467/B/1996. AB határozat
467/B/1996. AB határozat*
1998.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján eljárva meghozta az következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a Semjénháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete 4/1995. (II. 15.) számú rendelete 3. §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására vonatkozó indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság az 1.M.202/1995/8. számú végzésével felfüggesztette az előtte folyamatban lévő munkaügyi peres eljárást, és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, a Semjénháza Község Önkormányzati Képviselő-testület 4/1995. (II. 15.) számú rendelete 3. §-ának utólagos normakontrollját.
E rendelkezés szerint az önkormányzat az éves költségvetéséről szóló rendeletében az 1995. évre irányadó illetményalapot 16 200 Ft-ban állapította meg. Ugyanakkor az 1995. évi költségvetésről szóló 1994. évi CIV. tv. 52. §-a a köztisztviselői jogállásról szóló 1992. évi XXIII. tv. 43. § (1) bekezdése szerinti II. besorolási osztály 1. fizetési fokozata szerinti illetményalapot 18 000 Ft-ban állapította meg.
A perben a felperes azt kérte megállapítani, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott illetményalap ezzel a törvényes rendelkezéssel ellentétes, s számára a végkielégítés során e magasabb összeg szerint kell elszámolni.
A perben eljáró bíró osztotta a felperes jogi álláspontját, s ezen túl a Ktv. 76. § (2) bekezdésével is ellentétesnek ítélte az önkormányzati rendelet 3. §-át. Eszerint az 1992. január 1-jén hatályba lépett Ktv. illetményrendszere szerinti igényeket 1995. január 1-jéig kell elérni. (1992-ben az illetményalap 15 000 Ft volt). Minthogy az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabályt sért, ezért – az eljáró bíró véleménye szerint – sérti az Alkotmány 44. § (2) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben az illetményalap mértéke megállapításánál a Ktv. 42. § (3) bekezdésének 1995. évben hatályos rendelkezése az irányadó.
E szerint ugyanis: „(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az e törvény szerinti illetményrendszertől eltérhet. Az eltérés mértékét, arányait e törvényben meghatározott elvek és arányok figyelembevételével rendeletben szabályozza. A rendeletben foglaltak alapján a köztisztviselő illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
A 76. § (2) bekezdése ezzel oly módon függ össze, hogy az önkormányzat mindenütt, ahol korábban nem a költségvetési törvény, illetve a Ktv. szerinti illetményalapot alkalmazta, köteles illetményalapot megállapítani. Ennek elmaradása 1995. január 1-jétől már törvényellenes.
A Ktv. 42. § (3) bekezdése ugyanakkor arra jogosítja fel az önkormányzat képviselő-testületét, hogy eltérjen az Országgyűlés által évenként meghatározott illetményalap mértékétől. Annál kevesebb és több is lehet, de elfogadhatja a központi összeget is. Az eltérés korlátja, hogy mindenkor figyelembe kell vennie a Ktv.-ben írt elveket és arányokat, s hogy az eltérés következtében a jogosultnak a már megszerzett illetménye nem csökkenhet.
Vagyis, hogy az illetményrendszer központi és kötelező eleme az illetményalap, a hozzá rendelt szorzók , s ehhez járulnak pótlékok. Ezek figyelembevételével alakul az alapilletmény.
A 42. § (3) bekezdésének helyes értelmezéséből következik, hogy míg az államigazgatásban kötelező a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap mérték, addig az önkormányzatok esetében a képviselő-testület jogosult a mértéket meghatározni. Ez van összhangban az Alkotmány 44. §-ából folyó önkormányzati szabadsággal.
A köztisztviselői illetmények fedezetét a központi költségvetés 1995-ben csak az Országgyűlés által megállapított 18 000 Ft-os mérték 90%-áig biztosította. Ha tehát az önkormányzatnak további saját forrása nem volt, akkor a köztisztviselői illetmények fedezeteként a 18 000 Ft 90%-ának megfelelő összeg: 16 200 Ft állott rendelkezésére. Ha 1995-re valamely önkormányzat rendeletet nem alkotott volna, akkor a központi összeget, a 18 000 Ft-ot kellett volna alkalmazni, minthogy a rendszer 1995. január 1-je után nem működhetett illetményalap nélkül. Ennek következménye az is, hogy a további években ennél alacsonyabban nem állapíthatta volna meg rendelettel az illetményalapot.
Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére bocsátott iratokból megállapította, hogy a Semjénháza Községi Önkormányzati Képviselő-testület 4/1995. (II. 15.) számú rendeletének 3. §-a, amely 1995. január 1-jétől a saját hatáskörébe megállapítható illetményalapot 16 200 Ft-ban állapította meg, nem alkotmányellenes és nem ütközik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe, mert nem sérti a költségvetési törvény, illetőleg a Ktv. rendelkezéseit.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1998. május 18.
Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás