PK BH 1996/421
PK BH 1996/421
1996.08.01.
Előszerződésről csak akkor lehet szó, ha a felek kifejezett írásbeli megállapodása tartalmazza, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek [Ptk. 208. § (1) bek.].
Az önkormányzat alperes jogelődje 1990. augusztus 14-én hozzájárult ahhoz, hogy a felperes az állami tulajdonban lévő területen felépített üzletek közül az egyiket megvásárolja egy magánszemélytől. A felépítmény ekkor részben volt kész. Az írásbeli megállapodás szerint a felperes közterület-használati díjat köteles fizetni. A szerződés 5. pontjában az állam tulajdonában álló közterület kezelőjének nyilatkozataként a következő mondat szerepel: "A későbbiek során lehetőséget biztosítunk az ingatlan igénybe vett területének megvásárlására is."
A felperes az eltelt évek során több alkalommal is közölte az alperessel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonaként bejegyzett felépítmény által elfoglalt 50 négyzetméter nagyságú közterületet meg kívánja vásárolni. Arra is ajánlatot tett, hogy a fagylaltozónak kialakított felépítményt vásárolja meg az alperes. Az alperes elutasító magatartása miatt a felperes keresetében kérte a szerződésszegés megállapítását és egyúttal az alperes vagylagos kötelezését a telek eladására, az üzlet megvételére, illetve kártérítésre. Keresetét a tárgyaláson úgy módosította, hogy a bíróság kötelezze az alperest a korábbi megállapodásnak megfelelően a telek eladására.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, viszontkeresetében a bérleti díj megfizetését igényelte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és az alperest 57 600 forint és kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyet a tárgyaláson úgy pontosított, hogy a felépítmény által elfoglalva tartott terület megvásárlását kéri lehetővé tenni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Döntésének indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes szerződés létrehozását akkor kérhetné, ha közte és az alperes között előszerződés jött volna létre. Megállapítása szerint a felek által 1990. augusztus 14-én kötött megállapodásban szereplő nyilatkozat alapján erre nem lehet következtetni. Az alperesnek ez az ígérvénye nem tekinthető olyan kifejezett írásbeli megállapodásnak, amely szerint a felek a későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Előszerződés hiányában pedig minden alapot nélkülöz a felperes kereseti kérelme.
A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint az alperes jogelődje, illetve az alperes mulasztásos szerződésszegést követett el azáltal, hogy nem ajánlotta fel megvételre belátható időn belül a telket. E szerződésszegés miatt biztatási kárra is igénye lehet. A jogszabálysértőnek tartott első és másodfokú ítéletek megváltoztatásával az alperest a földterületre szerződéskötési ajánlat megtételére és a felmerült kárának a megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát. A Pp. 271. §-a (1) bekezdésének b) pontjából értelemszerűen következik továbbá, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatának csak az első fokú ítéletnek fellebbezéssel érintett része tekintetében van helye.
A felülvizsgálatnak, mint rendkívüli jogorvoslatnak e rendelkezéseire figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozhatott a felperes kárigényével, mert mind a módosított keresete, mind a pontosított fellebbezése csupán a szerződés létrehozására irányult. A felülvizsgálati eljárásban így a Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a peres felek között 1990. augusztus 14-én létrejött-e az előszerződés.
A Ptk. 208. §-ának (1) bekezdése szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. A törvényi rendelkezés nem tartalmaz közelebbi útmutatást az előszerződés tartalmára és megkötésének feltételeire. Helytállóan hivatkozik a másodfokú bíróság arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint előszerződésről csak akkor lehet szó, ha a felek kifejezett írásbeli megállapodása tartalmazza, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. A törvényhely miniszteri indokolása szerint az előszerződésben a felek a szerződés megkötésére hosszabb-rövidebb, de mindenképpen meghatározott időt kötnek ki. Az adott esetben a megvásárlás lehetőségét az alperes jogelődje egy bizonytalan jövőbeni időben helyezte kilátásba, e nyilatkozat értelmezése alapján a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a peres felek között nem jött létre előszerződés. Az alperesi nyilatkozat legfeljebb arra szolgálhat alapul, hogy a felperes a szerződési nyilatkozatát erre hivatkozással megtámadhatja, kevesebb azonban annál, mint ami az előszerződés létrejöttéhez szükséges. Előszerződés hiányában pedig a Ptk. 208. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság nem hozhatja létre a fél kérelmére a szerződést. Ebből következően helyes a másodfokú bíróságnak az első fokú ítélet elutasító rendelkezését helybenhagyó döntése. Jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 20.261/1995.sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás