH 1996/339
KK BH 1996/339
1996.06.01.
A házasságon kívül született gyermek nem viselheti anyja elvált férjének nevét, ez a név képzelt személy neveként sem jegyezhető be [Csjt. 41. § (1)–(2) bek.].
A per adatai szerint a felperes és R. János beavatkozó 1981. október 14-én kötöttek házasságot. E házasságot a városi bíróság 1983. október 24-én jogerős ítéletével felbontotta. A beavatkozó a bontást követően Budapestre költözött, és azóta is itt él és dolgozik. A felperes a házasság felbontását követően is a volt férje családi nevét viseli, és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja.
A felperes 1985. augusztus 6-án leánygyermeket szült, akit Zsófia utónévre kereszteltek. A kórház rendelőintézete által 1985. augusztus 7-én kiállított születési lap tanúsága szerint a gyermek édesapja R. János. A születési lap szerint a felperes családi állapota házas, amelyből a Zsófia utónevű leánygyermek született. A születési lap továbbá azt is tartalmazza, hogy a felperes házasságkötésének időpontja 1981. október 14-e, és e házasság jelenleg is fennáll.
A beavatkozó a felperes Zsófia utónevű gyermekének családi nevéről 1989-ben szerzett tudomást. Bejelentéssel fordult a gyámhatósághoz, sérelmezve a gyermek családi neveként saját családi nevének megjelölését. Arra hivatkozott, hogy házasságukat a bíróság jogerősen felbontotta. A felperes a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az apa személyének feltárásától elzárkózott.
Az ügyben a Ny. Polgármesteri Hivatal jegyzője az 1991. február 14-én kelt határozatával a felperes Zsófia utónevű leánygyermeke tekintetében képzelt apa adatainak bejegyzését rendelte el.
Fellebbezése folytán a köztársasági megbízott megyei területi hivatala az 1991. március 27-én kelt határozatával helybenhagyta az első fokú határozatot. Az indokolásban hivatkozott a Csjt. 41. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely szerint, ha a gyermek apjaként képzelt személyt jegyeznek be a születési anyakönyvbe, akkor az apa családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ágú férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani.
A felperes keresetében sérelmezte, hogy gyermeke képzelt apja nevének az R. nevet nem fogadták el, annak használatát nem engedték bejegyezni. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a gyermek születése óta ezt a nevet viseli. A gyermek jogait sértik az alperes határozatában foglaltak.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A felperes volt házastársa az alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a felperes által kért, saját családi nevével megegyező, képzelt apai családnév bejegyzése, illetve a gyermek születése óta használt családi név jogos érdekében sérelmével járt, mind erkölcsi, mind jó hírnevét érintő szempontból. Sérelmezte azt is, hogy a gyermek apjaként csak ő azonosítható be, tekintettel arra, hogy a felperes a házasság felbontása óta nevét az ő családi nevére utaló módon viseli. A városi bíróság 1994. április 15-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által sérelmezett közigazgatási határozatok mindenben megfelelnek a Csjt. hivatkozott 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak.
A bíróság a továbbiakban azt is vizsgálta, hogy az R. családi névnek a képzelt apa családi neveként való megállapítása sértené-e más jogos érdekét. A Ptk. 77. §-ának (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a névviseléshez, míg a (4) bekezdés szerint a névviselési jog sérelmét jelenti, különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja. A bíróság álláspontja szerint az R. képzelt apai családnév sértheti a beavatkozó névviselési jogát.
A bíróság a továbbiakban hivatkozott a Ptk. 78. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a beavatkozónak a szomszéd községben rokonsága van. A beavatkozónak nincs kapcsolata a felperes gyermekével. Ennek ellenére a névazonosság a beavatkozó apaságát jelentheti kívülállók számára, és ezáltal alkalmas arra, hogy róla az apai kötelezettségek nem teljesítése miatt kedvezőtlen kép alakuljon ki.
Fellebbezés folytán a megyei bíróság 1994. december 6-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megalapozottnak találta az elsőfokú bíróságnak az ítéletben részletesen megindokolt azt az álláspontját, hogy sértené a beavatkozó jogos érdekeit, ha a beavatkozó volt házastársának - a felperesnek - házasságon kívül született gyermeke a beavatkozó nevét viselné. Mivel pedig a Csjt. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontja a más jogos érdekét sértő családi név megállapítását kizárja, nem sértett jogszabályt az alperes, amikor az 1991. január 14-én készült jegyzőkönyv szerint megfelelően tájékoztatott felperesnek a beavatkozó nevével azonos családi név bejegyzése iránti kérelmet nem teljesítette.
A közigazgatási eljárásban a családi név megállapítása a Csjt. 41. §-a (2) bekezdésének helyes alkalmazásával történt. Az anyakönyvben bejegyzett családi név a gyermekre sérelmesnek nem tekinthető.
Végül utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezése szükségképpen kiterjedt arra a kereseti előadásra is, amit a felperes az alperessel szemben az 1993. március 10-én tartott tárgyaláson a bíróság tájékoztatására terjesztett elő, és amelyben a gyermek névviseléshez fűződő jogának vizsgálatát is kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen kifejtette, hogy a támadott közigazgatási határozatok a jogszabályoknak mindenben megfelelnek és ebből okszerűen következik, hogy az alperes e jogszabályoknak megfelelően hozott határozatával személyhez fűződő jogot nem sértett.
A felperes a módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján 16. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a megyei bíróság jogerős ítélete ellen. Ebben a Pp. 272. §-ának (2) bekezdése alapján kérte az ítélet megváltoztatását, mert az jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Alaptalanul hivatkozik a felperes arra, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértést tartalmazna. Az elsőfokú bíróság körültekintően vizsgálta, hogy az alperes jogelődjének határozata nem sértett-e jogszabályt. Ennek során helyesen hivatkozott a kk. családi jogállásnak, továbbá személyiségi jogainak és névviselésével kapcsolatban a Csjt. 41. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.
De ugyanakkor kellő körültekintéssel vizsgálta a beavatkozó névviselésével kapcsolatban a személyéhez fűződő jogokat is, amikor a Ptk. 77. és 78. §-aira hivatkozott. A per adatai szerint a felperes nem jelölt meg más nevet, csak az R.-t, még akkor is, amikor tájékoztatták arról, hogy erre nem kerülhet sor. Megalapozatlan tehát az ezzel ellentétes felperesi állítás.
Utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperes ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt eljárás indult, amelynek során a nevezettet a városi ügyészség megrovásban részesítette amiatt, hogy a téves anyakönyvi kivonatot az újraanyakönyvezés után is felhasználva a gyermek iskolai beíratásakor apaként az alperesi beavatkozót jegyeztette be. Az első- és másodfokú bíróság ítélete a jogszabályi előírásnak megfelel, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. (Legf. Bír. Kfv. II. 27.356/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás