• Tartalom
Oldalmenü

1996. évi XXXVIII. törvény

a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről1

2017.01.01.
I. Fejezet

Általános szabályok

1. § E törvény célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést.

2. § (1)2 A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.

(2)3 Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik.

3. § E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

4. § (1)4 A bűnügyi jogsegély formái:

a) kiadatás,

b) büntetőeljárás átadása, illetve átvétele,

c) szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

d) vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

e) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,

f) eljárási jogsegély,

g) feljelentés külföldi államnál.

(2)5 A bűnügyi jogsegélyt a miniszter vagy a legfőbb ügyész teljesíti, illetve kéri.

5. § (1) Ha ez a törvény másként nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető vagy terjeszthető elő, ha

a) a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő;

b) a jogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz képest.

(3) A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény köztörvényi jellege mindig túlnyomó a politikaihoz képest.

6. § (1)6 A miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tehet.

(2)7 Viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről a miniszter, illetve a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

(3)8 A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján történhet.

(4)9 Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt10 kell alkalmazni.

7. §11 A jogsegély iránti megkeresés teljesítését a miniszter, illetve a legfőbb ügyész megfelelő garanciákhoz kötheti, a garanciavállalás elutasítása esetén pedig megtagadja a teljesítést, ha feltételezhető, hogy a külföldön folyó eljárás, a várható büntetés vagy annak végrehajtása nincs összhangban az Alaptörvénynek, továbbá a nemzetközi jognak az emberi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseivel és alapelveivel.

8. §12 A más állam által a magyar bűnügyi jogsegélykérelem teljesítéséül szabott azokat a feltételeket, melyek e törvény alapján a külföldi jogsegélykérelmek teljesítésének feltételéül szabhatók, Magyarország nevében a miniszter, illetve a legfőbb ügyész elvállalhatja. Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének érdekében egyéb ésszerű, és a 2. § rendelkezéseivel nem ellentétes feltétel is elvállalható. A külföldi állam által a jogsegélykérelem teljesítéséül szabott, és Magyarország által vállalt feltételeket teljesíteni kell.

9. § Ha a jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, az útlevél-, vízum-, deviza- és vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát a személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének.

10. §13 E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Büntető Törvénykönyvet (a továbbiakban: Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell.

II. Fejezet

A kiadatás

1. CÍM

Kiadatás Magyarországról

11. § (1)14 Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.

(2)15 Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel büntetendő; szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.

12. §16 (1) Nincs helye a kiadatásnak, ha

a) az a bűncselekmény, illetve az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült,

b) a kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja,

c) a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg,

d) magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta,

e) a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján nem tagadható meg a kiadatás, ha a megkereső állam megfelelő garanciát nyújt arra, hogy a kiadni kért személy kérelmére biztosítja részére az ügy újbóli tárgyalásához való jogot.

13. §17 (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha

a) a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és

b) Magyarország területén nem rendelkezik állandó lakóhellyel.

(2) Ha a Magyarország területén állandó lakóhellyel és magyar állampolgársággal rendelkező kiadni kért személlyel szemben a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás átvétele a legfőbb ügyész döntése értelmében nem lehetséges, a kiadni kért személy kiadható olyan bűncselekmény miatt, amely büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés, feltéve, hogy a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó határozatot Magyarországon hajtsák végre.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetve kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.

14. §18 (1) Meg kell tagadni a menekült kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.

(2)19 A menedékes, a befogadott, valamint a menekültkénti, illetve menedékeskénti elismerését kérő külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.

(3)20 Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárás van folyamatban, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje – a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve – oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kényszerintézkedés együttes időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.

14/A. §21 (1) Meg kell tagadni a kiadatást, ha annak végrehajtása nemzetközi egyezménybe ütközik.

(2) Ha a kiadni kért személy nemzetközi szervezetnél emberi jogi panaszt nyújt be, és a nemzetközi szervezet a panasz befogadása mellett ideiglenes intézkedés elrendelését kéri, a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott kényszerintézkedés határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy a panasz elutasítását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre, illetve a személy átadására. A kényszerintézkedés együttes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kényszerintézkedés kezdetétől számított huszonnégy hónapot.

15. §22 Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkereső állam törvényei halálbüntetés kiszabását teszik lehetővé, a miniszter a kiadatást csak abban az esetben engedélyezheti, ha a megkereső állam kellő biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben a kiadott személlyel szemben halálbüntetést szabnak ki, azt vele szemben nem hajtják végre.

16. § (1) A kiadatás az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető, ha biztosított, hogy

a) a kiadni kért személlyel szemben a kiadatását megelőzően elkövetett olyan más bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatást nem engedélyezték, a megkereső államban nem folytatnak le büntetőeljárást, vagy nem foganatosítanak személyi szabadságot korlátozó intézkedést, továbbá nem adják ki, és nem adják át harmadik országnak ezen cselekmény miatt,

b) a kiadott személy a vele szemben a kiadatását követően lefolytatott büntetőeljárás vagy büntetés végrehajtásának befejezése után elhagyhatja a megkereső állam területét.

(2)23 A miniszter a kiadatást engedélyező döntést követően a megkereső állam kérésére hozzájárulhat az (1) bekezdés a) pontban meghatározott korlátozások feloldásához, ha a kiadatás feltételei e tekintetben is fennállnak.

(3)24 Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás az (1) bekezdés a) pontja szerinti korlátozások feloldásához, ha a kiadott személy a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – a megkereső állam területét, vagy elhagyása után oda visszatér. A kiadatási eljárás során a kiadni kért személyt erre figyelmeztetni kell.

(4)25 Ha a kiadni kért személy, a lemondás jogkövetkezményeivel kapcsolatos tájékoztatást követően, önként lemond az (1) bekezdésben meghatározott korlátozások alkalmazásáról, a kiadatás feltételéül nem szabhatók az (1) bekezdésben meghatározottak.

17. § Ha ugyanazon személy kiadatása iránt több állam terjeszt elő kérelmet, a kiadatásról szóló döntésnél figyelemmel kell lenni különösen az elkövetés helyére, a kiadni kért személy állampolgárságára, a megkeresések érkezési sorrendjére, és ha a megkeresések különböző bűncselekményekre vonatkoznak, azok súlyára.

18. § (1)26 A kiadatás iránti megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(2)27 Az e Cím alapján bírósági hatáskörbe tartozó ügyben kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

19. § (1)28 Ha a kiadni kért személy ismeretlen helyen tartózkodik, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a kiadni kért személy felkutatását. Ha ez az intézkedés sikerre vezet, a rendőrség a kiadni kért személyt őrizetbe veszi, és a Fővárosi Törvényszék elé állítja. A kiadatási őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.

(2)29 Ha a megkereső állam ezt kéri, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a 30. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

20. § (1)30 A Fővárosi Törvényszék

a) a kiadni kért személlyel kapcsolatos iratokat indítványtétel végett megküldi az ügyésznek;

b) ha az eljárásban a védő részvétele kötelező, és a kiadni kért személynek nincs meghatalmazott védője, védőt rendel ki számára;

c)31 a kiadatás kérdésében tárgyalást tart, amely kötelező védelem esetén a védő részvétele nélkül nem tartható meg;

d)32 a tárgyalásról az ügyészt értesíti, kötelező védelem esetén a védőt idézi, egyébként értesíti.

e) a kiadni kért személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és a kiadatás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre, ha erre nyilatkozni kíván;

f)33 tájékoztatja a kiadni kért személyt a 16. §-ban meghatározott szabályokról, a lemondás lehetőségéről, és a kiadni kért személyt erre nézve nyilatkoztatja, továbbá a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti;

g)34

h) amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, elrendeli a kiadni kért személy kiadatási letartóztatását.

(2)35 Ha a kiadni kért személy nem tartózkodik Magyarországon, vagy a felkutatására tett intézkedés nem vezetett eredményre, értesíteni kell a minisztert, aki erről tájékoztatja a megkeresést előterjesztő államot.

(3)36 A kiadatási eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

21. §37

22. § (1)38 A kiadatási letartóztatás legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha a kiadatást szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.

(2)39 A kiadatási letartóztatást a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megszünteti, ha

a)40 a kiadatást a miniszter megtagadta,

b) a kiadatási kérelmet visszavonták,

c) a kiadott személyt a megjelölt időpontot követő tizenöt napon belül a megkereső állam nem vette át.

(3)41 Az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévő személy esetében a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a kiadatási kérelemnek a miniszterhez történő érkezésének napja. Ebben az esetben az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart.

(4)42 Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.

23. §43 (1)44 A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése során, amennyiben a kiadatás feltételei a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóak, tájékoztatja a kiadni kért személyt, hogy ha a kiadatásához hozzájárul, a miniszter a kiadatáshoz hozzájárulhat a kiadatási kérelem megérkezése előtt is; a kioktatást és a kiadni kért személy nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti (egyszerűsített kiadatás).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.

(3)45 Ha a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatáshoz, a bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzést az iratokkal együtt felterjeszti a miniszternek.

24. § (1) Sürgős esetben – különösen ha szökés veszélye áll fenn – a megkereső állam a kiadatási kérelem előterjesztése előtt is kérheti azon személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését, akinek kiadatása iránt megkeresést szándékozik előterjeszteni.

(2)46 Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elő lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történő őrizetbe vétele és a Fővárosi Törvényszék elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.

25. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 20. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kiadatási letartóztatás elrendelését.

(2)47 Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról a miniszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.

25/A. §48 (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem alkalmazható. A kiadatási eljárás során óvadék alkalmazásának nincs helye.

(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakóhellyel rendelkező személy ellen

a) olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy

b) azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,

és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

25/B. §49 (1) A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítésének technikai feltételeit az elrendelést megelőzően tisztázza.

(2) Az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom tartamára az ideiglenes kiadatási letartóztatás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3) A kiadni kért személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az ideiglenes kiadatási házi őrizet, illetve az ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi,

b) az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja,

c) a kiadni kért személy mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése során azt állapítják meg, hogy a technikai eszköz alkalmazásának feltételei nem biztosítottak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bíróság elrendeli a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási letartóztatását, rendbírság kiszabásának azonban nincs helye.

26. § (1)50 A kiadatás kérdésében a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadatást a bíróság határozatára utalással tagadja meg.

(2)51 A miniszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.

(3)52 Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási házi őrizet vagy ideiglenes kiadatási lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, a terheltet őrizetbe kell venni, és a kiadatási letartóztatását kell elrendelni. Ebben az esetben a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a miniszter hozzájárulása alapján a foganatba vétel napja.

27. § (1)53 A kiadott személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2)54 Ha a kiadott személy átadása az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges, a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje oly módon hosszabbodik meg, hogy az elháríthatatlan akadály megszűnését követően legalább húsz nap álljon rendelkezésre a kiadott személy átadására. A kiadott személyt e határidő lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

28. §55 Ha a kiadatást a miniszter megtagadta, vagy a kiadott személyt a megkereső állam nem vette át, a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából a miniszter az iratokat megküldi a legfőbb ügyésznek.

29. § (1)56 Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy a kiadott személy szabadságvesztését vagy elzárását tölti, az eljárás befejezéséig, illetve a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását a miniszter elhalaszthatja.

(2)57 Ha a kiadott személy átadását a miniszter az (1) bekezdés rendelkezései alapján elhalasztotta, a megkereső állam kérésére engedélyezheti, hogy sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ideiglenesen átadják a megkereső államnak. A kiadni kért személy akkor adható át ideiglenesen, ha biztosított, hogy őt a megkereső államban őrizetben tartják, és meghatározott időn belül visszaadják.

(3)58 A külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítására vonatkozó szabályai szerint, a külföldi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jellegére figyelemmel kell beszámítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

30. § (1)59 A kiadatási eljárás során a Fővárosi Törvényszék engedélyezheti olyan tárgyak átadását a megkereső állam részére, amelyek a kiadatás iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény eszközéül szolgáltak, vagy azokat az elkövető e bűncselekmény útján szerezte meg, illetve a bűncselekmény útján megszerzett tárgyak helyébe léptek, vagy tárgyi bizonyítás eszközéül szolgálhatnak.

(2) E tárgyak átadását akkor is engedélyezni lehet, ha a kiadatást engedélyezték, de a kiadni kért személy átadására nem került sor.

(3) A tárgyak átadásának engedélyezése esetén az átadást

a) el lehet halasztani addig, amíg azokra Magyarországon folyó hatósági eljárásban szükség van, vagy

b) ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy azokat meghatározott időn belül visszajuttatják.

(4)60 Ha a kiadatást kérő állam valószínűsíti, hogy az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadni kért személy vagy más elrejti, megsemmisíti vagy egyéb módon kivonja az eljárás alól, a Be. 149–160. §-ainak megfelelő alkalmazásával intézkedés tehető ennek megakadályozására.

(5) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

2. CÍM

Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt

31. §61 Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.

32. §62 (1) A terhelttel szemben – feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja – a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsáthat ki büntetőeljárás lefolytatása, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, ha a terhelttel szemben a 11. § (2) bekezdése értelmében kiadatásnak van helye.

(2) Büntetőeljárás lefolytatása céljából a vádirat benyújtását követően az (1) bekezdésben foglalt feltétel megvalósulása esetén is csak akkor bocsátható ki nemzetközi elfogatóparancs, ha a vádiratban, illetve a vád módosítása vagy kiterjesztése során az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására tett indítványt.

(3) A vádirat benyújtása előtt a nemzetközi elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, a nemzetközi elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki.

(4) A bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot, valamint szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs esetén a jogerős ítéletet megküldi a miniszternek.

(5) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A bíróság a vádirat benyújtása előtt az elfogatóparancsot hivatalból is visszavonhatja. Ha a vádirat benyújtását megelőzően nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, de a vádiratban az ügyész végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására vagy javítóintézeti nevelés alkalmazására nem tett indítványt, a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni. Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei egyébként fennállnak, a nemzetközi elfogatóparancsot – a 33. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csak a terhelt Magyarországra történt átadását követően lehet visszavonni. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek.

33. §63 (1) A kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt; döntéséről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

(2) Ha a miniszter a kiadatási kérelmet nem terjeszti elő, a miniszter tájékoztatásától függően a nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni.

34. §64 (1) Szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást a miniszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására kéri, illetve a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetés- vagy intézkedésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást a miniszter kéri vagy a külföldi állam engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti büntetés- vagy intézkedésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztés büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést, amelyre a kiadatást a miniszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést vagy szabadságelvonással járó intézkedést kell végrehajtani.

34/A. §65 (1) A terhelttel szemben a kiadatása előtt elkövetett, a kiadatása alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a terhelt a szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a terhelt a kiadatási eljárásban lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

c) a terhelt a kiadatása után, a kiadatást megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

d) a megkeresett állam a büntetőeljárás lefolytatásához vagy a büntetés végrehajtásához hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt a terhelt önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A terhelt védőt vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására és továbbítására irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell a megkeresett államnál előterjeszteni.

35. §66 A 24. § (1) bekezdését, a 27. §-t, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.

36. § A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

III. Fejezet

A büntetőeljárás átadása és átvétele;
feljelentés külföldi államnál

1. CÍM

A büntetőeljárás átadása

37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

(2) A büntetőeljárás átadása – a sértett jogos érdekeit is mérlegelve – különösen akkor célszerű, ha

a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,

b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.

37/A. §67 A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által

a) belföldön, valamint

b) Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön

elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.

38. §68 A büntetőeljárás átadását a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezi. A büntetőeljárás átadásáról a legfőbb ügyész, illetve a miniszter dönt. A döntésről a külföldi hatóságoknak a büntetőeljárás átadása céljából történő megkeresésével egyidejűleg az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell.

39. §69 Ha a külföldi hatóság az eljárást átveszi, a legfőbb ügyész, illetve a miniszter erről szóló értesítése alapján az ügyész, illetve a bíróság az eljárást megszünteti.

40. § (1) A 39. §-ban szabályozott intézkedéssel egyidejűleg a bíróság – a vádemelésig az ügyész indítványára, azt követően hivatalból – elrendelheti a terheltnek a büntetőeljárás átadása céljából történő letartóztatását. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárás átadása céljából történő letartóztatást elrendeli, és egyidejűleg az előzetes letartóztatást megszünteti.

(2) A büntetőeljárás átadása céljából elrendelt letartóztatás addig tart, amíg a megkeresett állam a terheltet át nem veszi, de legfeljebb három hónapig. Erről a külföldi hatóságot értesíteni kell.

41. § A terhelt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

42. § Ha a megkeresett állam a terheltet nem veszi át a 40. § (2) bekezdésében megjelölt határidőig, vagy ha a terhelt kivonja magát a külföldi eljárás alól, a 39. § alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni lehet.

2. CÍM

A büntetőeljárás átvétele

43. §70 Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.

(2) Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.

(3) Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást.

(4)71 Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi eljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt [Be. 173. § (3) bekezdés] a felhívás kézbesítésétől kell számítani.

3. CÍM

Feljelentés külföldi államnál

45. § (1)72 Ha az eljárás külföldön tartózkodó terhelt ellen folyik, és kiadatásának nincs helye, illetve a kiadatást megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, és az ügyész nem indítványozta, hogy a tárgyalást a terhelt távollétében tartsák meg [Be. 532. §], a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság a miniszternél kezdeményezheti feljelentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államnál.

(2)73 A feljelentés megtételéről a legfőbb ügyész vagy a miniszter dönt. A feljelentés megtételéről az ügyészt, illetve a bíróságot értesíteni kell. Az ügyész, illetve a bíróság az értesítés alapján az eljárást megszünteti.

(3) Az eljárásnak a (2) bekezdés alapján történő megszüntetése nem akadálya a büntetőeljárás későbbi folytatásának.

IV. Fejezet

VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK74

Általános szabályok75

46. §76 (1)77 A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. Annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(1a)78 A külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található. Több terhelt esetében az elismerésre annak a törvényszéknek van hatásköre és illetékessége, amelynek területén a külföldi ítéletben elsőnként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye található.

(1b)79 Ha a külföldi ítéletben elsőként megjelölt terhelt Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az eljárásra a terhelt utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha ilyen nincs, az eljárásra a külföldi ítéletben a soron következőként megjelölt terhelt lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó ismert magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Ha az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság nem állapítható meg, az eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

(1c)80 A külföldi ítélet érvényének elismerésére a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ha

a) a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt folyamatban lévő eljárás során az alapul szolgáló szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét is kezdeményezik,

b) az Európai Unió tagállamában hozott jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozat elismerését és végrehajtását kezdeményezték.

(1d)81 Az (1c) bekezdés a) pontja esetén az iratoknak a Fővárosi Törvényszékhez érkezésekor a Fővárosi Törvényszék a külföldi ítélet elismerése tárgyában folyamatban lévő eljárást a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét érintő eljárásához egyesíti, és a külföldi ítélet elismeréséről, valamint a végrehajtás átvételéről egyidejűleg határoz.

(2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani.

(3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.

1. CÍM

KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE82

47. §83 (1) A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

(2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.

(4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.

48. §84 (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás.

(2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fűződnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és – a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén – ennek megfelelően rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról.

(3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévő magyar törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni.

(4) Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bűncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bűncselekmény, vagy egyébként nem ismerhető el, a bíróság a határozatában e cselekmény mellőzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést.

(5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelemmel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál.

(6)85 Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának meghatározásakor a Btk. 38. § (2) bekezdésétől, valamint – ha a feltételes szabadságnak a Btk. 39. § (1) bekezdés szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát – a Btk. 39. § (1) bekezdésétől el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

(7)86 A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(8)87 A külföldi ítélet elismerése során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

2. CÍM

KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE88

49. §89 (1)90 Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2)91 Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.

(3)92 A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerőre emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.

50. §93 Nem vehető át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerősen elbírálta.

51. §94 (1)95 A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.

(1a)96 Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők.

(2)97 A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.

52. §98 (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni.

(2)99 Ha a miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetőeljárást meg kell szüntetni.

(3)100 A felfüggesztésről, illetve a megszüntetésről az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

53. §101 (1)102 A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A büntetés végrehajtásának átvételét követően az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védő részvétele kötelező. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételéről nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülő büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.

54. §103 (1) Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött időt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történő fogvatartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételével összefüggésben a fordítással kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

55. §104 A külföldi ítéletnek a Fővárosi Törvényszék határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították.

3. CÍM

MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA105

56. §106 Magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható.

57. §107 (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha

a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására,

b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt.

(2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza.

(4)108 A magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átadásával összefüggésben a fordítással, valamint a terhelt szállításával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

58. §109 (1)110 A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

59. §111 Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevő államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól.

60. §112 Ha a végrehajtás átengedését követően az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevő államot erről értesíteni kell.

4. CÍM

KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA113

60/A. §114 (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.

(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehető át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést.

(3)115 Az intézkedés átvételére, illetve átadására a 2. és 3. Cím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

5. CÍM

A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE116

60/B. §117 Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtható vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtását nemzetközi szerződés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.

60/C. §118 (1)119 A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről.

(2)120 A bíróság a jogerős határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. A határozatról a miniszter értesíti a megkereső külföldi államot.

(3)121 A külföldi bíróság határozata alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi bíróság határozatának végrehajthatósága megszűnt.

(4)122 Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti. Ha a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, a külföldi állam kérelmére a bíróság arról rendelkezhet, hogy az összeg 50%-a a magyar államot, 50%-a a külföldi államot illeti.

(5)123 A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásából befolyt euróösszeget a külföldi bíróság vagyonelkobzást vagy elkobzást elrendelő határozatának meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon kell meghatározni.

(6)124 A magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást köthet a vagyonelkobzásból, elkobzásból befolyt összeg megosztására. Ebben az esetben a megállapodást kötő államok a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhetnek. Az eseti megállapodást a magyar állam részéről a miniszter köti meg. Eseti megállapodás megkötése esetén a miniszter a külföldi államtól viszonossági nyilatkozatot kér, a külföldi állam kezdeményezésére viszonossági nyilatkozatot tesz.

6. CÍM

A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA125

60/D. §126 (1)127 Magyar bíróság által jogerősen elrendelt vagyonelkobzás, illetve elkobzás végrehajtása – ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi – azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá eső dolog található.

(2)128 A bíróság a jogerős, vagyonelkobzást, illetve elkobzást elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3)129 A (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a bíróság jelezheti, hogy a vagyonelkobzásból vagy az elkobzásból befolyt összeg megosztására a 60/C. § (4) bekezdésében meghatározott arányok szerint igényt tart.

(4)130 Ha a külföldi állam a (3) bekezdés szerint jelzett arányokkal nem ért egyet, a 60/C. § (6) bekezdése a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása esetén is irányadó.

60/E. §131 Ha a végrehajtás átadását követően a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetve az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetve elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevő államot erről értesíteni kell.

7. CÍM132

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE

60/F. §133 Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át lehet venni.

60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.

(2)134 A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi a miniszternek. A határozatról a miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.

(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.

8. CÍM135

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA

60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.

(2)136 A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi a miniszternek. A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a külföldi államot.

(3) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.

(4)137 A miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.

V. Fejezet

Eljárási jogsegély

1. CÍM

Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére

61. § (1) Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok eljárási jogsegélyt nyújtanak.

(2)138 Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.

62. § Az eljárási jogsegély iránti kérelem az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megszabott feltétel hiányában is teljesíthető, ha a megkeresett állam e tekintetben is biztosítja a viszonosságot.

63. § Irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelem csak akkor teljesíthető, ha a kézbesítendő irat magyar nyelven készült, vagy azt magyar nyelvű fordítással látták el.

64. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. A megkereső hatóság kérelmére más eljárásmódot is alkalmazni lehet, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2)139 Ha a jogsegély iránti megkeresésben kérik, a megkeresést teljesítő magyar igazságügyi hatóság az eljáró külföldi hatóságot kellő időben értesíti a megkeresés teljesítésének helyéről és idejéről. Ha az eljáró külföldi hatóság képviselője jelen kíván lenni a megkeresés teljesítésénél, részére, illetve az előtte folyó büntetőeljárásban részt vevő és általa megjelölt személyek részére ezt a megkeresést teljesítő bíróság vagy az ügyész engedélyezheti. Ha az eljárás során a külföldi hatóság jelenlévő képviselője az eredeti megkeresést kiegészítve további bizonyítás felvételét kéri, e kérelmét a lehetőséghez képest teljesíteni kell.

65. § Ha a megkereső hatóság olyan személy részvételét kéri a megkeresés teljesítésénél, aki a megkereső hatóság államában előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, e személy a megkeresés teljesítése céljából ideiglenesen átvehető; őt Magyarországon őrizetben kell tartani, és a megkeresés teljesítését követően haladéktalanul vissza kell küldeni a megkereső hatóság államába.

66. §140 Ha a külföldi hatóság által tanúként megidézett személy Magyarországon előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, őt a megkereső hatóságnak ideiglenesen át lehet adni, ha a megidézett személy ehhez hozzájárul, és biztosítják, hogy a megkereső hatóság államában továbbra is őrizetben tartják, valamint, hogy a meghallgatását követően visszaadják.

67. § Jogsegély iránti megkeresés alapján tárgyaknak és eredeti ügyiratoknak, valamint egyéb eredeti okiratoknak a megkereső hatóság részére történő megküldése feltételéül szabható, hogy azokat az átadáskorival azonos állapotban fogják visszaszolgáltatni. A tárgyak megküldése nem érinti az azokon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

68. §141 (1) A tanú, a szakértő vagy – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra a tanú vagy terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a szakértő lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a tanú vagy a terhelt Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértő Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra vonatkozó, a külföldi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a külföldi hatóságot értesíti.

(4) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése esetén a Be. 244/A. § (3) bekezdése irányadó azzal, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A végzést legalább öt nappal a kihallgatás vagy meghallgatás határnapja előtt közölni kell a terhelttel, a védővel, a kihallgatandó tanúval, kiskorú tanú esetén a törvényes képviselővel vagy gondozóval, a szakértővel, és ha a kihallgatandó személy fogva van, a fogva tartást végrehajtó intézettel. A végzést haladéktalanul meg kell küldeni a terhelt, a tanú kihallgatásához vagy a szakértő meghallgatásához elkülönített helyiséget biztosító illetékes bíróságnak, illetve fogvatartást végrehajtó intézetnek.

(6) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatáson vagy meghallgatáson a megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja részt vesz, és gondoskodik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, illetve a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.

(7) Az e §-ban meghatározott kihallgatásra vagy meghallgatásra a megkereső külföldi hatóság államának joga irányadó. A kihallgatást vagy meghallgatást a megkereső külföldi hatóság folytatja.

(8) A megkeresést teljesítő bíróság eljáró tagja a kihallgatáson vagy meghallgatáson tolmács segítségét igénybe veheti.

69. §142 (1) A kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére a megkereső külföldi hatóság vagy e személyek kérelmére a bíróság tolmácsot rendel ki.

(2) Ha a megkereső külföldi hatóság államának joga szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek nincs Magyarországon meghatalmazott védője, a bíróság a terhelt részére védőt rendel ki.

(3) Az e §-ban meghatározott kihallgatásról vagy meghallgatásról a bíróság külön jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni

a) a kihallgatás vagy meghallgatás helyét, illetve kezdő és befejező időpontját,

b) a kihallgatott tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatott szakértő természetes személyazonosító adatait,

c) az eljáró bíróság jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető, illetve a jelen lévő egyéb személyek – a tanú érdekében eljáró ügyvéd, kiskorú tanú esetében a törvényes képviselője vagy gondozója, a védő, a tolmács, illetve a zártcélú távközlő hálózat működését biztosító személyzet – természetes személyazonosító adatait, és azt, hogy az eljárási cselekményen milyen minőségben vettek részt,

d) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás lefolytatásának körülményeit.

(4) A bíróság a jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a megkereső külföldi hatóságnak.

(5) Külföldi hatóság zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresése alapján tartott kihallgatás vagy meghallgatás kezdetén a külföldi hatóság és a bíróság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás vagy meghallgatás költségei a megkereső külföldi államot terhelik.

70. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja, és – ha a jogsegély teljesítésének e törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak – gondoskodik azoknak az általa a jogsegély teljesítésére kijelölt ügyészhez történő eljuttatásáról.

(2)143 Ha a külföldi igazságügyi hatóság az eljárási jogsegélynek kifejezetten bíróság által történő teljesítését kéri, vagy ha az a magyar jog szerint a bíróság által teljesíthető, a legfőbb ügyész a jogsegélykérelmet megküldi a miniszternek, aki azt a teljesítés végett az illetékes bíróságnak továbbítja.

(3)144 A megkeresés teljesítését követően, illetve ha a megkeresés teljesítése elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek folytán e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg.

71. §145 Az eljárási jogsegély teljesítéséről a legfőbb ügyész, illetve a miniszter értesíti a megkeresést előterjesztő igazságügyi hatóságot. Ugyancsak értesíti e hatóságot – az ok megjelölésével – arról is, ha a jogsegély iránti megkeresés nem, vagy csak részben volt teljesíthető.

2. CÍM

Külföldi hatóság megkeresése
eljárási jogsegély iránt

72. § Magyar bíróság vagy ügyész által külföldi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkeresésre e fejezet 1. Címének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

73. §146 A külföldi igazságügyi hatósághoz intézett megkereséseket a bíróság a miniszternek, az ügyész a legfőbb ügyészhez küldi meg továbbítás végett.

73/A. §147 (1) A bíróság a külföldi hatóságot megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha az érintett személy megjelenése Magyarország területén akadályba ütközik vagy nem célszerű.

(2) Az (1) bekezdés alapján a külföldi hatóság előtt tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának kezdetén a bíróság és a külföldi hatóság egyeztetést folytat a költségek viseléséről. A felek eltérő megállapodásának hiányában a kihallgatás költségei a magyar államot terhelik.

74. § (1) Az eljárási jogsegély következtében a büntetőügyekben eljáró magyar hatóság idézésére külföldről megjelenő tanú vagy szakértő ellen – a (2) bekezdés kivételével – büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható azon cselekmény miatt, amelyet az országba történő beutazása előtt követett el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem illeti meg a tanút, a szakértőt 8 nappal azt követően, hogy a tanú vagy a szakértő az eljáró hatóság beleegyezésével az ország területét elhagyhatta volna, továbbá, ha később ide önként visszatért.

75. § Ha a külföldön tartózkodó személy a magyar bíróság vagy az ügyész idézésére nem jelenik meg, a Be.-nek az idézéssel szembeni mulasztásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

75/A. §148 Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság a miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.

V/A. Fejezet149

ÁTMENŐ ÁTSZÁLLÍTÁS

75/B. § A miniszter engedélyezheti, hogy a nem magyar állampolgárokat, továbbá azokat a magyar állampolgárokat, akik egyúttal más államnak is állampolgárai és állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük külföldön van, külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén a magyar rendőrség őrizete alatt átszállítsák.

75/C. § (1) Ha az átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott közbenső leszállás történik, az átszállítandó személyt a magyar rendőrség őrizetében kell tartani.

(2) Ha az átszállítás leszállással vagy nem légi úton történik, az átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyek mellett az átszállítás történik.

VI. Fejezet

Alaki és költségviselési szabályok

76. § (1)150 A bűnügyi jogsegély iránti megkereséseket írásban, diplomáciai úton kell előterjeszteni. A miniszter, illetve a legfőbb ügyész a nem diplomáciai úton előterjesztett megkeresést is elfogadhatja; ugyanilyen módon maga is terjeszthet elő megkeresést.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megkeresésnek tartalmaznia kell

a) a megkereső igazságügyi hatóság megnevezését,

b) a megkeresés tárgyát,

c) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény leírását és a bűncselekmény jogi minősítését,

d) a terhelt vagy az elítélt személyi adatait, beleértve állampolgárságát is.

(3) A külföldi államtól származó megkeresés esetén csak akkor követelhető meg, hogy a megkeresést és mellékleteit magyar nyelvű fordítással lássák el, ha a megkeresett állam nem fogadja el a magyar nyelven előterjesztett azonos jellegű megkereséseket.

(4)151 Ha a megkeresés olyan mértékben hiányos, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy szakszerűen nem lehet elintézni, a legfőbb ügyész vagy a miniszter a megkereső államot felhívja a hiány pótlására, illetve a kiegészítő adat közlésére. A felhívás nem akadálya a külföldi állam által kért sürgős intézkedés megtételének, ha az a megkeresés alapján elvégezhető, és a magyar jogszabályok lehetőséget adnak ilyen intézkedésre. A hiány nem vagy nem megfelelő pótlása alapul szolgálhat a megkeresés teljesítésének elutasítására.

77. § A kiadatásra vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a) a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményre és az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket,

b) külföldről érkezett kiadatási kérelem esetén a 15. §, a 16. § (1) bekezdése és a 30. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat is.

78. § (1)152 Az eljárás átadására és átvételére, valamint a külföldi hatóságnál tett feljelentésre vonatkozó megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell, illetve ahhoz mellékelni kell:

a)153 az eredeti ügyiratokat, illetve azok hiteles másolatát, felajánlás esetén a bűncselekményre vonatkozó magyar törvényszöveget;

b) a bizonyítékok megjelölését;

c)154 a terhelt tartózkodási helyére, illetve valószínű tartózkodási helyére utaló adatokat, és ha előzetes letartóztatásban van, a letartóztatás kezdő időpontját, az őrizet vagy az előzetes letartóztatás befejező időpontját;

d) magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén a magánindítványt;

e) a polgári jogi igényt, ha ilyet előterjesztettek.

(2) Mindazt mellékelni lehet, amit az ügy megalapozott elbírálásához a hatóság szükségesnek tart.

79. § (1) A büntetés végrehajtásának átadása és átvétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a) ha a büntetést részben már végrehajtották, az arra vonatkozó adatokat, különösen a fogva tartásban töltött időre vonatkozó pontos adatokat;

b) az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) Csatolni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát vagy hiteles másolatát.

79/A. §155 (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell

a) a kényszerintézkedéssel, illetve az intézkedéssel érintett adatokat és azok bűncselekménnyel való kapcsolatát,

b) a tárhelyszolgáltató nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének címét,

c) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló egyéb adatokat,

d) a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.

(3)156 Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben a miniszter vagy a legfőbb ügyész

a) a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy

b) az Interpol útján

is előterjesztheti.

(4)157 Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, a miniszter vagy a legfőbb ügyész a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.

80. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a megkeresés szakszerű elintézéséhez szükséges adatokat.

(1a)158 A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásra vagy meghallgatásra irányuló megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell a tanú, a szakértő vagy a terhelt személyes megjelenése elmaradásának okát, a kihallgatást vagy meghallgatást végző bíróság megnevezését, illetve az azt vezető bíró nevét.

(2) A megkeresést el kell látni a megkereső igazságügyi hatóság képviselőjének aláírásával és pecsétjével.

(3) A kézbesítés iránti megkeresés esetében elegendő, ha a megkeresés az ügy tárgyát és a címzett nevét és lakcímét, eljárásbeli minőségét, valamint az irat nemét tartalmazza.

(4) A házkutatásra, a motozásra és a lefoglalásra irányuló megkereséshez mellékelni kell a hatóság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát. E megkereséseket sürgős esetben az Interpol útján is elő lehet terjeszteni.

81. § (1) Ha a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítését e törvény hozzájáruló nyilatkozattól teszi függővé, a hozzájáruló nyilatkozatról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, a nyilatkozattevő, – amennyiben a nyilatkozattevő jogérvényes hozzájárulásra képtelen – a képviselője. A jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni.

(2) Ha a nyilatkozattevő fogva van, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a hozzájáruló nyilatkozatot az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

82. § Ha a külföldi állam megköveteli, hogy a megkeresést és mellékleteit fordítással lássák el, vagy valószínű, hogy a jogsegélykérelmet az iratok lefordítása nélkül nem teljesítik, az ügyésznek, illetve a bíróságnak gondoskodnia kell a bűnügyi jogsegély iránti magyar nyelvű megkeresés és mellékleteinek a megkeresett állam hivatalos nyelvére vagy nyelveinek egyikére történő lefordíttatásáról. Ha a fordítás e nyelvre aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, az iratokat a megkeresett államban használatos közvetítő nyelvre kell lefordíttatni.

83. §159 (1) A megkereső külföldi államot terheli a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, vagy Magyarország területén történő átszállítására a megkereső külföldi állam kezdeményezése alapján került sor.

(2) Bűnügyi költség

a) a 82. § alapján felmerült költség,

b) a kirendelt védő díja,

c) a Magyarországról történő kiadatás esetén a kiadatási eljárás során felmerült költség,

d) a személyek szállításával, átszállításával kapcsolatos költség, ha az érintett Magyarországra vagy Magyarországról történő szállítására, továbbá Magyarország vagy más állam területén történő átszállítására Magyarország által kezdeményezett jogsegélykérelem teljesítésével összefüggésben került sor, és

e) a külföldi ítélet érvényének elismerése, valamint külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén a külföldi hatóság által megküldött idegen nyelvű iratok magyar nyelvre történő fordításának költsége.

(3) A végrehajtási vagy az eljárási jogsegély teljesítésével kapcsolatos egyéb költségek Magyarországot terhelik, feltéve, hogy a viszonosság e tekintetben is biztosított.

(4) Ha a külföldi hatóság által kért eljárási jogsegély jelentős költségekkel jár, teljesítésének feltételéül szabható a költségek teljes vagy részleges megtérítése.

(5) Ha az ügyész vagy a bíróság külföldről eljárási jogsegély keretében tanút vagy szakértőt idéz, részükre az utazás és a magyarországi tartózkodás költségének fedezésére előleg folyósítható.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések160

1. CÍM161

Hatályba léptető rendelkezések

84. §162 Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.

84/A. §163 E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését164 követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.

2. CÍM165

Az Európai Unió jogának való megfelelés

85. §166 E törvény

a) 46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) 46. § (1) bekezdése, 60/F–H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének,

c)167 48. és 54. §-a a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 17. cikk (2) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. május 22.

2

A 2. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 90. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 4. § (1) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

5

A 4. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 6. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 6. § (3) bekezdését a 2003: CXXX. törvény 79. §-a iktatta be.

9

A 6. § (4) bekezdését a 2007: XXXVI. törvény 41. §-a iktatta be.

13

A 10. § a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 11. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

15

A 11. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 12. § a 2016: CIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

17

A 13. § a 2016: CIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

18

A 14. § az 1997: CXXXIX. törvény 61. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A rendelkezés hatályba lép 1998. március 1-jén.

19

A 14. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

20

A 14. § (3) bekezdését a 2003: CXXX. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

21

A 14/A. §-t a 2016: CIII. törvény 12. §-a iktatta be.

22

A 15. § a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 16. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 16. § (3) bekezdését a 2016: CIII. törvény 13. §-a iktatta be.

25

A 16. § (4) bekezdését a 2016: CIII. törvény 13. §-a iktatta be.

27

A 18. § (2) bekezdésének második mondata a 2003: CXXX. törvény 82. §-ával megállapított szöveg. A 18. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 117. § b) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 19. § (1) bekezdésének második mondata a 2003: CXXX. törvény 83. §-ával megállapított, a 2007: XC. törvény 21. § (1) bekezdésének f) pontja, a 2011: CCI. törvény 117. § c) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 19. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontjával megállapított szöveg.

31

A 20. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: CXXX. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

32

A 20. § (1) bekezdésének d) pontja a 2003: CXXX. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

33

A 20. § (1) bekezdésének f) pontját az 1998: LXXXVII. törvény 93. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be.

34

A 20. § (1) bekezdésének g) pontját az 1998: LXXXVII. törvény 93. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

35

A 20. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 20. § (3) bekezdését a 2016: CIII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

37

A 21. §-t a 2003: CXXX. törvény 99. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

38

A 22. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 22. § (2) bekezdése a 2003: CXXX. törvény 85. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 22. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 22. § új (3) bekezdését a 2003: CXXX. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. A 22. § (3) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 22. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: CXXX. törvény 85. § (2) bekezdése. A 22. § (4) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 23. § az 1998: LXXXVII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

44

A 23. § (1) bekezdése a 2016: CIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

45

A 23. § (3) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 24. § (2) bekezdése a 2007: CV. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 25. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 25/A. §-t a 2003: CXXX. törvény 86. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

49

A 25/B. §-t a 2016: CIII. törvény 17. §-a iktatta be.

50

A 26. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 26. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 26. § (3) bekezdését a 2016: CIII. törvény 18. §-a iktatta be.

53

A 27. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2005: CX. törvény 10. §-a. A 27. § (1) bekezdése a 2007: CV. törvény 43. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 27. § (2) bekezdését a 2005: CX. törvény 10. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A 27. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

55

A 28. § a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 29. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 29. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 29. § (3) bekezdését a 2016: CIII. törvény 20. §-a iktatta be.

59

A 30. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja, a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

60

A 30. § (4) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 31. § a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

62

A 32. § a 2016: CIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

63

A 33. § a 2016: CIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

64

A 34. § a 2016: CIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

65

A 34/A. §-t a 2016: CIII. törvény 24. §-a iktatta be.

66

A 35. § a 2003: CXXX. törvény 88. §-ával megállapított szöveg.

67

A 37/A. §-t az 1998: LXXXVII. törvény 88. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 43. § a 2016: CIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

71

A 44. § (4) bekezdése a 2003: II. törvény 88. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

74

A IV. fejezet címe a 2013: LXXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

75

A 46. §-t megelőző alcím a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

76

A 46. § a 2010: CLXI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

77

A 46. § (1) bekezdése a 2013: CXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 46. § (1a) bekezdését a 2013: CXII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIII. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 46. § (1b) bekezdését a 2016: CIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

80

A 46. § (1c) bekezdését a 2016: CIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

81

A 46. § (1d) bekezdését a 2016: CIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

82

A 47. §-t megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be.

83

A 47. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

84

A 48. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

85

A 48. § (6) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 48. § (7) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 48. § (8) bekezdését a 2016: CIII. törvény 27. §-a iktatta be.

88

A 49. §-t megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be.

89

A 49. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

92

A 49. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 90. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerint módosított szöveg.

93

Az 50. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

94

Az 51. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

95

Az 51. § (1) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: CIII. törvény 41. § c) pontja szerint módosított szöveg.

96

Az 51. § (1a) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

97

Az 51. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

98

Az 52. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

99

Az 52. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

100

Az 52. § (3) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

101

Az 53. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

102

Az 53. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 117. § f) pontja, a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

103

Az 54. § a 2016: CIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

104

Az 55. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított, a 2011: CCI. törvény 117. § d) pontja szerint módosított szöveg.

105

Az 56. §-t megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be.

106

Az 56. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

107

Az 57. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

108

Az 57. § (4) bekezdését a 2016: CIII. törvény 29. §-a iktatta be.

109

Az 58. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

110

Az 58. § (1) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

111

Az 59. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

112

A 60. § a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

113

A IV. Fejezet 4. Címét a 2003: CXXX. törvény 91. §-a iktatta be, szövege a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

114

A 60/A. §-t a 2003: CXXX. törvény 91. §-a iktatta be, szövege a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

115

A 60/A. § (3) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § d) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 60/B. §-t megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be.

117

A 60/B. §-t a 2003: CXXX. törvény 91. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

118

A 60/C. §-t a 2003: CXXX. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

119

A 60/C. § (1) bekezdése a 2016: CIII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

120

A 60/C. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 60/C. § (3) bekezdése a 2016: CIII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 60/C. § (4) bekezdését a 2016: CIII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

123

A 60/C. § (5) bekezdését a 2016: CIII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

124

A 60/C. § (6) bekezdését a 2016: CIII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

125

A 60/D. §-t megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be.

126

A 60/D. §-t a 2003: CXXX. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2007: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

127

A 60/D. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

128

A 60/D. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése, a 2016: CIII. törvény 41. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 60/D. § (3) bekezdését a 2016: CIII. törvény 32. §-a iktatta be.

130

A 60/D. § (4) bekezdését a 2016: CIII. törvény 32. §-a iktatta be.

131

A 60/E. §-t a 2007: XIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

132

A 7. címet ( 60/F–60/G. §) a 2013: LXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be.

133

A 60/F. § a 2016: CIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

134

A 60/G. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 8. címet (60/H. §) a 2013: LXXVIII. törvény 8. §-a iktatta be.

136

A 60/H. § (2) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 60/H. § (4) bekezdése a 2016: CIII. törvény 41. § e) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 61. § (2) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

139

A 64. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

140

A 66. § a 2012: CCXXIII. törvény 89. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 68. § a 2016: CIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

142

A 69. § a 2016: CIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

143

A 70. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

146

A 73. § a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

147

A 73/A. §-t a 2016: CIII. törvény 36. §-a iktatta be.

148

A 75/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

149

Az V/A. fejezetet (75/B–75/C. §) a 2016: CIII. törvény 37. §-a iktatta be.

150

A 76. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

151

A 76. § (4) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

152

A 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

153

A 78. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

154

A 78. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 90. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

155

A 79/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 11. §-a iktatta be.

156

A 79/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CLXXXVI. törvény 77. §-a, a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 79/A. § (4) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 77. §-a, a 2016: CIII. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

158

A 80. § (1a) bekezdését a 2016: CIII. törvény 38. §-a iktatta be.

159

A 83. § a 2016: CIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

160

A VII. Fejezet címe a 2012: LXXVI. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

161

A VII. Fejezet 1. Címét a 2012: LXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be.

162

A 84. § második mondatát a 2002: I. törvény 308. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

163

A 84/A. §-t a 2013: CXII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

164

A hatálybalépés időpontja 2013. szeptember 1.

165

A VII. Fejezet 2. Címét a 2012: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

166

A 85. §-t a 2012: LXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: LXXVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

167

A 85. § c) pontját a 2016: CIII. törvény 40. §-a iktatta be.

_