PK BH 1996/417
PK BH 1996/417
1996.08.01.
A korábbi szövetkezeti törvény hatályossága idején hozott szövetkezeti közgyűlési határozat törvényességi szempontból később polgári perben nem bírálható felül [1992. évi II. tv. 21. § (7) bek., 63. § (1) bek. 2. pont, 1992. évi I. tv., 1967. évi III. tv.].
Az I. rendű alperes (önkormányzat) jogelődje községfejlesztési, telekalakítási célból tanácsrendeletével a perbeli külterületi ingatlanokat belterületbe vonta. A belterületbe csatoláshoz a földhivatal a szakhatósági hozzájárulást megadta. Az első fokú építésügyi hatóság 1991. március 1-jén a belterülethez csatolt ingatlanokat érintően engedélyezte a telekalakítást. Ezt megelőzően és ennek megfelelően fogadta el 1991. január 11-én az I. r. alperes testülete a község összevont rendezési tervét. A rendezésnek az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez arra volt szükség, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjogát az I. r. alperes a II. r. mg. szövetkezet alperestől megszerezze. Az I. r. alperes cserét ajánlott fel a II. r. alperesnek. A II. r. alperes közgyűlése 1992. április 3-án járult hozzá a földcseréhez. Az alperesek által 1992. augusztus 25-én kötött csereszerződés szerint az I. r. alperes a II. r. alperes tulajdonába adja a 34 528 négyzetméter nagyságú külterületi szántó és gyep művelési ágú, valamint a 19 008 négyzetméter nagyságú belterületi ingatlant, cserébe megkapja a II. r. alperestől az 50 727 négyzetméter nagyságú, külterületi szántó, valamint a 18 572 négyzetméter nagyságú, külterületi szántó ingatlanok tulajdonjogát. A földcserét az I. r. alperes testülete a határozatával jóvá hagyta.
A földcserével a községi érdekegyeztető fórum előzetesen egyetértett. A tulajdonjog bejegyzését a földhivatal 1993. február 25-én határozatával elrendelte. A rendezési tervnek megfelelően egyúttal a külterületi ingatlanokat a belterületbe csatolta. A felperesek fellebbezését a megyei földhivatal az 1993. augusztus 13-án hozott határozatával elutasította, és az első fokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a megyei kárrendezési hivatal többszöri egyeztetés után engedélyezte, hogy az ingatlan egy részét jelöljék ki kárpótlásra. A felperesek 1993. március 15-én a tagi részaránytulajdonukat az eredeti helyen kérték kiadni. A községi földkiadó bizottság 1993. július 7-én közölte, hogy erre nincsen lehetőség, mert ez az ingatlan csere jogcímén az I. r. alperes tulajdonába került. A felperesek keresetükben az ingatlanra vonatkozóan a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérték. Álláspontjuk szerint a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, mert a II. r. alperes tudott az igényükről, ennek ellenére mégis megkötötte a csereszerződést. Hivatkoztak arra is, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes, a meghívóban nem tüntették fel a földcserét.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek által 1992. augusztus 25-én megkötött csereszerződés érvénytelen. Elrendelte a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását. Ennek végrehajtására hívta fel a földhivatalt. A döntés indokolása szerint a szerződés nem ütközik a jó erkölcsbe, megkötésének nem az volt indoka, hogy a felperesek számára lehetetlenné tegye a részarányuknak az eredeti helyen történő kiadását. A jóval korábban elkészült községrendezési tervben még úgy szerepel a földterület, mint a községfejlesztési célok megvalósításához szükséges ingatlan. A termelőszövetkezetnek pedig nyilvánvalóan az volt az érdeke, hogy a telephelye, épületei ne az önkormányzat, hanem a saját tulajdonában álló ingatlanon feküdjenek. Azt is megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes volt. A közgyűlés határozatát azért nem tartotta érvényesnek, mert a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellenére a meghívóban nevesítetten nem szerepelt a földcsere jóváhagyása, ugyanakkor a közgyűlés megkezdésekor sem vették fel a megtárgyalandó témák közé. Érvényes közgyűlési határozat hiányában jogszabályba ütközik a csereszerződés. Az első fokú ítélet ellen az alperesek fellebbezést, a felperesek pedig csatlakozó fellebbezést nyújtottak be. Az alperesek sérelmezték, hogy a bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, mert a felperesek csak az egyik ingatlan vonatkozásában kérték az érvénytelenség megállapítását. Utaltak arra, hogy a perbeli területet jogerős közigazgatási határozat a belterületbe vonta, így az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen. A II. r. alperes elnöke az 1992. évi feladatokról szóló napirendi pont keretében az írásbeli beszámolójában foglalkozott a földcserével. A II. r. alperes álláspontja szerint egy-egy résztémát nem szükséges önálló napirendi pontként a meghívóban szerepeltetni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a csereszerződés érvényes közgyűlési jóváhagyás hiányában jogszabályba ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján semmis. A közgyűlés döntése azért nem érvényes, mert a csereszerződés a meghívó napirendjei között nem szerepelt.
Felülvizsgálati kérelmükben az alperesek az ítéletek megváltoztatásával a felperesek keresetének elutasítását kérték. Állításuk szerint a közöttük létrejött csereszerződés nem, csupán a bíróságok ítéletei ütköznek jogszabályba. A felpereseknek, mint tagi részarány-tulajdonosoknak nem volt alanyi joguk arra, hogy az általuk megjelölt helyen követeljék a föld kiadását. A község fejlesztését, a lakótelkek kialakítását szolgáló ingatlanokat nem lehetett földalapként kijelölni. A földcsere jóváhagyására irányuló javaslat az 1992. évi feladatokról szóló napirendi pont részét képezte, így annak külön feltüntetése nem jogszabályi követelmény. Csatolták a földhivatalnak az elsőfokú bírósághoz intézett azt a kérelmét, amelyben az ingatlan-nyilvántartást vezető szakigazgatási szerv az eredeti állapot helyreállításához a bekövetkezett változások miatt kiegészítést és a műszaki munkarészek csatolását tartja szükségesnek.
A felülvizsgálati kérelmek az alábbiak szerint megalapozottak.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.
Az első- és a másodfokú bíróság döntésére, valamint a felülvizsgálati kérelmek tartalmára figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a II. r. alperes közgyűlésének határozata jogszabályba ütköző-e, ennélfogva semmisnek kell-e tekinteni az alperesek csereszerződését.
A szövetkezetekről szóló 1991. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény 63. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és végrehajtási jogszabályai 1993. január hó 1. napjával vesztették hatályukat. Ez azt jelenti, hogy az 1992. április 3-án megtartott közgyűlés határozatának minősítése e jogszabályok alapján történhet. Az irányadó jogszabályok értelmében a közgyűlésnek a csereszerződésről döntő határozatát bíróság előtt nem lehetett megtámadni. Az 1992. évi I. törvénynek ebben a vonatkozásban nincsen visszamenőleges rendelkezése. Ebből viszont az következik, hogy a közgyűlési határozatot polgári perben később sem lehet törvényességi szempontból felülvizsgálni. Tévedtek és ezáltal jogszabályt sértettek az eljárt bíróságok, amikor ezt figyelmen kívül hagyva a szövetkezet közgyűlésének döntését érvénytelennek minősítették.
A földalapok elkülönítése és a földterületek kárpótlás céljára történő kijelölése vonatkozásában egyébként a felpereseknek személyükben nem is volt meg a kifogásolási joguk; azt csupán a helyi érdekegyeztető fórum vagy részarány-tulajdonosok képviselője támadhatta volna [1992. évi II. tv. 21. § (7) bek.].
Ezért a perben a felperesek nem hivatkozhatnak sikerrel arra hogy más földterület kiadására tartanak igényt. Jogszabálysértő volt tehát a jogerős döntés.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az első fokú ítélet megváltoztatásával a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Pfv. V. 22.942/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás