PK BH 1996/35
PK BH 1996/35
1996.01.01.
Amennyiben a nem vagyoni kár összegét az ítélet a meghozatalakor érvényesülő ár- és értékviszonyok alapulvételével határozza meg, úgy a késedelmi kamatot nem lehet visszamenőlegesen megállapítani [Ptk. 360. § (1) bek.].
A felperes keresetében az 1989. szeptember 12-én bekövetkezett balesetéből eredő és peren kívül meg nem térített kárigényét érvényesítette az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 782 961 forint és kamata, havi 23 527 forint járadék és 600 000 forint nem vagyoni kár, ennek 1989. szeptember 12-től számított évi 20%-os kamata megfizetésére kötelezte. A bizonyítékok, ezek sorában az orvos szakértői vélemény és az Egészségügyi Tudományos Tanács felülvéleménye alapján úgy foglalt állást, hogy az elszenvedett súlyos sérülések és a kialakult maradványállapot következtében a felperesnek a társadalmi életben való részvétele és élete tartósan és súlyosan megnehezült, ezért a Ptk.-nak a baleset idején hatályban volt 354. §-a alapján a felperes 1 000 000 forintos igényével és az alperes 350 000 forintos nyilatkozatával szemben mérlegeléssel 600 000 forintban állapította meg a nem vagyoni kárát.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett, a felperes a nem vagyoni kárpótlás összegét 1 500 000 forintra kérte felemelni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, ennek során a nem vagyoni kárpótlás összegét 800 000 forintra és kamatára emelte fel. Rámutatott arra, hogy a nem vagyoni kár összegének megállapításánál a káresetkori, tehát az 1989-es érték- és árviszonyokat kellett vizsgálnia és értékelnie. Részleteiben elemezte azokat a körülményeket, amelyek a baleset következtében a felperes életét megnehezítették. Munkaképességének 50%-os elvesztése mellett külön nyomatékkal értékelte azt is, hogy a baleset következtében a lép eltávolítására is sor került. Megállapította azonban azt is, hogy a felperes életvitelének átrendezéséhez a reális feltételek adottak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatásával a nem vagyoni kárpótlás összegét 1 500 000 forintra kérte felemelni. Elismerte, hogy az eljárt bíróságok helyesen tárták fel azokat a tényeket, amelyek irányadóak a nem vagyoni kárpótlás összegének meghatározásánál. Ugyanakkor e tényekből helytelen következtetésre jutottak, és a nem vagyoni kárpótlást olyan összegben állapították meg, amely sérti a teljes reparáció elvét, így a jogerős ítélet ez okból törvénysértő. Álláspontja szerint a kamatokat meghaladó infláció miatt a másodfokú bíróságnak az ítélethozatalkor fennálló életviszonyokat kellett volna az összeg megállapításánál alapul vennie.
Az alperes a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kéne.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.
Miután a felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság mérlegelését támadta, a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy nem került-e sor a Pp. 206. §-ában foglalt eljárási szabályok megsértésére. A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A tényállást tehát úgy kell megállapítani, hogy azt a bizonyítékok - okszerű mérlegelés - alapján alátámasszák.
A másodfokú bíróságnak a felperes szerint is helyesen megállapított tényállás alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a kellően feltárt nem vagyoni hátrányok kiegyenlítésére milyen összeg lehet alkalmas. Mérlegelésen alapuló meggyőződése alapján ezt 800 000 forintban határozta meg.
A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában mutatott rá arra, hogy a felülvizsgálati eljárás, mint rendkívüli eljárás keretében a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére sem.
Az adott esetben a másodfokú bíróság a mérlegelés körébe vont adatok értékelésénél nem jutott nyilvánvalóan helytelen következtetésre. A Pp. 206. §-ának a bizonyítékok értékelésére vonatkozó rendelkezéseit nem sértette meg, a bizonyítékok felülmérlegelésére pedig a felülvizsgálati eljárásban nincs jogi lehetőség. Mindezekből következően a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül határozta meg, a nem vagyoni kár mértékét 800 000 forintban, és állapított meg a felperes javára a baleset időpontjától kezdődően késedelmi kamatot.
A másodfokú bíróság a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdéséből következően jogszabálysértés nélkül határozta meg a károsodás bekövetkeztekor fennálló életviszonyok alapján az összeget, annak ellenére is, hogy az infláció évenkénti nagysága valóban meghaladta a késedelmi kamat törvényes mértékét. Ez azt eredményezi, hogy a teljes reparáció polgári jogi követelménye egészében nem képes kivédeni a társadalom nagy többségét általában, káresemény nélkül is sújtó hátrányos vagyoni jellegű következményeket. Jogszabályi felhatalmazás hiányában viszont a bíróság nem jogosult az inflációval megegyező mértékű kamat megállapítására. A felperes hivatkozására figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy amennyiben a nem vagyoni kár összegét az ítélet a meghozatalakor érvényesülő ár- és értékviszonyok alapulvételével határozza meg, úgy a késedelmi kamatot nem lehet visszamenőlegesen megállapítani, mert ezáltal a károkozó olyan értékviszonyok alapján számított összeg után lenne köteles kamatot fizetni, amelyek abban az időpontban még nem léteztek. A felperesnek a jogerős ítélet szerinti 800 000 forint után 1989. szeptember 12-től az ítélet meghozataláig, 1994. június 21-ig mintegy 780 000 forint kamat is jár, s így a kettő együtt több mint a felemelt keresetében megjelölt összeg. Jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 22. 486/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás