KK BH 1996/393
KK BH 1996/393
1996.07.01.
A társadalmi szervezet új közgyűlésének összehívását a bíróság csak az ügyész keresete alapján rendelheti el [1989. évi II. tv. (Etv.) 6. § (1) bek., 9. §, 10. § (1) bek., 11. §, 12. §, 16. §].
A megyei bíróság az 1991. február 28-án kelt végzésével nyilvántartásba vette az N. Vadásztársaságot azzal, hogy a társaság képviselője F. Gy.
Az 1994. április 21-én előterjesztett kérelem szerint az 1994. április 17-i közgyűlés új elnököt választott A. J. személyében. Ezért kérték a képviselő személyében történt változás átvezetését a nyilvántartáson. E kérelemnek a megyei bíróság eleget tett.
F. Gy. felperes az 1994. május 24-én előterjesztett keresetében kérte az 1994. április 17-én tartott közgyűlés határozatának a megsemmisítését. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a közgyűlés összehívására vonatkozó törvényi és alapszabályi rendelkezéseket nem tartották be. A közgyűlés összehívására vonatkozó 1994. április 11. és április 12-i értesítés megtévesztő volt. A közgyűlés nem volt határozatképes, amelyre egyébként nem kapott meghívót.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felperes a határozatot nem támadhatja, ugyanis a változással kapcsolatos végzés ellen nem terjesztett elő fellebbezést.
A megyei bíróság az 1994. december 15-én kelt ítéletével a vadásztársaság 1994. április 17-i közgyűlésen hozott határozatát megsemmisítette, új közgyűlés összehívását rendelte el, egyben az egyesület képviselőjeként megjelölt A. J. nevét törölni rendelte. Az indokolás szerint a vadásztársaság az 1994. március 27-i közgyűlésen határozta el, hogy az intézőbizottság három tagja - elnök, titkár, vadászmester - helyett más intézőbizottság tagokat választanak. Ennek érdekében jelölőbizottságot állítottak fel.
Az elnökhelyettes az 1994. április 11-i keltezésű meghívó szerint a közgyűlés időpontját 1994. április 17-én 9 órára tűzte ki azzal, hogy a napirenden az intézőbizottság megválasztása lesz. A meghívón a vadásztársaság bélyegzője is szerepelt. Ezt követően az elnökhelyettes 1994. április 12-én kelt közlése arról szólt. hogy az 1994. április 11-i meghívót kéri semmisnek tekinteni, mivel az jogszabályba ütközik. A közgyűlés összehívására egy személyben csak a törvényes képviselő intézkedhet. Az ellentmondó tartalmú meghívó ellenére a tagok egy része megjelent 1994. április 17-én. A közgyűlés - miután 19 fő jelen volt - úgy határozott, hogy a közgyűlés határozatképes. A szavazás eredményeként a vadásztársaság elnöke 18 szavazattal A. J., titkára 18 szavazattal K. I., vadászmester 19 szavazattal E. J., míg 16 szavazattal természetfelelős H. K. lett.
A továbbiakban a bíróság hivatkozott a vadásztársaság alapszabályára, amelynek 16. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a közgyűlést a vadásztársaság elnöke hívja össze oly módon, hogy a tag a meghívót a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal megkapja. A 23. § (1) bekezdése szerint pedig a vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök. A 24. § (1) bekezdésének a) pontja szerint akadályoztatás esetén a vadásztársaság elnökhelyettesének, titkárának feladata az elnök helyettesítése. A felhívott rendelkezésekre figyelemmel az elnökhelyettes 1994. április 11-én kelt meghívója, amely 1994. április 17-ére szólt, ellentétes az alapszabállyal, mivel a meghívó és a közgyűlés időpontja között nem volt meg az előírt 8 nap.
A bíróság álláspontja szerint a közgyűlés összehívása különösen azért sem volt szabályszerű, mert a vadásztársaság elnökhelyettese - észlelve az alapszabály megsértését - értesítette a tagokat arról, hogy az 1994. április 17-i közgyűlés nem kerül megtartásra. A tagok részére tehát olyan meghívó joghatályos közlése nem történt meg, amelynek alapján a közgyűlés megtartható lett volna. A közgyűlésre meghívó hiányában megjelentek még többségi jelenlétük mellett sem dönthettek akként, hogy a közgyűlés a távollévők nyilatkozatának figyelmen kívül hagyásával megtartható. Ezért a bíróság a keresetnek helyt adva, az 1989. évi II. törvény 10. §-ának (1) bekezdése alapján a közgyűlési határozatot megsemmisítette.
Az alperes fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, és helyes az arra alapított jogi döntése is. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 10. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. Az Etv. 9. §-a szabályozza a tagok jogait és kötelezettségeit. Eszerint a tag részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. A törvényben biztosított e tagsági jogokat a társadalmi szervezet alapszabályában is rögzíteni kell, és ezt korlátozni nem lehet. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a szervezet alapszabálya biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
Az Etv. 11. §-a és 12. §-a rendelkezik a közgyűlésről, amely a társadalmi szervezet legfőbb szerve. Ennek ellenére az alperes sem a törvény, sem az alapszabály előírásait nem tartotta be az 1994. április 17-i közgyűlés összehívásánál. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az 1994. április 11. és április 12-i meghívó, illetve értesítés folytán nem volt olyan intézkedés, amelynek alapján az április 17-i közgyűlés megtartható lett volna. Nem tartották be az alapszabály 16. §-ának (3) bekezdésében foglalt azon rendelkezést sem, hogy a közgyűlést a vadásztársaság elnökének kell összehívnia és oly módon, hogy annak időpontja előtt legalább 8 nappal a tagok az értesítést megkapják. Miután a közgyűlés összehívása a már ismertetett okok miatt nem történt meg szabályosan, ezért a per adatai szerint a tagságnak csak egy része jelent meg azon. Így a vadásztársaság tagjai nem gyakorolhatták a törvényben és az alapszabályban is biztosított jogaikat.
A per adatai szerint a felperes az április 17-i közgyűlés határozatáról akkor értesült, amikor a képviselő személyében történt változásról szóló 13. sorszámú végzést 1994. május 12-én átvette. A felperes keresetét 1994. május 24-én terjesztette elő, így a tudomásszerzéstől a 30 napos határidő nem járt le. A kereset előterjesztése időben megtörtént.
Mindezek alapján helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a többrendbeli jogszabálysértés miatt az 1994. április 17-i közgyűlés határozatát megsemmisítette.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján azzal hagyta helyben, hogy mellőzte az új közgyűlés összehívására való kötelezést, erre ugyanis az Etv. 16. §-a alapján csak akkor van lehetőség, ha a keresetet az ügyész terjesztette elő. (Legf. Bír. Kf. II. 27.080/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás