• Tartalom
Oldalmenü

42/1996. (XI. 29.) NM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

2013.02.08.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló — többször módosított — 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit

a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) kezelésében lévő lakások bérletére és elidegenítésére, illetve

b) az állam tulajdonában álló és a költségvetési szerv kezelésében lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére, valamint

c) az önkormányzati lakásra [az a) és c) pontok a továbbiakban együtt: lakás) fennálló, a költségvetési szervet megillető bérlőkiválasztási jog gyakorlására

kell alkalmazni.

(2) A bérlőkiválasztási jog alapján a költségvetési szerv meghatározza a bérlő személyét és a szerződés időtartamát. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során létrejött szerződésnek az Lt. 6—18. §-ában meghatározott tartamára, valamint lakbérének mértékére e rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.

Lakásbérlet szabályai

A bérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelességei

2. § (1) A lakás a költségvetési szervvel köztisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban: szolgálati) jogviszonyban álló személynek adható bérbe.

(2) Ha a szolgálati jogviszonyban álló személynek vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának (a továbbiakban: házastárs) vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt kiskorú gyermekének (a továbbiakban együtt: kiskorú gyermek) a munkahellyel azonos településen önálló lakása van, részére lakás csak akkor adható bérbe, ha lakását a szolgálati jogviszonyával összefüggő feladat ellátásához a költségvetési szerv vezetője nem megfelelőnek minősíti.

(3) A lakásra a bérleti szerződést a költségvetési szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője köti meg, illetve gyakorolja a lakásra fennálló bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jogot.

(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe.

3. § (1) A bérleti szerződés csak a szolgálati jogviszony fennállásáig, illetve ennél rövidebb határozott időtartamra köthető meg.

(2) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki

a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott;

b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára — 1994. január 1-jét megelőzően — pénzbeli térítés ellenében lemondott vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott;

c) a munkahellyel azonos településen lévő, magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte, kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja;

d) bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette.

4. § (1) A bérlő a lakásba házastársa és kiskorú gyermeke kivételével más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára adható. A bérleti jogviszony lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja.

(2) A bérbeadó nem adhat hozzájárulást a lakás — vagy a lakás egy meghatározott részére — albérletbe vagy más használatába adásához, bérleti jog folytatására irányuló tartási szerződés megkötéséhez, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak bérleti joga nem folytatható.

Elhelyezés vállalása

5. § (1) A volt bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbeadott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(2) A bérlő halála után özvegye, illetve kiskorú gyermeke — a lakásra fennálló rendelkezési jog megtartása mellett — legfeljebb 2 évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában abban életvitelszerűen lakott.

(3) A bérlő özvegye és gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

(4) A költségvetési szerv a vele legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban álló bérlővel annak nyugdíjba vonulásakor — másfél szobásnál nem nagyobb — lakásra a jogosult haláláig tartó bérleti szerződést köthet.

Állami tulajdonú, a költségvetési szerv kezelésében lévő lakás lakbére és megállapításának feltételei

6. § (1) A lakások bérének mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.

Lakáshasználati díj

7. § A lakást jogcím nélkül használó, a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével — ha elhelyezésre a jogcím nélküli lakáshasználó nem tarthat igényt — a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszerese, újabb 3 hónap elteltével háromszorosa.

Lakáscsere feltételei

8. § (1) A lakások bérlői bérleti jogukat — a bérbeadó előzetes hozzájárulásával — egymással elcserélhetik.

(2) A költségvetési szerv kezelésében lévő lakás cseréjéhez a bérbeadó nem adhat hozzájárulást akkor, ha a leendő új bérlő nem áll a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban.

(3) A bérleti szerződést a szolgálati jogviszony fennálltáig, illetőleg — határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is — határozott időtartamra meg kell kötni.

Állami tulajdonú és költségvetési szerv kezelésében lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése

9. § (1)1 A lakás a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulásával akkor idegeníthető el, ha

a) a lakás a költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált, és

b) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.

(2) Nem idegeníthető el a lakás, ha

a) a költségvetési szerv alapfeladatai ellátására szolgáló ingatlanon álló épület(ek)ben van;

b) műemléképületben van, és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá;

c) az ingatlant vagy az ingatlanban lévő lakást elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3) A bérbeadó költségére végzett átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés esetén a lakás a munkák befejezését követő 5 évig nem idegeníthető el.

(4)2 Önkormányzati tulajdonú és a költségvetési szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával terhelt lakás elidegenítéséhez – az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevételével – a felügyeletet gyakorló egészségügyi miniszter vagy szociális és családügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

10. § Az elidegeníthető lakásra a bérlőt vagy hozzájárulásával az egyenesági rokonát, illetve örökbefogadott gyermekét (a továbbiakban: jogosult) elővásárlási jog illeti meg. Ha a jogosult az elidegeníthető lakásra nem él elővásárlási jogával, a lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártától számított 5 év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni.

A vételár megállapítása és megfizetése

11. § (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások — ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel meghatározott — helyi forgalmi értéke alapján különösen

a) az épület településen belüli fekvése,

b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága.

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése és a felújítása óta eltelt idő,

d) a lakottság ténye, és

e) a lakás alapterülete és komfortfokozata

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a vételár a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének az 50%-a. A vételár megállapításakor az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(3) Üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. Ebben az esetben a lakást annak a pályázónak kell eladni, aki a helyi forgalmi értékhez viszonyítva a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi, azonos vételi ajánlat esetén előnyben részesül a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázó.

12. § (1) Ha a lakást a jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra — a jogosultat kérelmére — havi egyenlő összegű 25 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.

(3) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásából 20% engedmény illeti meg.

(4) A jogosultat a szerződés megkötésétől számított 6 évig 4%-os kamatfizetési kötelezettség terheli. E határidőt követő időszakra a jogosult a fennmaradó tartozás után évi 8%-os kamatot köteles fizetni.

(5) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)—(4) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem illetik meg.

(6) Ha a jogosult a (2)—(3) bekezdés szerinti árengedményben részesült, és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, a vételárengedményt köteles egy összegben megfizetni, kivéve, ha a lakását egy más lakás megszerzése érdekében idegeníti el. A lakásra a költségvetési szervnek visszavásárlási joga van.

13. § (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig, a költségvetési szerv javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át. A 12. § (2)—(3) bekezdése esetében a lakásra 5 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a költségvetési szerv javára.

(2) A vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése, valamint a 12. § (2)—(3) bekezdése esetén az 5 év elteltével a költségvetési szerv a jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásból köteles töröltetni.

14. § (1) A jogosultat a törlesztési határidő elmulasztása esetén — legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével — kötelezettsége teljesítésére írásban fel kell szólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.

(2) A jogosult — késedelme esetén — a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.

A lakás birtokbaadása

15. § (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15. napon belül a lakást a vevő birtokába adja. Az átadásra kerülő berendezések leltárát a birtokbaadásról készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(2) Ha a társasház első közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelési kötelezettsége a társasház első közgyűlését követő hónap első napjával szűnik meg.

(3) A költségvetési szerv a kezelési kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal írásban elszámol a társasházközösséggel.

Helyiségek elidegenítése

16. § (1) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a (2)—(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyiség vételára — a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlő által történő megvétele esetén — a helyiség üres beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb.

(3) Az üres állapotban pályázat útján — a költségvetési szervvel szolgálati viszonyban nem álló személy részére — értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja. A pályázat során azonos vételi ajánlat esetén a költségvetési szervvel közszolgálati jogviszonyban álló pályázót előnyben kell részesíteni.

(4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg.

Az elidegenítéssel összefüggő egyéb rendelkezések

17. §3 Az ingatlan értékesítésének ellenértékéből származó bevétel felhasználására a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 8. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadóak.

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését megelőzően beadott kérelmek elintézése során is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 42/1996. (XI. 29.) NM rendelethez4

A) Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek

Sor-
szám

Az intézmény pontos neve

Rövidített
neve

Az intézmény pontos címe

1.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

 

1097 Budapest, Gyáli út 2–6.

2.

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Környezet-egészség-
ügyi Intézet

OKK

1097 Budapest, Gyáli út 2–6.

3.

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ

OEK

1097 Budapest, Gyáli út 2–6.

4.

 

 

 

5.

 

 

 

6.

 

 

 

7.

 

 

 

8.

 

 

 

9.

 

 

 

10.

 

 

 

11.

 

 

 

12.

 

 

 

13.

 

 

 

14.

 

 

 

15.

 

 

 

16.

 

 

 

17.

 

 

 

18.

 

 

 

19.

 

 

 

20.

 

 

 

21.

 

 

 

22.

 

 

 

23.

 

 

 

24.

 

 

 

25.

Állami Szanatórium Sopron

 

9401 Sopron, Várisi u. 2.

26.

Állami Szívkórház Balatonfüred

 

8230 Balatonfüred, Gyógy tér 2.

27.

Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

EKI

1037 Budapest, Bécsi út 324/7.

28.

Egészségügyi Minisztérium Gazdasági Igazgatósága

 

1051 Budapest, Arany János u. 6–8.

29.

Egészségügyi Minisztérium Orvostechnikai Hivatala

 

1051 Budapest, Arany János u. 6–8.

30.

Egészségügyi Minisztérium Pénzellátási Szervezete

 

1051 Budapest, Arany János u. 6–8.

31.

Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

ETI

1085 Budapest, Horánszky u. 15.

32.

 

 

 

33.

Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

 

1096 Budapest, Haller u. 29.

34.

Mátrai Állami Gyógyintézet

 

3233 Mátraháza

35.

Országos Alapellátási Intézet

OALI

1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35.

36.

Országos Alkohológiai Intézet

 

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.

37.

Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet

 

1081 Budapest, Fiumei út 17.

38.

Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár

MEDINFO

1088 Budapest, Szentkirályi u. 21.

39.

Országos Gyógyintézeti Központ

OGYK

1113 Budapest, Diószegi u. 64.

40.

Országos Gyógyszerészeti Intézet

 

1051 Budapest, Zrínyi u. 3.

41.

Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet

 

1426 Budapest, Amerikai út 57.

42.

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

 

1529 Budapest, Pihenő út 1.

43.

Országos Mentőszolgálat

 

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77.

44.

Országos Onkológiai Intézet

 

1122 Budapest, Ráth György u. 7–9.

45.

Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

OORI

1528 Budapest, Szanatórium u. 2.

46.

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

 

1281 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.

47.

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet

 

1525 Budapest, Frankel Leó u. 25–29.

48.

Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet

 

1047 Budapest, Baross u. 105–107.

49.

Országos Sportegészségügyi Intézet

 

1525 Budapest, Alkotás u. 48.

50.

Országos Vérellátó Szolgálat

 

1113 Budapest, Karolina u. 19–21.

51.

Orvos- és Kórháztechnikai Intézet

ORKI

1125 Budapest, Diósárok u. 3.

52.

Parádfürdői Állami Kórház

 

3244 Parádfürdő, Kossuth u. 221.

53.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

 

1013 Budapest, Apród u. 1–3.

54.

Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet

 

1121 Budapest, Mártonhegyi u. 6.

55.

Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház Hévízfürdő

 

8380 Hévíz, Dr. Schulhof V. sétány 1.

B) A Szociális és Családügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek:

1.

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

 

1134 Budapest, Tüzér u. 33–35.

2.

Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete

 

2120 Dunakeszi, Fóti u. 55.

3.

Reménysugár Habilitációs Intézet

 

1223 Budapest, Kápolna u. 3.

4.

Mozgássérültek Állami Intézete

 

1022 Budapest, Marcibányi tér 3.

5.

Vakok Állami Intézete

 

1146 Budapest, Hermina út 21.

6.

Szociális és Családügyi Minisztérium Aszódi Javítóintézete

 

2170 Aszód, Baross tér 2.

7.

Szociális és Családügyi Minisztérium Budapesti Javítóintézete

 

1300 Budapest, Szőlő u. 60.

8.

Szociális és Családügyi Minisztérium Debreceni Javítóintézete

 

4032 Debrecen, Böszörményi út 173.

9.

Szociális és Családügyi Minisztérium Rákospalotai Javítóintézete

 

1151 Budapest, Pozsony u. 36.

10.

Szociális és Családügyi Minisztérium Károlyi István Gyermekközpont

 

2153 Fót, Vörösmarty tér 2.

11.

Szociális és Családügyi Minisztérium Esztergomi Gyermekotthona

 

2501 Esztergom, Budai Nagy A. u. 40.

12.

Szociális és Családügyi Minisztérium Kalocsai Gyermekotthona

 

6301 Kalocsa, Szent István u. 16–22.

13.

Szociális és Családügyi Minisztérium Zalaegerszegi Gyermekotthona

 

8901 Zalaegerszeg, Posta u. 144.

2. számú melléklet a 42/1996. (XI. 29.) NM rendelethez

A havi lakbér mértéke és a lakbér megállapításának feltételei

1.5 A havi lakbér mértéke azonos az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében az azonos komfortfokozatú önkormányzati bérlakások bérleti díjaként meghatározott összeg 75%-ával. Amennyiben az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat nem rendelkezik bérlakással, ez esetben a legközelebbi bérlakással rendelkező települési önkormányzat rendeletében foglaltak az irányadóak.

2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét — a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére — 25%-kal növelheti vagy csökkentheti.

3. A lakbér mértékét növelő tényezők:

a) zöldövezet;

b) a lakás olyan 1—4 lakásos lakóépületben van, melyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik.

4. A lakbér mértékét csökkentő tényezők:

a) az ipari terület vagy az ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része;

b) kijelölt zajártalmas terület;

c) a lakás alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt);

d) a lakás három- vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és lakószobáinak ablaka az épület zárt udvarára néz;

e) a lakás országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m vagy autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetve az autópályára néz;

f) a lakás felvonó nélküli épület IV. vagy ennél magasabb emeletén van.

5. Több növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevétele esetén sem haladhatja meg az emelés, illetve a csökkentés együttes összege a 25%-ot.

1

A 9. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 9. § (4) bekezdése a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. számú melléklet a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított és a Magyar Közlöny 2002. évi 78. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, valamint a 9/2004. (II. 20.) ESZCSM rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja, a 24/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelet 1. §-a, a 3/2012. (II. 10.) NGM rendelet 25. § (2) bekezdés h) pontja, a 11/2013. (II. 7.) EMMI rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 2. számú melléklet 1. pontja a 27/2002. (V. 14.) EüM-SZCSM együttes rendelet 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a lakbér mértékét a bérlővel 2002. május 22. napjától számított 30 napon belül kell közölni, és ezt követően 30 nap múlva kerülhet sor az emelt bérleti díj fizetésére.

_