44/1996. (XII. 29.) PM rendelet
44/1996. (XII. 29.) PM rendelet
a biztosítóban az élet- és nem-életbiztosítási ágak elkülönítéséről1
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 168. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A biztosító köteles mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási ágak vezetésére külön felelős vezetőt kijelölni.
(2) Az élet-, illetve a nem-életbiztosítási ág felelős vezetője a biztosító első számú vezetőjének közvetlen irányításával végzi tevékenységét.
2. § (1) A biztosító belső szervezetét úgy kell működtetni, hogy az lehetővé tegye a biztosítási ágakhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak az adott biztosítási ágra történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.
(2) A mindkét biztosítási ághoz kapcsolódó, valamint közvetlenül az egyikhez sem kapcsolódó tevékenységek végzését és irányítását, továbbá az ehhez szükséges eszközöket vagy külön egységekbe vagy valamelyik biztosítási ágba kell telepíteni.
3. § (1) A biztosító a szervezeti és működési szabályzatában, a számviteli politikájában, valamint a leltárban és egyéb belső szabályzataiban rögzíti
a) a biztosítási ágak szétválasztásánál követett rendező elveket,
b) a szétválasztás utáni szervezeti és működési rendet,
c) az eszközök és források, továbbá
d) a bevételek, költségek, ráfordítások megosztásának módját.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendező elvek módosítására csak indokolt esetben és csak január 1-jével kerülhet sor. A módosítást – indokolással együtt – be kell mutatni a számviteli politikában és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.
(3) A rendező elveket úgy kell megállapítani, hogy annak alkalmazásával a bevételek és költségek – illetve ráfordítások – felosztása tükrözze az egyes biztosítási ágak eredményességét.
4. § (1) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyekről már felmerülésük időpontjában megállapítható, hogy melyik biztosítási ághoz kapcsolódnak, közvetlenül az adott biztosítási ágra kell elszámolni.
(2) A biztosítási ágra közvetlenül, a felmerülésük időpontjában el nem számolható bevételek, költségek és ráfordítások közül tételesen kell a biztosítási ágra terhelni azokat a költségeket, amelyekről utólagos elemzéssel megállapítható, hogy mely biztosítási ág érdekében merültek fel, illetve mely biztosítási ágat érintik.
5. § (1) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek tételesen sem a felmerülésük időpontjában, sem utólagos elemzéssel nem rendelhetők egyik biztosítási ághoz sem, a bevétel-, illetve a költségtételre leginkább jellemző vetítési alap arányában, vagy belső szolgáltatási díjak alkalmazásával kell a biztosítási ágak között szétosztani.
(2) A vetítési alapot úgy kell megállapítani, hogy az az adott biztosító működési feltételeihez igazodva kifejezze a felosztásra kerülő tétel összegének a biztosítási ágak közötti valós megoszlását.
(3) A vetítési alap megválasztását a biztosítónak felosztandó tételenként kell megállapítani, és számviteli politikájában indokolással alátámasztva kell rögzíteni.
6. § A biztosítón belül az élet- és nem-életbiztosítási ágak elkülönítését tükröző számviteli beszámolók formáját és ehhez kapcsolódóan az egyes tételek megbontásának értelmezését a biztosítók könyvvezetési és éves beszámolókészítési kötelezettségének szabályairól szóló számviteli kormányrendelet írja elő.
7. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az élet- és nem-életbiztosítási ágak szétválasztását bemutató belső szabályzatokat 1997. május 31-ig kell az Állami Biztosításfelügyelethez benyújtani.
A rendeletet a 28/2015. (X. 21.) NGM rendelet 6. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás