KK BH 1996/395
KK BH 1996/395
1996.07.01.
A részaránytulajdon kiadásával kapcsolatos határozat tartalma [1993. évi II. tv. (Ftv.) 7. § (3) bek., 10. §; 1957. évi IV. tv. (Áe.) 66. §, 72. § (1) bek., 73. § (1) bek.; Pp. 339. § (1) bek.].
A felperes 29,52 AK értékű részaránytulajdonának kiadását kérte N. településen az N. Földkiadó Bizottságtól. A felperes megjelölte másodlagosan, hogy a 031/H vagy a 038/2/LM helyrajzi táblákban is elfogadja a tulajdonkijelölést. A jelzett területre V. Cs., S. J.-né és V. I. is részaránytulajdonuk kiadását kérték, mindannyian önálló tulajdoni részként.
A földkiadó bizottság határozatával a felperesnek a 031/R. hrsz. szőlőtáblából tulajdoni részarányként 7080 m2-t juttatott, 29,52 AK értékben, közös tulajdonába adva a táblát, V. Cs., S. J.-né és V. I. földigénylőkkel együtt. A földkiadó bizottság határozata kötelezte a felperest, hogy aranykoronáként 3265,80 Ft-ot fizessen meg a B.-i Szövetkezet részére, az AK értékben ki nem fejezett értéknövekedést eredményező ültetvényérték költségeként.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. Kifogásolta, hogy a földet akarata ellenére közös tulajdonba adta ki a földkiadó bizottság, és kifogásolta az ültetvényérték költségeinek megfizetésére kötelezését is.
Az alperes határozatával felhívta a földkiadó bizottságot határozata visszavonására és az ingatlan tulajdonjogi helyzetének új eljárás keretében történő rendezésre. Ugyanakkor az ültetvényérték megfizetésére kötelezést helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, és kérte a szőlőültetvény-értékkel kapcsolatos kötelezettség felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, a földkiadó bizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte, megállapítva, hogy a kereset a jogalap tekintetében helytálló.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen.
Fellebbezését a másodfokú bíróság alaptalannak ítélte, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezéseit helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős bírósági ítélet ellen.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A városi bíróság helyesen állapította meg a tényállást, abból megfelelő jogi következtetést vont le, és a jogszabályoknak megfelelő rendelkezéssel kötelezte az alperest az ügyben új eljárás lefolytatására. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az új eljárás elrendelése mellett állást foglalt a felperes résztulajdonának megállapításával kapcsolatosan az ültetvényérték meghatározásáról.
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Ftv.) 7. §-ának (3) bekezdése szerint a részarány-tulajdonos kérésére a földkiadó bizottság a kiadásra kerülő földet önálló ingatlanként kell hogy kiadja. Az ezzel kapcsolatos igazgatási lépések megtételét a jogszabály a földkiadó bizottság feladatává teszi. Az alperes határozata, amelyet a felperes fellebbezésére hozott, nem felel meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 66. §-ának, amely szerint a fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz, megvizsgálja a fellebbezéssel támadott határozatot, és az azt megelőző eljárást is, amelynek eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Abban az esetben, ha a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervezet új eljárás lefolytatására utasítja. Ezzel szemben az alperes felülvizsgálni kért határozata az első fokú határozatot hozó szervezet határozata visszavonására kötelezte, és emellett rendelte el új eljárás lefolytatását, ami nem felel meg az Áe. fent idézett rendelkezéseinek. Annak ellenére, hogy az új eljárás eredményeként a felperes részére meg kell állapítani a részaránytulajdonának megfelelő önálló földrészlet nagyságát, és gondoskodni kell az ezzel kapcsolatos igazgatási teendőkről, az alperes mégis állást foglalt a korábbi és törvénysértő határozattal megállapított ültetvényérték létesítésével kapcsolatos költségek viseléséről.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt a tényt, hogy törvénysértő az alperesi határozatnak a költségtérítéssel kapcsolatos döntése, mivel a költségek viseléséről a tulajdonba adásról szóló határozatban kell rendelkezni. Ugyanakkor állást foglalt az ültetvényérték megállapításával kapcsolatosan, annak ellenére, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási határozatban költség megállapítására sor nem kerülhetett, tekintettel arra, hogy a tulajdonba adásra vonatkozóan új eljárás lefolytatását rendelte el már az alperes is.
Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése, valamint 73. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálatnak az érdemi határozat törvényességére kell kiterjednie. A Pp. 339. §-ának (1) bekezdése szerint is a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot helyezi hatályon kívül, és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a jogszabálysértő alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Ugyanakkor állást foglalt az Ftv. alkalmazásával kapcsolatosan, és jogi álláspontját fejtette ki olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan az alperesi közigazgatási határozat érdemi döntést nem tartalmazhatott. Az alperes határozatával ugyanis úgy hagyta helyben a költség megfizetéséről szóló elsőfokú rendelkezést, hogy a föld tulajdonba adásáról nem volt határozat, mivel e tekintetben az első fokú határozatot nem tartotta törvényesnek.
A fent idézett törvényi rendelkezéseknek megfelelően a bírósági felülvizsgálat során érdemi közigazgatási határozatok felülvizsgálatára kerülhet sor. A bírósági felülvizsgálat nem térhet ki a jogszabályok értelmezésére anélkül, hogy konkrét érdemi határozat e jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan állást foglalna.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettek szerint a Pp. 275/A. §-a (2) bekezdésének megfelelően az első- és másodfokú bíróság ítéletének érdemben helyes rendelkezéseit helybenhagyta, az ítéletek érdemi közigazgatási határozathoz nem kapcsolható általános jogértelmezést megvalósító indokolását pedig mellőzte.
A megismételt közigazgatási eljárásban az első fokon eljárt közigazgatási szervnek az Ftv. 10. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően - szakhatóság bevonásával - kell a konkrét földrészletet terhelő, tényleges értéknövekedést eredményező beruházási költségeket megállapítani.
Rámutat arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a szakhatóságnak az eljárás során nem ültetvényértékelés kérdésében kell állást foglalnia, hanem a 10. § alapján abban a kérdésben, hogy a felperes részére megállapított földrészletet terhelő, a termőföld AK értékben ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményező költség-e az ültetvényérték. Szakhatósági állásfoglalás nélkül a bíróság nem foglalhat állást ebben a kérdésben, mert ez az Ftv. 10. §-ának sérelmét eredményezné. (Legf. Bír. Kfv. III. 27.477/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás