PK BH 1996/470
PK BH 1996/470
1996.09.01.
I. A jogerős államigazgatási határozat ellen nyitva álló bírósági út igénybevétele eljárásjogilag nem minősül rendes jogorvoslatnak (Ptk. 349. §, PK 43. sz.).
II. A hatóság feljelentése alapján indult büntetőeljárás a tárgyalás felfüggesztésére alapot teremthet [Pp. 152. § (1) bek.].
A felperes államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított pert, és igényét arra alapította, hogy az alperes megalapozatlan döntése és valótlan feljelentése folytán adócsalás miatt büntetőeljárást indítottak ellene. Az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a felperes ellen folyó büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztette. Megállapította, hogy a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van "és a büntetőeljárás egyik vádpontja éppen az adó eltitkolása, illetőleg adócsalás büntette. A Ptk. 349. §-a pedig akként rendelkezik, hogy az általános kártérítési feltételeken túlmenően a jogosultnak a jogorvoslati lehetőségeket ki kell merítenie, még mielőtt ez irányú pert indíthatna". Megállapította továbbá, hogy a felperes az elsőfokú államigazgatási határozat ellen fellebbezett, a jogerős határozat felülvizsgálata iránt azonban a közigazgatási bíróság előtt pert nem indított, "következésképpen ez irányban a jogszabályi feltételek sem állnak fenn a kérelem elbírálásához". A büntetőeljárásban azonban tisztázhatók azok a körülmények, amelyek az adó kivetése szempontjából jelentőséggel bírnak, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján a per tárgyalásának felfüggesztésére jogi lehetőséget látott.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására való utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az adótartozását nem fizette meg, tehát kár nem érte. A lefolytatott államigazgatási eljárás jogszerű volt, annak megállapításaihoz képest a Be. 122. §-ának (2) bekezdése alapján feljelentési kötelezettség terhelte, ezért a büntetőeljárás megindítása miatt kártérítő felelőssége egyébként sem állhat fenn.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság előrebocsátja, hogy téves az elsőfokú bíróságnak a Ptk. 349. §-a szerinti felelősség megállapításához megkívánt előfeltétellel kapcsolatos álláspontja. A PK 43. sz. állásfoglalás értelmében ugyanis a Ptk. 349. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül rendes jogorvoslatnak az államigazgatási határozat ellen nyitva álló bírósági út igénybevétele: eljárásjogilag a felülvizsgálati per ugyanis nem rendes jogorvoslat. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érdemi elbírálásának feltételei tehát fennállanak.
A felperes a kártérítő felelősség jogalapjaként az alperes alaptalan - tehát állítása szerint jogellenes - határozatára és az ennek alapján tett büntetőfeljelentésre hivatkozik. Minthogy a büntetőeljárás még jogerősen nincs befejezve, nem jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, amely az alperes eljárása és a feljelentés megalapozottsága tekintetében a büntetőeljárást olyan előzetes kérdésnek tekintette, amely a tárgyalás felfüggesztését a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján indokolttá teszi. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. V. 22.915/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás