42/1996. (XI. 29.) NM rendelet
42/1996. (XI. 29.) NM rendelet
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló — többször módosított — 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet rendelkezéseit
a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) kezelésében lévő lakások bérletére és elidegenítésére, illetve
b) az állam tulajdonában álló és a költségvetési szerv kezelésében lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére, valamint
c) az önkormányzati lakásra [az a) és c) pontok a továbbiakban együtt: lakás) fennálló, a költségvetési szervet megillető bérlőkiválasztási jog gyakorlására
kell alkalmazni.
(2) A bérlőkiválasztási jog alapján a költségvetési szerv meghatározza a bérlő személyét és a szerződés időtartamát. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során létrejött szerződésnek az Lt. 6—18. §-ában meghatározott tartamára, valamint lakbérének mértékére e rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.
Lakásbérlet szabályai
A bérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelességei
2. § (1) A lakás a költségvetési szervvel köztisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban: szolgálati) jogviszonyban álló személynek adható bérbe.
(2) Ha a szolgálati jogviszonyban álló személynek vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának (a továbbiakban: házastárs) vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt kiskorú gyermekének (a továbbiakban együtt: kiskorú gyermek) a munkahellyel azonos településen önálló lakása van, részére lakás csak akkor adható bérbe, ha lakását a szolgálati jogviszonyával összefüggő feladat ellátásához a költségvetési szerv vezetője nem megfelelőnek minősíti.
(3) A lakásra a bérleti szerződést a költségvetési szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köti meg, illetve gyakorolja a lakásra fennálló bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jogot.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.
3. § (1) A bérleti szerződés csak a szolgálati jogviszony fennállásáig, illetve ennél rövidebb határozott időtartamra köthető meg.
(2) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki
a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;
b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára — 1994. január 1-jét megelőzően — pénzbeli térítés ellenében lemondott vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;
c) a munkahellyel azonos településen lévő, magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte, kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja;
d) bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette.
4. § (1) A bérlő a lakásba házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára adható. A bérleti jogviszony lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja.
(2) A bérbeadó nem adhat hozzájárulást a lakás — vagy a lakás egy meghatározott részére — albérletbe vagy más használatába adásához, bérleti jog folytatására irányuló tartási szerződés megkötéséhez, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak bérleti joga nem folytatható.
Elhelyezés vállalása
5. § (1) A volt bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő halála után özvegye, illetve kiskorú gyermeke — a lakásra fennálló rendelkezési jog megtartása mellett — legfeljebb 2 évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában abban életvitelszerűen lakott.
(3) A bérlő özvegye és gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
(4) A költségvetési szerv a vele legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban álló bérlővel annak nyugdíjba vonulásakor — másfél szobásnál nem nagyobb — lakásra a jogosult haláláig tartó bérleti szerződést köthet.
Állami tulajdonú, a költségvetési szerv kezelésében lévő lakás lakbére és megállapításának feltételei
6. § (1) A lakások bérének mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
Lakáshasználati díj
7. § A lakást jogcím nélkül használó, a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével — ha elhelyezésre a jogcím nélküli lakáshasználó nem tarthat igényt — a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszerese, újabb 3 hónap elteltével háromszorosa.
Lakáscsere feltételei
8. § (1) A lakások bérlői bérleti jogukat — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — egymással elcserélhetik.
(2) A költségvetési szerv kezelésében lévő lakás cseréjéhez a bérbeadó nem adhat hozzájárulást akkor, ha a leendő új bérlő nem áll a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban.
(3) A bérleti szerződést a szolgálati jogviszony fennálltáig, illetőleg — határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is — határozott időtartamra meg kell kötni.
Állami tulajdonú és költségvetési szerv kezelésében lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése
9. § (1)1 A lakás a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulásával akkor idegeníthető el, ha
a) a lakás a költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált, és
b) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
(2) Nem idegeníthető el a lakás, ha
a) a költségvetési szerv alapfeladatai ellátására szolgáló ingatlanon álló épület(ek)ben van;
b) műemléképületben van, és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá;
c) az ingatlant vagy az ingatlanban lévő lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
(3) A bérbeadó költségére végzett átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés esetén a lakás a munkák befejezését követő 5 évig nem idegeníthető el.
(4)2 Önkormányzati tulajdonú és a költségvetési szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával terhelt lakás elidegenítéséhez – az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevételével – a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
10. § Az elidegeníthető lakásra a bérlőt vagy hozzájárulásával az egyenesági rokonát, illetve örökbefogadott gyermekét (a továbbiakban: jogosult) elővásárlási jog illeti meg. Ha a jogosult az elidegeníthető lakásra nem él elővásárlási jogával, a lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártától számított 5 év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni.
A vételár megállapítása és megfizetése
11. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások — ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel meghatározott — helyi forgalmi értéke alapján különösen
a) az épület településen belüli fekvése,
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága.
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése és a felújítása óta eltelt idő,
d) a lakottság ténye, és
e) a lakás alapterülete és komfortfokozata
figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a vételár a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének az 50%-a. A vételár megállapításakor az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.
(3) Üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi, azonos vételi ajánlat esetén előnyben részesül a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázó.
12. § (1) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra — a jogosultat kérelmére — havi egyenlő összegű 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.
(3) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásából 20% engedmény illeti meg.
(4) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított 6 évig 4%-os kamatfizetési kötelezettség terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi 8%-os kamatot köteles fizetni.
(5) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)—(4) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.
(6) Ha a jogosult a (2)—(3) bekezdés szerinti árengedményben részesült, és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, a vételárengedményt köteles egy összegben megfizetni, kivéve, ha a lakását egy más lakás megszerzése érdekében idegeníti el. A lakásra a költségvetési szervnek visszavásárlási joga van.
13. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig, a költségvetési szerv javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át. A 12. § (2)—(3) bekezdése esetében a lakásra 5 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a költségvetési szerv javára.
(2) A vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése, valamint a 12. § (2)—(3) bekezdése esetén az 5 év elteltével a költségvetési szerv a jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból köteles töröltetni.
14. § (1) A jogosultat a törlesztési határidő elmulasztása esetén — legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével — kötelezettsége teljesítésére írásban fel kell szólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.
(2) A jogosult — késedelme esetén — a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.
A lakás birtokbaadása
15. § (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15. napon belül a lakást a vevő birtokába adja. Az átadásra kerülő berendezések leltárát a birtokbaadásról készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) Ha a társasház első közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelési kötelezettsége a társasház első közgyűlését követő hónap első napjával szűnik meg.
(3) A költségvetési szerv a kezelési kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal írásban elszámol a társasházközösséggel.
Helyiségek elidegenítése
16. § (1) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a (2)—(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A helyiség vételára — a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő által történő megvétele esetén — a helyiség üres beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb.
(3) Az üres állapotban pályázat útján — a költségvetési szervvel szolgálati viszonyban nem álló személy részére — értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja. A pályázat során azonos vételi ajánlat esetén a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázót előnyben kell részesíteni.
(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.
Az elidegenítéssel összefüggő egyéb rendelkezések
17. §3 Az ingatlan értékesítésének ellenértékéből származó bevétel felhasználására a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 8. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadóak.
Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését megelőzően beadott kérelmek elintézése során is alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 42/1996. (XI. 29.) NM rendelethez4
költségvetési szervek
Sor- |
Az intézmény pontos neve |
Rövidített |
Az intézmény pontos címe |
---|---|---|---|
1. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
|
1097 Budapest, Gyáli út 2–6. |
2. |
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Környezet-egészség- |
OKK |
1097 Budapest, Gyáli út 2–6. |
3. |
Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ |
OEK |
1097 Budapest, Gyáli út 2–6. |
4. |
|
|
|
5. |
|
|
|
6. |
|
|
|
7. |
|
|
|
8. |
|
|
|
9. |
|
|
|
10. |
|
|
|
11. |
|
|
|
12. |
|
|
|
13. |
|
|
|
14. |
|
|
|
15. |
|
|
|
16. |
|
|
|
17. |
|
|
|
18. |
|
|
|
19. |
|
|
|
20. |
|
|
|
21. |
|
|
|
22. |
|
|
|
23. |
|
|
|
24. |
|
|
|
25. |
Állami Szanatórium Sopron |
|
9401 Sopron, Várisi u. 2. |
26. |
Állami Szívkórház Balatonfüred |
|
8230 Balatonfüred, Gyógy tér 2. |
27. |
Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet |
EKI |
1037 Budapest, Bécsi út 324/7. |
28. |
Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága |
|
1051 Budapest, Arany János u. 6–8. |
29. |
Egészségügyi Minisztérium Orvostechnikai Hivatala |
|
1051 Budapest, Arany János u. 6–8. |
30. |
Egészségügyi Minisztérium Pénzellátási Szervezete |
|
1051 Budapest, Arany János u. 6–8. |
31. |
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet |
ETI |
1085 Budapest, Horánszky u. 15. |
32. |
|
|
|
33. |
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet |
|
1096 Budapest, Haller u. 29. |
34. |
Mátrai Állami Gyógyintézet |
|
3233 Mátraháza |
35. |
Országos Alapellátási Intézet |
OALI |
1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35. |
36. |
Országos Alkohológiai Intézet |
|
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. |
37. |
Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet |
|
1081 Budapest, Fiumei út 17. |
38. |
Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár |
MEDINFO |
1088 Budapest, Szentkirályi u. 21. |
39. |
Országos Gyógyintézeti Központ |
OGYK |
1113 Budapest, Diószegi u. 64. |
40. |
Országos Gyógyszerészeti Intézet |
|
1051 Budapest, Zrínyi u. 3. |
41. |
Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet |
|
1426 Budapest, Amerikai út 57. |
42. |
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet |
|
1529 Budapest, Pihenő út 1. |
43. |
Országos Mentőszolgálat |
|
1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77. |
44. |
Országos Onkológiai Intézet |
|
1122 Budapest, Ráth György u. 7–9. |
45. |
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet |
OORI |
1528 Budapest, Szanatórium u. 2. |
46. |
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet |
|
1281 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. |
47. |
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet |
|
1525 Budapest, Frankel Leó u. 25–29. |
48. |
Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet |
|
1047 Budapest, Baross u. 105–107. |
49. |
Országos Sportegészségügyi Intézet |
|
1525 Budapest, Alkotás u. 48. |
50. |
Országos Vérellátó Szolgálat |
|
1113 Budapest, Karolina u. 19–21. |
51. |
Orvos- és Kórháztechnikai Intézet |
ORKI |
1125 Budapest, Diósárok u. 3. |
52. |
Parádfürdői Állami Kórház |
|
3244 Parádfürdő, Kossuth u. 221. |
53. |
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár |
|
1013 Budapest, Apród u. 1–3. |
54. |
Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet |
|
1121 Budapest, Mártonhegyi u. 6. |
55. |
Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház Hévízfürdő |
|
8380 Hévíz, Dr. Schulhof V. sétány 1. |
költségvetési szervek:
1. |
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet |
|
1134 Budapest, Tüzér u. 33–35. |
2. |
Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete |
|
2120 Dunakeszi, Fóti u. 55. |
3. |
Reménysugár Habilitációs Intézet |
|
1223 Budapest, Kápolna u. 3. |
4. |
Mozgássérültek Állami Intézete |
|
1022 Budapest, Marcibányi tér 3. |
5. |
Vakok Állami Intézete |
|
1146 Budapest, Hermina út 21. |
6. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Aszódi Javítóintézete |
|
2170 Aszód, Baross tér 2. |
7. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Budapesti Javítóintézete |
|
1300 Budapest, Szőlő u. 60. |
8. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Debreceni Javítóintézete |
|
4032 Debrecen, Böszörményi út 173. |
9. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Rákospalotai Javítóintézete |
|
1151 Budapest, Pozsony u. 36. |
10. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Károlyi István Gyermekközpont |
|
2153 Fót, Vörösmarty tér 2. |
11. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Esztergomi Gyermekotthona |
|
2501 Esztergom, Budai Nagy A. u. 40. |
12. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Kalocsai Gyermekotthona |
|
6301 Kalocsa, Szent István u. 16–22. |
13. |
Szociális és Családügyi Minisztérium Zalaegerszegi Gyermekotthona |
|
8901 Zalaegerszeg, Posta u. 144. |
2. számú melléklet a 42/1996. (XI. 29.) NM rendelethez
1.5 A havi lakbér mértéke azonos az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében az azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakások bérleti díjaként meghatározott összeg 75%-ával. Amennyiben az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat nem rendelkezik bérlakással, ez esetben a legközelebbi bérlakással rendelkező települési önkormányzat rendeletében foglaltak az irányadóak.
2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét — a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére — 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.
3. A lakbér mértékét növelő tényezők:
a) zöldövezet;
b) a lakás olyan 1—4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.
4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:
a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;
b) kijelölt zajártalmas terület;
c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);
d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;
e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;
f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.
5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.
A 9. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a Magyar Közlöny 2002. évi 78. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, valamint a 9/2004. (II. 20.) ESZCSM rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja, a 24/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelet 1. §-a, a 3/2012. (II. 10.) NGM rendelet 25. § (2) bekezdés h) pontja, a 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet 1. pontja a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a lakbér mértékét a bérlővel 2002. május 22. napjától számított 30 napon belül kell közölni, és ezt követően 30 nap múlva kerülhet sor az emelt bérleti díj fizetésére.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás