47/1996. (X. 22.) AB határozat
47/1996. (X. 22.) AB határozat1
1996.10.22.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Békés Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások bérletéről szóló 3/1994. (II. 11.) rendelete 5. § (2) és (3) bekezdése, e § (5) bekezdésének második fordulata, valamint a 8. § (8) bekezdése törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával Békés város képviselő-testülete nem értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Békés Város Önkormányzatának a lakások bérletéről szóló 3/1994. (II. 11.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (2) és (3) bekezdése, (5) bekezdés második fordulata, valamint 8. § (8) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Álláspontja szerint az Ör. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) felhatalmazása hiányában, tehát törvénysértő módon írta elő az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadása feltételeként igénylési letét megfizetését. A közigazgatás hivatal vezetője azt is kifogásolta, hogy a szociális bérlakást igénylők közül csak a Békés városban 10 éves munkaviszonnyal, vagy ,,legalább 10 éves állandó, illetve ideiglenes bejelentéssel és tényleges ottlakással rendelkezők vehetők bérbeadási névjegyzékbe''.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint ,,a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal''. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy ,,a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot''.
1. Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára. E törvény 3. § (1) bekezdése a következőket írja elő. ,,A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit.''
Az Lt. 2. § (1) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Az Lt. hatálybalépésével a korábbi lakásjogi szabályozás által előírt lakásigénylés és lakáskiutalás rendszere megszűnt. Az Lt. rendelkezései szerint azonban nincs törvényi akadálya annak, hogy az önkormányzat – rendeletében – a lakásbérleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatok nyilvántartására előírja a lakásigénylési lap alkalmazását. Ilyen tartalmú rendelkezést állapít meg az Ör. 5. § (1) bekezdése is, amikor elrendeli, hogy a ,,szociális helyzet alapján bérbeadott lakásra – az arra rendszeresített formanyomtatványon – ... lakásigénylést kell benyújtani''.
E § (2) és (3) bekezdése, valamint az (5) bekezdés második fordulata azonban az igénylés benyújtása, illetve nyilvántartásba vétele feltételeként igénylési letét megfizetését írja elő.
,,(2) A lakásigény benyújtása előtt egyszeri igénylési letét fizetése kötelező. Az igénylési letét összege: 10 000 Ft (tízezer forint).
(3) Az igénylési letét összegét az OTP-nél kell befizetni, és a befizetés tényét a lakásigénylésen igazoltatni kell. Az igénylési letét zárolt. A lakásigény visszavonása (megszüntetése), kielégítése esetén szabadítható fel. Az igénylési letét kamattal növelt összegét kell az igénylőnek visszafizetni.
...
(5) A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható, ha
– az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra,
– az igénylési letétet nem fizette be.''
A letétre vonatkozó törvényi szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXXIX. fejezete tartalmazza. A Ptk. 462. § (1) bekezdése szerint ,,letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni''. A 473. § (1) bekezdése alapján ,,a bankletétre … a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem rendelkezik''.
Az Ör. az igénylési letét kezelésével az OTP-t bízta meg. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pitv.) 4. § (1) bekezdése szerint a bankletét elfogadása pénzintézeti tevékenységnek minősül.
A Ptk. 198. § (2) bekezdésének megfelelően ,,jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti''. A Ptk. 685. § a) pontja úgy rendelkezik, hogy ,,e törvény alkalmazásában jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály''.
Az említett rendelkezések összevetéséből kitűnik, hogy a helyi önkormányzat rendelete nem írhatja elő letéti szerződés megkötésének kötelezettségét, mivel erre törvény nem hatalmazza fel. A Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntése kialakításakor figyelembe vette azt a körülményt is, hogy sem a Pitv., sem más törvény nem állapít meg felhatalmazást a helyi önkormányzat számára pénzintézeti tevékenység rendeleti előírására. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek az igénylési letétre vonatkozó szabályozását alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.
2. Az Ör. 8. § (1) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat Népjóléti Bizottsága ,,a lakások várható megüresedésétől függően, legalább évente bérbeadási névjegyzéket készít a szociális jellegű lakások bérbeadására''. A 8. § sérelmezett (8) bekezdése pedig a következőket írja elő. ,,A szociális bérlakást igénylők közül csak azok vehetők fel a bérbeadási névjegyzékbe, akik Békésen 10 éves munkaviszonnyal, vagy legalább 10 éves állandó, vagy ideiglenes bejelentéssel és tényleges ottlakással rendelkeznek.''
Az Lt. többször is említett 3. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételeit a tulajdonos önkormányzat – rendeletében – szabályozza. E bekezdés második mondata pedig kifejezetten arra utal, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit is rendeletben kell megállapítani. Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján Békés városban ,,az önkormányzati lakások 50%-át szociális alapon történő bérbeadással kell hasznosítani'', e § (3) bekezdés első mondata pedig úgy rendelkezik, hogy ,,a nem szociális jelleggel bérbeadott lakásokra pályázatot kell kiírni''.
Az Ör. 8. § kifogásolt (8) bekezdése olyan körülményeket is megjelöl a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeként (10 éves munkaviszony, vagy legalább 10 éves állandó, illetve ideiglenes bejelentés és tényleges ottlakás), amelyek vizsgálatából a leendő bérlő szociális bérlakásra való rászorultsága nem ítélhető meg, illetve nem a szociális helyzet összetevői. Megjegyzést érdemel, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény az állandó és ideiglenes bejelentkezés tényét megszüntette, így az ilyen helyzethez jogkövetkezményt fűző önkormányzati rendeleti szabályozás tartalmában okafogyottá vált. A bérbeadást 10 éves munkaviszonyhoz kötő előírás pedig kizárja a szociális helyzetük alapján figyelembe vehető személyek köréből a munkanélkülieket és azokat is, akik megbízásos jogviszony keretében végeznek bármely tevékenységet, vagy egyéni vállalkozók.
A vázoltakból kitűnik, hogy az Ör. 8. § (8) bekezdése túlterjeszkedett az Lt.-ben foglalt felhatalmazáson, amikor a szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakás bérbeadása feltételeként nem a szociális helyzet körébe tartozó körülményeket is megjelölt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság ezt a támadott előírást is törvényellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 04/H/1995/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás