PK BH 1996/416
PK BH 1996/416
1996.08.01.
Az önálló hatósági jogkörrel rendelkező megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok polgári jogi jogképesség hiányában polgári perben félként nem járhatnak el [Ptk. 29. § (1) bek., 30. § (1) bek., (2) bek., 36. § (1) bek., Pp. 3. §, 48. §, 146. §, 252. § (2) bek., 101/1991. (VII. 27.) Korm. r. 2. § (3) bek.].
A felperes keresetében a megyei kárrendezési hivatal alperest a késedelmes eljárásával okozott 500 000 forint kára megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. A bizonyítási eljárás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntésének indokolása szerint az alperes nem járt el jogellenesen.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, ebben vitatta annak tényállításait és jogi indokolását is.
Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés érdemi elbírálására nincsen lehetőség, mert az elsőfokú bíróság az eljárást olyan alperessel szemben folytatta le, aki nem rendelkezik perbeli jogképességgel. A Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A Ptk. rendelkezései szerint jogképessége az embernek [8. § (1) bek.], az államnak [26. § (1) bek.] és a jogi személynek [28. § (3) bek.] van. A Ptk. 29. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy a jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet. A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetési szerv jogi személy.
Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH), valamint a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok létrehozásáról szóló 101/1991. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése szerint az OKKH önálló költségvetési szerv. A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdéséből következően tehát jogi személy. A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a kárpótlási törvény hatálya alá tartozó ügyek első fokú intézésére a megyékben és a fővárosban az OKKH területi szerveiként megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) kárrendezési hivatalok működnek. A megyei hivatalok feladatukat az OKKH irányításával látják el, a kárpótlási törvényben meghatározott hatáskörüket azonban önállóan gyakorolják.
A Ptk. 30. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A megyei hivatalokat, mint az OKKH területi szerveit sem jogszabály, sem annak felhatalmazása alapján más rendelkezése nem nyilvánította jogi személlyé. Az önálló hatósági jogkörrel rendelkező hivatalok ennélfogva - polgári jogi jogképesség hiányában - polgári perben félként nem járhatnak el. Erre a körülményre az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. és 146. §-a értelmében a felperest figyelmeztetnie kellett volna. Ennek elmulasztása az első fokú eljárás szabályainak olyan lényeges megsértését jelenti, amely miatt a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyeznie, a per újabb tárgyalásának és újabb határozat meghozatalának elrendelésével.
Az új eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró felperest tájékoztatni kell arról, hogy a pert nem a jelenlegi alperes, hanem az OKKH ellen kell megindítania. Amennyiben a felperes ezt a kérelmet előterjeszti, úgy a Pp. 64. §-ának (2) bekezdése alapján az OKKH-t a keresetlevél közlésével meg kell idézni és az eljárást vele szemben kell lefolytatni. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az elsőfokú bíróság illetékessége ettől függetlenül a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint fennáll. A jogi személy elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. A Ptk. 30. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Miután a per a jelenlegi alperes rendeltetésszerű működésével összefügg, és eltérő rendelkezés sincs, az OKKH perbeli képviseletére a megyei hivatal vezetőjét jogosultnak kell tekinteni. (Legf. Bír. Pfv. V. 21.268/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás