GK BH 1996/435
GK BH 1996/435
1996.08.01.
A fuvaroztató a feladott küldemény kiszolgáltatásának időpontját joghatályosan nem írhatja elő; annak azonban nincs akadálya, hogy a részére végzett vállalkozási tevékenység elősegítésében – külön megállapodás alapján – a fuvarozó, mint megrendelő részt vállaljon. Ez a segítség akár fuvarozási tevékenység formájában is jelentkezhet. Az ilyen esetben vállalt kiszolgáltatási határidő – mint külön szerződéses vállalás – köti a fuvarozót [3/1960. (V. 13.) KPM rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 14. cikk. 5. §, 35. cikk, 39. cikk, Ptk. 282. § (2) bek.].
Az alperes 1992 szeptemberében Kecskemétről Szegedre kívánt fuvaroztatni négy kocsi földeskő-rakományt. Az alperes a küldeményt úgy kívánta feladni, hogy az meghatározott napon, 1992. szeptember 13-án érkezzen meg Szegedre, és akkor kerüljön kiszolgáltatásra. Ennek érdekében megkereste B. K.-t, a felperes vezető beosztású alkalmazottját, aki azt a tájékoztatást adta, hogy a küldeményt 1992. szeptember 10-én kell feladni ahhoz, hogy szeptember 13-án kerüljön kiszolgáltatásra.
Az alperes a fentieknek megfelelően járt el, és a fuvarlevélre a küldemény feladásakor ráírta, hogy a küldemény kiszolgáltatását 1992. szeptember 13-án 7 órakor kéri.
A felperes az alperes által a fuvarlevélre írt kikötésre észrevételt nem tett, de a küldemény már 1992. szeptember 11-én 10 órakor megérkezett Szegedre. A felperes képviselője felhívta az alperest a küldemény kirakására. Az alperes a küldeményt csak 1992. szeptember 13-án rakta ki, ezért a felperes a keresetében 23 000 Ft kocsiálláspénz és ennek kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes azzal védekezett, hogy mivel ő a szerződési kikötés szerinti időben vette át a küldeményt, kirakási késedelem nem terheli. Utalt arra, hogy a felperes érdekében végzett kivitelezési munkákhoz rendelte a földanyagot, és a munkásokat is erre a határidőre szerződtette.
A városi bíróság a felperes keresetét elutasító ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperesi kikötés a szerződés részévé vált, így az köti a felperest is. A felperes előteljesítésre az alperes hozzájárulása nélkül nem volt jogosult [Ptk. 282. § (2) bek.], ezért az alperest a küldemény átvétele tekintetében késedelem nem terheli, a terhére tehát kocsiálláspénz nem állapítható meg.
Az ítélet elleni fellebbezés folytán a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A megyei bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy a fuvarozás ugyan speciális jogviszony, de az alapvető szabályozást e szerződéstípus esetén is a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, illetve a fuvarozási szerződésekre vonatkozó speciális szabályai adják. Ehhez képest a VÁSZ a részletekre kiható, adott esetben pontosító rendelkezéseket tartalmaz ugyan, de ezek nem lehetnek ellentétesek a törvénnyel. Ebből adódóan a peres felek a fuvarozási szerződésben közösen a teljesítési határidőt - a VÁSZ és a Ptk. szabályaival összhangban - meghatározhatták. Az alperes természetszerűen egyoldalúan nem volt jogosult a kiszolgáltatás idejét kikötni, az ilyen célzatú egyoldalú nyilatkozata tehát a fuvarlevélen - annak átvétele ellenére - figyelmen kívül marad. Az alperes azonban azt állította, hogy - a felperes érdekében végzendő kivitelezési munkákra is tekintettel - közösen állapodott meg a felperes képviselőjével a kiszolgáltatás időpontjáról, és csupán ennek jeleként tüntette fel a fuvarlevélen is a fenti körülményt. Ilyen tartalmú közös megállapodásnak a Ptk. irányadó szabályai alapján - vasúti fuvarozás esetében is helye lehet. A felperes alkalmazottjának, B. K.-nak a tanúvallomása, valamint az, hogy a felperes a fuvarlevelet észrevétel nélkül átvette, nyomatékosan arra utal, hogy az alperes a szerződési kikötést elfogadta, az a szerződés részévé vált. Így a peres felek között a küldemény kiszolgáltatási idejére vonatkozóan külön megállapodás jött létre, a felek közös megegyezése alapján ez a megállapodás érvényes. Az alperes a kocsik kirakodásával - a külön rögzített határidőhöz képest - nem esett késedelembe, ezért a kocsiálláspénz megfizetésére nem kötelezhető.
A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és annak megváltoztatásával a kereseti kérelemnek történő helyt adást kérte. Előadta, hogy a felek között a perbeli ügyben nem volt vitás, hogy az alperes a kocsikat késedelmesen szolgáltatta vissza. A fuvarozási szerződés speciális jogviszony, a szerződési feltételeket a feladó egyoldalú nyilatkozattal vagy értelmezéssel nem módosíthatja. A VÁSZ 14. cikke egyértelműen rendelkezik a fuvarlevél tartalmáról; e cikk 5. §-a kimondja, hogy a fuvarlevélbe csak olyan adatot vagy nyilatkozatot szabad beírni, amelyet a szabályzat vagy más jogszabály előír vagy megenged. Nincsen olyan szabály, amely megengedné annak előírását, hogy egy küldemény mikor érkezzen meg a rendeltetési helyre, így azt érvényesen a "Nyilatkozatok" rovatban előírni sem lehet. A 14. cikk 5. §-a azt is kimondja, hogy ha a vasút a fuvarlevelet meg nem engedett bejegyzéssel veszi át, e bejegyzésből a vasútra semmiféle kötelezettség sem hárul. Utalt a felperes arra is, hogy a fuvarozási határidőknek a VÁSZ 39. cikke szerinti szabályozása kizárja a konkrét időpontra történő továbbítás vállalását. A fuvarozási határidők az egyes díjszabásokban megjelentek, ezért a vasúti dolgozó - érdeklődésre - a tájékoztatást megadta, így a MÁV az együttműködési kötelezettségének is eleget tett. A felperes jogszabálysértőnek tartotta a jogerős ítéletet azért is, mert a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes egyoldalúan nem volt jogosult a kiszolgáltatás idejét kikötni, a fuvarlevélen tett ilyen célzatú egyoldalú nyilatkozata - annak átvétele ellenére - figyelmen kívül maradt, ennek ellenére a bíróság arra alapította ítéletét, hogy az alperes a felperessel a kiszolgáltatás időpontjában megállapodott. Bár erre semmilyen kétoldalú nyilatkozat vagy írásbeli bizonyíték nem állt rendelkezésre, mégis a bíróság szerint a fuvarlevél észrevétel nélkül történő átvétele ilyen közös megállapodásra utal. A bíróság így végső soron ítéletét az alperes azon egyoldalú nyilatkozatára alapozta, amely nyilatkozatot megengedhetetlennek tartott. A felperes álláspontja szerint a VÁSZ 35. cikke alapján a vasutat a kocsiálláspénz megilleti.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság az alábbiakat állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság is egyetértett a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett állásponttal, mert az megfelel a VÁSZ előírásainak, aminek lényege szerint a küldemény feladását követően a fuvarozás menetidejére, a rendeltetési állomásra való érkezés időpontjára, majd a kiszolgáltatásra a VÁSZ 39. cikke az irányadó. Ugyancsak helytálló a felperesnek az az álláspontja, hogy a VÁSZ-ban vagy másutt nincsen rendelkezés arról, hogy a feladó - a vasútra nézve is kötelező jelleggel - meghatározhatná a kiszolgáltatás időpontját.
Az első- és a másodfokú bíróságok ítéletében kifejezésre jutó álláspont tehát a fuvarjogi bírói gyakorlatra nem fejthet ki hatást, ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek nem adott helyt, mert a per anyagából megállapíthatóan az alperes vállalkozási szerződés alapján munkát végzett a felperesnek, a felperes pedig e szerződés teljesítésének nem passzív szemlélője volt, hanem bizonyos mértékig azt a perbeli fuvarozással maga is elősegítette azáltal, hogy a vállalkozási szerződés teljesítésének megadott munkafázisához vállalta az anyag megfelelő helyre való eljuttatását. Ilyenformán került az időtényező - a fuvarjogtól függetlenül, attól kívülállóan - a felek kapcsolatrendszerébe, aminek megfelelő bírói mérlegelésére azért volt lehetőség, mert semmi sem tiltja, hogy a vasút a saját részére végzett munkálatokhoz maga is vállaljon részfeladatokat, akár árufuvarozás formájában is. Ez azonban külön feltételrendszer mellett, illetve a VÁSZ keretein kívül történhet, és - a bíróságok véleménye szerint - az adott esetben is ez történt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálattal támadott határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. III. 31.426/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás