35/1996. (VII. 9.) AB határozat
35/1996. (VII. 9.) AB határozat1
1996.07.09.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata törvénysértést követett el azáltal, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében foglalt jogalkotási kötelezettségének nem az e törvény 54. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tett eleget. Ezért felhívja a mosonmagyaróvári képviselő testületet arra, hogy 1996. szeptember 30-ig az 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (2) bekezdésére tekintettel szabályozza a vételi, illetőleg elővásárlási joggal érintett lakások eladásának feltételeit.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A közigazgatási hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a mosonmagyaróvári képviselő-testület nem értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében annak megállapítását indítványozta, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata mulasztásban megnyilvánuló törvényellenességet valósított meg. Azt sérelmezte, hogy az önkormányzat nem tett eleget a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 54. § (2) bekezdésében előírt jogalkotási kötelezettségének, mivel a vételi, illetve elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése esetén az Lt. 54. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti feltételek meghatározásakor nem rendelkezett a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételéről.
A mosonmagyaróvári képviselő-testület arra hivatkozott, hogy ,,a jövedelem- és vagyonigazoláshoz kötött részlet- és kamatmérték ellentmond minden logikának, bürokratikus, évente felülvizsgálandó és ellehetetleníti a lakások eladását''.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés a következők miatt megalapozott:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''. Az Lt. számos tárgykörben állapít meg rendeletalkotási felhatalmazást a helyi önkormányzatok számára. Az Alkotmánybíróság már több döntésében – így elvi jelleggel a 9/1995. (II. 22.) AB határozatban – rámutatott arra, hogy az önkormányzat a rendeletalkotásra vonatkozó törvényi kötelezettségét nem mellőzheti.
,,Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, és ez vonatkozik jogalkotási kötelezettségére is.'' (ABH 1995. 457.)
Az Lt. 54. § (1) bekezdése az önkormányzati rendeletalkotás körébe utalja a következő tárgykörök szabályozását:
,,Az önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény alapján vételi, illetőleg elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén
a) a lakás vételárának mértékét,
b) a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét,
c) a részletfizetés időtartamát és a szerződéses kamat mértékét, illetőleg a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
d) a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét,
e) elővásárlás esetén az ajánlat tartalmát és az ajánlati kötöttség idejét.''
E § (2) bekezdésének megfelelően ,,az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti feltételek meghatározása során a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe kell venni''.
A mosonmagyaróvári önkormányzat az Lt. végrehajtására megalkotta az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 11/1994. (V. 1.) rendeletét, amely azonban nem tartalmaz az Lt. 54. § (2) bekezdése végrehajtására irányuló előírást.
Az Lt. 93. § (1) bekezdése szerint e törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselő-testülete úgy köteles rendeletét megalkotni, hogy az 1994. január 1-jén, az önkormányzati lakás (helyiség) elidegenítésére vonatkozó rendelete 1994. március 31. napján lépjen hatályba.
Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatal vezetőjének indítványára akkor állapítja meg az önkormányzat mulasztásban megnyilvánuló törvénysértését, ha az önkormányzat a törvényben előírt, határidőhöz kötött jogalkotási kötelezettségének a megadott időben, majd a hivatalvezető törvényességi ellenőrzési jogkörében kiadott felhívására sem tett eleget.
A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azáltal, hogy nem az Lt. 54. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szabályozta a tulajdonában lévő, vételi, illetőleg elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének bizonyos feltételeit.
Mindezekre tekintettel határidő tűzésével hívta fel a képviselő-testületet a törvényi előírásoknak megfelelő tartalmú jogalkotási kötelezettsége teljesítésére.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 902/E/1995/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás