PK BH 1996/361
PK BH 1996/361
1996.07.01.
A gyámhatósági feladatok ellátása államigazgatási jellegű feladat, így a szabályszerű alakban kiadott "gyámügyi hozzájárulás"-ért az államigazgatási szerv felelősséggel tartozik [Ptk. 349. § (1) bek.].
Az ingatlankezeléssel, -forgalmazással és -közvetítéssel foglalkozó felperes kft. a kiskorú tulajdonosok: Ö. I. és Ö. T. törvényes képviselőivel, Ö. T.-vel és feleségével 1993. október 11-én adásvételi szerződést kötött és 5 200 000 forintért megvásárolta az N.-en A. tér 7. szám alatt levő házas ingatlant. A szülők a szerződéskötésre való jogosultságukat a N. Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala pecséttel ellátott és J. G. főelőadó által aláírt "gyámügyi hozzájárulás"-sal igazolták. A vételárat a szülők a szerződés aláírásával egyidejűleg felvették. Ugyanezen a napon a felperes megvásárolta dr. L. B. és házastársa eladóktól az n.-i F. utcai házas ingatlant ugyancsak 5 200 000 forint vételárért. A szerződés megkötésekor rendelkezésre állt egy 1993. szeptember 15-i keltezésű értékbecslés, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 11 000 000 forintra tehető. Ezt az értékbecslést az alperes pecsétjével ellátott fejrészes papíron ugyancsak J. G. főelőadó készítette el.
1994. év elején az Ö. T. ellen csalás és sikkasztás gyanúja miatt indult büntetőeljárás kapcsán megállapítást nyert, hogy J. G., aki az alperesnél pénzügyi főelőadóként állt alkalmazásban, nem volt jogosult sem gyámhatósági jogkörben eljárni, sem értékbecslést adni; a nevezett ellen ugyancsak büntetőeljárás indult. Az alperes intézkedése folytán a felperes az n.-i A. tér 7. szám alatti ingatlanon nem tudott tulajdonjogot szerezni, a n.-i F. utcai ingatlanra a felperes tulajdonjoga bejegyzést nyert.
A felperes keresetében 11 200 000 forint kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes felelősségét elsődlegesen a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére, másodlagosan a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésére alapította, mert J. G. az alperes alkalmazásában eljárva adott gyámügyi hozzájárulást, illetőleg a tényleges forgalmi értéket jelentősen meghaladó értékre értékbecslést, és ezzel a felperesnek kárt okozott: a n.-i A. tér 7. szám alatti ingatlanra a tulajdonjogot nem tudta megszerezni, a n.-i F. utcai ingatlan forgalmi értéke pedig legfeljebb 5 000 000 forintra tehető, így elesett a továbbeladásból remélt haszontól.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes ügyvezető igazgatójának mindkét esetben fel kellett volna ismernie, hogy a gyámügyi hozzájárulás és az értékbecslés nem szabályszerű eljárás eredményeként került kiadásra, így a kellő gondosság elmulasztása miatt az alperessel szemben igényt nem érvényesíthet. De nem valósult meg a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősség alapfeltétele sem: J. G. pénzügyi főelőadó hatáskörét túllépte, tehát nem hatósági jogkörben eljárva állította ki az okiratokat. Ugyanakkor nem alkalmazható a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése sem: J. G. nem munkaviszonyával összefüggésben járt el, amikor valójában jogszabályba ütköző tevékenységet folytatott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában úgy foglalt állást: egymagában az a körülmény, hogy a kár az államigazgatási tevékenységet végző szerv alkalmazottjának ténykedése vagy mulasztása folytán keletkezett, nem vezethet a Ptk. 349. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazására. Államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az tekinthető, amelyet államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottja, illetőleg tagja e jogkörében eljárva okoz. J. G. pénzügyi főelőadó nem volt jogosult gyámhatósági jogkörben, illetőleg értékbecslőként eljárni, a kárt tehát nem államigazgatási hatáskörben eljárva okozta. Nem alkalmazható a Ptk. 348. §-a sem: J. G. nem munkaviszonyával összefüggésben a munkahelyén végezte a számára tiltott tevékenységet, hanem a gyámhatósági hozzájárulást hétvégén, a lakásán készítette el.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és annak megváltoztatásával kereseti kérelme szerinti döntést kért. Azzal érvelt, hogy a gyámhatósági hozzájárulás kiadása akkor is államigazgatási jogkörben tanúsított, kárt okozó magatartásnak minősül, ha J. G. beosztása folytán nem volt jogosult ilyen jogkörben eljárni; ezért az alperes felelőssége a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll. Mindenképpen megállapítható azonban a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősség, mert J. G.-nek munkaviszonya folytán volt lehetősége a kárt okozó tevékenységek kifejtésére.
Az alperes ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult, az abban elfoglalt jogi álláspontot mindenben helytállónak tartotta.
A fellebbezés az alábbi körben megalapozott.
Téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, amely a "gyámügyi hozzájárulás" tekintetében a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése, az értékbecslés kiadását illetően pedig a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése szerinti felelősség megállapítására nem látott jogi lehetőséget.
Az alperes hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok ellátása államigazgatási jellegű feladat, tehát az e körbe tartozó tevékenység végzése a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenységnek minősül. "A gyámügyi hozzájárulást" az alperes alkalmazottja adta ki, ez államigazgatási jogkörben tett intézkedés volt; ebből a szempontból közömbös, hogy az alperes alkalmazottja jogosult volt-e gyámhatósági ügyben intézkedni, vagy hogy olyan ügyben járt el, ami nem tartozott a hatáskörébe. A fél ugyanis nem köteles vizsgálni, hogy az államigazgatási hatóság alkalmazottja a feladatkörében eljárva, a munkahelyén vagy a lakásán, illetőleg az előírt formában tette-e meg intézkedését. A kiadott okirat fejrésszel ellátott papíron készült, és az alperes hivatali bélyegzőjével volt ellátva; az azt aláíró személy pedig - amint arról a felperes telefonon értesült - az alperes alkalmazottja volt. Ilyen körülmények között a felperes kellő alappal bízhatott abban, hogy az okirat valódi. Az alperes felelősségére tehát a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Helytálló viszont az alperesi védekezés az értékbecslés kiadása tekintetében, ez ugyanis nem az alperes hatósági jogkörébe tartozó tevékenység volt. Az alperes alkalmazottja azonban munkaviszonyával összefüggésben jutott abba a helyzetbe, hogy azt mint az alperestől származó hivatalos értékelést kiadhatta. Az alperesnek az alkalmazottjáért való felelősségét pedig nem zárja ki az, hogy az alkalmazott a munkaviszonyára vonatkozó szabályokat megszegve végez olyan tevékenységet, ami harmadik személynek kárt okoz. A felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggése a meghatározó; ez pedig az adott esetben fennáll. Az alperes felelőssége e körben tehát a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésén alapszik.
A perben eddig rendelkezésre álló adatok azonban a jogvita eldöntéséhez nem elegendők. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán nem vizsgálta a felperest ért kár összegszerűségét.
"A gyámügyi hozzájárulás" alapján kötött adásvételi szerződés esetében a felperes a kifizetett vételár összegével károsodott; a perben eddig nem merült fel olyan adat, hogy a felperes e körben a kár bekövetkezésében közrehatott volna, de az alperes nemzárható el a további bizonyítástól.
Nem tisztázott azonban, hogy az értékbecslés kiadásával összefüggésben a felperest ténylegesen milyen kár érte. Az értékbecslés ugyanis a forgalmi érték tekintetében csak tájékoztató jellegű, amely nem zárja ki az ingatlan továbbeladás céljára történő megvásárlásánál az üzleti kockázatot. Tisztázni kell tehát, hogy a felperes reálisan milyen haszonra számíthatott.
Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a felperes kellő körültekintéssel járt-e el, amikor az értékbecslést az ingatlan forgalmi értéke tekintetében irányadónak tekintette, és mennyiben volt elvárható tőle az ezzel kapcsolatos rendelkezések és előírások ismerete. Amennyiben ugyanis maga is közrehatott a kár bekövetkezésében, a Ptk. 340. §-a értelmében kármegosztásnak van helye.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a fenti körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. V. 20.407/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás