1996. évi XLVIII. törvény

1. § (1)² A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek. .

(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján e törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

(3) Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

(4)³ Saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.

(5) E törvény szerint áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog.

(6)⁴ Közraktározási biztosíték a közraktári tevékenység felfüggesztése vagy a közraktári engedély visszavonása esetén felhasználható pénzösszeg, amely kizárólag a közraktározott áru leltározásával, mennyiségének és minőségének ellenőrzésével, vagyonvédelmével, biztosításával, kiszolgáltatásával, valamint kényszerértékesítésével kapcsolatban felmerülő, közvetlen költségek fedezetére szolgál.

(7)⁵ Nagykockázatú tárolásnak minősül, ha a művi tárolással egy telephelyen letett áru közraktári jegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét.

(8)⁶ A közraktár vagyonának a számvitelről szóló törvény szerinti befektetett eszközök és forgóeszközök minősülnek.

2. §⁷ (1)⁸ Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁹ A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével, fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.¹⁰

(3) A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

(4) Az alaptőke, illetve a dotációs tőke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve, amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(5)¹¹ Nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlan bocsátható a közraktár rendelkezésére, amelynek értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. Az ingatlan értékét ingatlanszakértő által megállapított, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által elfogadott értéken kell figyelembe venni. E feltételeknek az (5a) bekezdésben foglalt eltéréssel a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(5a)¹² Az (5) bekezdés szerinti ingatlan kizárólag az 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosíték 4/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti formában való nyújtása érdekében terhelhető meg a közraktározási biztosíték összegének erejéig.

(5b)¹³ Az (5) bekezdés szerinti értékbecslést végezheti

(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a ,,közraktár'' elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és működtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.

(7) A közraktár valamennyi belső szabályzatának, továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak – ideértve a szerződési feltételeket is – magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(8)¹⁴ Olyan áru, amelynek birtokban tartása hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély birtokában, és a vonatkozó jogszabály betartása mellett közraktározható.

(9)¹⁵ Nem közösségi áru a vámjogszabályok szerinti engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő A és B típusú vámraktárban közraktározható. Adóraktárban elhelyezett áru az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő adóraktárban közraktározható.

(10)¹⁶ A (8) és (9) bekezdés szerinti engedélyekkel a raktár üzemeltetőjének kell rendelkeznie.

3. § (1)¹⁷ A részvénytársasági formában működő közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a részvényekről tartalmazza

(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is.

4. § (1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.

(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.

(3)¹⁸ A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének ötszöröse.

(4)¹⁹ A közraktár, annak vezetője, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, a felügyelő bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.

4/A. §²⁰ (1) A közraktár által az üzleti évben művi tárolással közraktározott árukra kibocsátott közraktári jegyek értéke nem haladhatja meg az elfogadott, az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke ötvenszeresét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számításban nem kell figyelembe venni azon közraktározott áruk értékét, amelyek folyamatos felügyeletét a közraktár a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítja.

(3) A közraktározott készletek állományát a közraktár köteles közraktári jegyen feltüntetett értéken havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig könyveiben kimutatni.

(4) A közraktár által végzett valamennyi nagykockázatú tárolás keretében letett áru együttes értéke legfeljebb a művi tárolással közraktározható érték húsz százaléka lehet.

4/B. §²¹ (1) A közraktár köteles az 1. § (6) bekezdésében meghatározott célra közraktározási biztosítékot képezni és folyamatosan fenntartani.

(2) A közraktározási biztosíték alapja az aktuális közraktározott készletek forintban meghatározott értéke, mértéke az alap egy ezreléke.

(3) Közraktározási biztosíték lehet

(4) Pénzbeli letétet a tevékenységét megkezdő közraktár esetén az első közraktári jegy kibocsátását követő negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni.

(5) Bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény esetén a helytállás mértékét az előző üzleti évben közraktározott érték számtani átlaga alapján kell meghatározni. Tevékenységét megkezdő közraktár esetén a bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény mértékét első alkalommal a közraktár által az első üzleti évre tervezett közraktározott értékre vonatkozó nyilatkozat alapján kell megállapítani és legkésőbb az első közraktári jegy kibocsátását megelőzően a bankgaranciára vagy a biztosítói kötelezvényre vonatkozó szerződést meg kell kötni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott közraktározási biztosítékformák külön-külön, illetve együttesen is alkalmazhatóak.

4/C. §²² (1) A közraktározási biztosíték igénybevételéhez a felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Amennyiben a felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során azt állapítja meg, hogy a közraktározási biztosíték felhasználása nem az 1. § (6) bekezdésben meghatározott célok fedezésére irányul, a közraktározási biztosíték igénybevételéhez szükséges engedély iránti kérelmet elutasítja.

(3) A közraktározási biztosítékra vonatkozóan a közraktár és a hitelintézet vagy biztosító között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a szerződésben meghatározott bármely megszűnési feltétel beállásáról a hitelintézet vagy a biztosító a felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatja, valamint a hitelintézet vagy a biztosító a közraktározási biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha a közraktár előzetesen bemutatja a felügyelet (1) bekezdésben meghatározott engedélyét, és a közraktározási biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontjáról a hitelintézet vagy a biztosító értesíti a felügyeletet.

(4) A közraktár negyedévente köteles a közraktározási biztosíték összegét a mindenkori készletérték alapján felülvizsgálni, szükség esetén a felülvizsgálat időpontjától számított 15 napon belül kiegészíteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján, a közraktározott készletek legalább 30%-os csökkenése esetén a közraktár kérelmezheti a felügyelettől a pénzbeli letét összegének legfeljebb a mindenkori készletértéknek megfelelő mértékig való csökkentését. A kérelmet a felügyelet tizenöt napon belül elbírálja.

5. §²³ (1)²⁴ A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, vagy szüntetheti meg, ha azt a felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) egyetértésével – az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján – engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2)²⁵ A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

(3)³⁴ A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha

(3a)³⁷ A kérelmező nem kaphat a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt, ha az igazgatóság tagja

(4)³⁸ A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba végleges határozattal bejegyezték.

(5)³⁹ A felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(6)⁴⁰ A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából az igazgatóság tagja vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.

(7)⁴¹ A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.

(8)⁴² A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

5/A. §⁴⁵ A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha

5/B. §⁴⁶ (1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

(2) A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha

(2a)⁵¹ A kérelmező nem kaphat a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt, ha a fióktelep vezetője (vezetői)

(3)⁵² A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól vagy bíróságtól. A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4)⁵³ A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából a fióktelep vezetője vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.

(5)⁵⁴ A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.

(6)⁵⁵ A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

5/C. §⁵⁸ (1) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos működését.

(2) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

5/D. §⁵⁹ A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, a 12/A. §-ban meghatározott felügyeleti díjat megfizette, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.

6. § (1)⁶⁰ A közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet két példányban kell benyújtani.

(2)⁶¹ Az 5. § (3) bekezdés a) pontjában, az 5/A. §-ban, az 5/B. § (1) és (2) bekezdésében, az 5/C. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési kérelemhez és bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok – a 2. § (4)–(5) bekezdésekben megjelölt feltételek megléte, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy példányának kivételével – másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.

(3)⁶² Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

(4)⁶³ Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles határozni.

(5)⁶⁴ A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton előállított mintapéldányt az első kibocsátás előtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.

(6)⁶⁵ A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és folyamatosan közzéteszi

(6a)⁶⁸ A (6) bekezdés a) pontja szerinti, a tevékenységi engedéllyel rendelkezőkről szóló jegyzék – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7)⁶⁹ A (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében foglalt bejelentés elektronikus úton is benyújthatóak.

7. §⁷⁰ (1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves – közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett – szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,

(3)⁷² A vezetőjelöltet – a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző harminc nappal – a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.

(4)⁷³ A felügyelet a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából a vezetőjelölt vonatkozásában adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételekről.

(5) A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

8. §⁷⁵ (1)⁷⁶ Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2)⁷⁷ A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy vagy jogi személy rendelkezhet,

(3)⁷⁸ Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

(4)⁷⁹ A természetes személy kérelmező a minősített befolyás szerzéséhez előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

(5)⁸¹ A felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.

(6)⁸² Ha a közraktárban jogi személy szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

(7)⁸³ Ha a kérelmező jogi személy, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

(8)⁸⁶ Ha a kérelmező belföldi jogi személy, a felügyelet hivatalból szerzi be a jogi személy közhiteles nyilvántartásban szereplő létesítő okiratát vagy a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg a gazdasági társaság cégkivonatát. A minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálása céljából a felügyelet adatot igényel az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.

(9)⁸⁷ A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.

8/A. §⁸⁸ A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.

8/B. §⁸⁹ (1)⁹⁰ A felügyelet a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró feltételről.

(2) A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

9. § (1)⁹² A közraktári piac ellenőrzését a felügyelet látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár – e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt – kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.

(2)⁹³ A közraktári engedély 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti visszavonása esetén a felügyelet felügyeleti jogkörét a közraktár által kibocsátott valamennyi közraktári jegy bevonásáig gyakorolhatja.

(3)⁹⁴ A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és – az MNB-vel együttműködve – a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül – egy-egy részterületre kiterjedően – egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.

(4) Az ellenőrzés során a közraktár köteles

(5)⁹⁶ Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.

(6)⁹⁷ A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.

(7)⁹⁸

9/A. §⁹⁹ (1) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő három hónap.

(2) E törvény hatálya alá tartozó ügyekben a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(3) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti.

9/B. §¹⁰⁰ Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

10. § (1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet

(1a)¹⁰⁴ A felügyelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedéssel egyidejűleg értesíti a közraktárral a közraktározási biztosítékra szerződéses jogviszonyban álló hitelintézetet vagy biztosítót.

(2)¹⁰⁵ Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.

(3)¹⁰⁶

(4)¹⁰⁷ A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét – a jogsértés mértékétől függően – egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(5)¹⁰⁸ Amennyiben az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására azért került sor, mert a közraktár vezetőjének tevékenysége a közraktár biztonságos, jogszabályszerű működését veszélyezteti, a felügyelet a közraktár vezetőjét öt évre eltilthatja attól, hogy a közraktárban vezető tisztséget lásson el.

(6)¹⁰⁹ Az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

10/A. §¹¹⁰ (1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.

(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette.

11. § (1)¹¹¹ Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár – a határozatban megjelölt időponttól kezdődően – újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye. Felfüggesztés és az engedély visszavonása esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.

(2)¹¹² A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos, valamint a közraktározási biztosítékból történő kifizetésre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.

(3)¹¹³ Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.

(4)¹¹⁴ A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.

(5)¹¹⁵ Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(6)¹¹⁶ A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.

(7)¹¹⁷ Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(8)¹¹⁸ A felügyeleti biztos az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint helyszíni szemlét végezhet.

12. § (1)¹¹⁹ Ha a közraktár a közraktározásból eredő kötelezettségeinek eleget tett, vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a felügyeleti biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a felügyeleti biztos javadalmazásának és a kirendeléssel kapcsolatos egyéb költségek megtérítésére.

(2)¹²⁰ A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.

(3)¹²¹ A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.

(4) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

12/A. §¹²³ (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat köteles fizetni.

(2) A felügyeleti díj alapdíjból és az előző naptári évben kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték alapján megállapított forgalomarányos díjból áll.

(3)¹²⁴ A közraktár az alapdíjat a felügyelet részére, továbbá, amennyiben a közraktár a 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkezik, az MNB részére is köteles megfizetni.

(4) Az alapdíj az alapdíjegység, valamint az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(5) A felügyelet részére fizetendő alapdíj szorzószáma: húsz.

(6)¹²⁵ Az MNB részére fizetendő alapdíj szorzószáma: négy.

(7) A forgalomarányos felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben, illetve beszámolási időszakban kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizennégymillió forint.

12/B. §¹²⁶ A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D. §-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.

12/C. §¹²⁷ (1) A 12/A. § szerint meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő év január 31-ig kell befizetni. Az a közraktár, amely tevékenységét év közben kezdte meg, a felügyeleti díjat első ízben a tevékenység megkezdését követő év január 31-ig köteles megfizetni. Az a közraktár, amely tevékenységének megszüntetését év közben kezdeményezte, vagy amelynek tevékenységi engedélyét a felügyelet év közben vonta vissza, a felügyeleti díjat a bejelentés napjától, illetve a visszavonó határozat közlésének napjától számított harminc napon belül köteles megfizetni.

(2) A felügyelet részére határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(4) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felügyeleti díj felszámításának időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

13. §¹²⁸ (1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:

(2)¹²⁹ A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről harminc napon belül dönt.

(3) A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:

(3a)¹³³ A közraktár köteles az arra jogosult szerv által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot, vagy a könyvvizsgálói záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést tartalmazó, a számviteli törvény szerinti beszámolóját, annak elfogadását követő tizenöt napon belül a felügyeletnek megküldeni.

(4)¹³⁴ A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)–d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.

14. § (1) Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

15. § (1) A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.

(2)¹³⁵ A jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.

(3)¹³⁶ A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.

(4)¹³⁷ A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezni.

16. § (1)¹³⁸ A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

(3) A közraktározás – a felek megállapodása alapján – történhet oly módon, hogy az árut

(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

(5)¹⁴⁰ A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani, és származását igazolni. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.

(6)¹⁴¹ Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.

17. § (1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

(3) A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.

18. § (1)¹⁴⁶ Az áru közraktári megőrzésre való átvételének, valamint az áru kiszolgáltatásának időpontja az, amikor az áru átadását és átvételét a felek jegyzőkönyvben rögzítik, függetlenül az áru tényleges mozgásától.

(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem köteles vizsgálni.

(3)¹⁴⁷ Ha az áru átvétele, vagy kiszolgáltatása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni.

18/A. §¹⁴⁸ Az áttárolással járó költségeket az viseli, akinek az érdekkörében felmerült okból az áttárolás szükségessé vált.

19. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. Az e törvényben szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.

(2) A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik, illetve a károk megtérítését a letevőtől követelheti.

20. § (1)¹⁴⁹ A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, továbbá, ha a közraktár folyamatosan biztosítja a művi raktárban letett árunak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való őrzését.

(2)¹⁵⁰ A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a művi raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű betartásának ellenőrzésére terjed ki.

(2a)¹⁵¹ Amennyiben művi tárolás esetén a letenni kívánt árut egyéb árutól nem lehet elkülöníteni, vagy a tárolás nem zárt helyen történik, az árura vonatkozóan közraktári jegyet csak abban az esetben lehet kibocsátani, ha a közraktár az áru védelmére olyan jelzőrendszert alkalmaz, amely folyamatosan biztosítja az áruhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását.

(3) A letevő – ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik – csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A letevő a közraktári szerződés szerint köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést.

(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura – minden zálogjogosultat megelőzően – zálogjog illeti meg.

(6)¹⁵² A közraktárt a közraktározott áru tekintetében megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga.

(7)¹⁵³ A közraktározott árut a művi raktár üzemeltetője sem a közraktárral, sem a letevővel szembeni esetleges követelésének biztosítékaként nem tarthatja vissza.

20/A. §¹⁵⁴ (1) 2014. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke huszonötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(2) 2015. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tizenötszörösét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(3) 2016. január 1-től amennyiben a művi tárolással közraktározott áruk értéke az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőke tízszeresét meghaladja, a közraktár köteles a közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(4) 2017. január 1-től a közraktár köteles a művi tárolás keretében közraktárban letett áruk folyamatos felügyeletét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti elektronikai vagyonvédelmi rendszer alkalmazásával biztosítani.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terjed ki az olyan, művi tárolás keretében közraktárban letett árukra, amelyeknek értéke letevőnként vagy raktáranként az 50 millió forintot nem haladja meg.

21. § (1) A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.

(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.

22. § (1)¹⁵⁵ A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.

(1a)¹⁵⁶ Nem minősül a közraktári tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan oknak a művi raktár üzemeltetőjének érdekkörében felmerülő ok.

(1b)¹⁵⁷ Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kár

(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a letevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áru belső tulajdonságaira vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a letevő köteles bizonyítani. A letevő köteles bizonyítani, hogy maga vagy képviselői úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.

(3)¹⁵⁸ A közraktár (1) bekezdésben foglalt felelőssége megszűnik,

(4)¹⁵⁹ A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Polgári Törvénykönyv megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Polgári Törvénykönyvnek a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

23. § (1) A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni.

(2)¹⁶⁰ A közraktár a bűncselekményből származó árut a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata alapján köteles kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy birtokosának nem tartozik kártérítési felelősséggel.

23/A. §¹⁶² (1) A közraktári tevékenységből eredő perekben, a közraktárban letett árura vonatkozó birtokperekben és a közraktári jegyre alapított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a (2)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott perekben a keresetet más keresettel összekapcsolni nem lehet.

(3) A perben az írásbeli ellenkérelem és beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Viszontkereset előterjesztésének nincs helye.

(4) A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. A tárgyalási időköz nyolc nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap.

(5) A perben a bíróság soron kívül jár el.

(6) A bíróság határozatában a teljesítési határidőt három napban köteles megállapítani. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított három nap.

24. § (1) A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

(2) A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:

(3) A közraktár egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre, ha azonban az a (2) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikét nem tartalmazza, nem tekinthető közraktári jegynek.

25. § (1) Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.

(2) A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintsék, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban viselniük kell.

26. § (1)¹⁶³ A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez.

(2) Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.

(3) Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.

(4) Üres forgatmány az olyan átruházó nyilatkozat, amelyben nincs meghatározva a forgatmányos.

(5) A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy forgatása nem közraktári tevékenység.

(6)¹⁶⁴ A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.

(6a)¹⁶⁵ A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával a közraktári jegyen feltüntetett érték erejéig olyan kölcsönt vehet fel, amelynek igényérvényesítési határideje legfeljebb a közraktári jegy lejáratát követően egy év.

(7) Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

(8)¹⁶⁶ A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg visszafizetése után a hitelező haladéktalanul köteles a birtokában lévő közraktári jegy valamennyi szelvényrészét az adósnak kiadni.

27. § (1) Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell:

(2) A zálogjegy első forgatását és az (1) bekezdés szerinti adatokat az árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából eredő esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.

(3) Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni.

(4)¹⁶⁸ A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a váltójogi szabályok irányadóak.

28. § (1)¹⁶⁹ A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.

(2)¹⁷⁰ A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár az előző üzleti évi éves beszámolóban kimutatott saját tőkéjének ötszörösét.

(3) A közraktár által nyújtott kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata.

(4)¹⁷¹ A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a – zálogjegy megvásárlásaként elszámolt – nyújtott kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után.

(5) A közraktár a nyilvánosságtól visszafizetendő pénzeszközöket nem gyűjthet.

(6)¹⁷² A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.

28/A. §¹⁷³ (1) A közraktár – amennyiben zálogkölcsön nyújtásával foglalkozik – évente tervet készít az adott évben kihelyezhető zálogkölcsön összegéről.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásra vonatkozóan belső szabályzatot köteles készíteni. A belső szabályzat tartalmazza:

28/B. §¹⁷⁴ (1)¹⁷⁵ A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásról szóló (1) bekezdés alapján hozott határozatát annak meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a felügyeletnek bejelenteni.

(3) A közraktár köteles a vele, vagy tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak nyújtott zálogkölcsönről elkülönített nyilvántartást vezetni.

28/C. §¹⁷⁶ (1) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a közraktári engedély iránti kérelméhez, illetve a már működő közraktár a közraktári engedély módosítása iránti kérelméhez az 5. § (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott dokumentumokat mellékelte, és a közraktár részére a felügyelet a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység folytatását az 5. § (1) bekezdésének első mondata szerint engedélyezte.

(2) A közraktár a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet akkor szüntetheti meg, ha a tevékenység megszüntetését a felügyelet az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezte.

29. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki

(2)¹⁷⁸

(3) A közraktár az (1) bekezdés b) pontja szerint letett összeget köteles elkülönített számlán kezelni, s az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két napon belül a letétbe helyezésről értesíteni. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles forgatmányosát tájékoztatni a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.

(4) A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát.

30. § (1) A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkező esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény rendelkezései szerint felosztja.

(2)¹⁷⁹

(3) A közraktár a közraktári szerződésből eredő követeléseit a közraktári jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az őket megelőző forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy bármely részének birtokosa követelései e körben egymásba beszámíthatók.

(4) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

(5) Ha az első zálogjegyforgató a kölcsönszerződés lejárata előtt a kölcsönt visszafizeti, és az árujegy nála van, a zálogjegy forgatásával újabb kölcsönt vehet fel, azonban a másodszori zálogjegybirtoklást megelőzően felvezetett zálogjegyforgatók ellen visszkereseti joggal a zálogjegybirtokos, illetve a zálogjegyforgatók nem élhetnek.

31. § (1) Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követő második munkanap végéig e tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyzői okirattal megállapíttathatja (óvás). Ennek elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését kérje.

(2) Közjegyzőnél az óvás felvétele úgy történik, hogy a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első – kölcsönt felvevő – zálogjegyforgató székhelyére elmenni és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból hiúsul meg a fizetés, a közjegyző ezt hitelesen írásban – az óvás felvételével – tanúsítja.

(3) A közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan lett az óvás felvéve.

(4) Az óvásnak tartalmaznia kell:

(5) Ha nem a közjegyző veszi fel az óvást, hanem a zálogjegyre jegyzik rá, akkor annak a zálogjegy első forgatója és a zálogjegybirtokos cégszerű aláírásán kívül a (4) bekezdés b), c) és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(6) A zálogjegy első forgatója – ha az árujegyet is továbbforgatta – köteles az árujegy forgatmányosát két napon belül értesíteni a fizetésre történt felszólításról. Ugyanez a kötelessége az árujegy további forgatóinak is.

32. § (1) Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését. Ugyanezen jog illeti meg az első forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a zálogjegyet beváltja.

(2) Ha a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt vételárból a zálogjegyen szereplő összeggel együtt, azzal egy sorban kell az óvás költségeit megtéríteni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:

(4) Ha a követelését kielégítették, a zálogjegybirtokos a zálogjegyet köteles visszaadni a közraktárnak, amely azt érvényteleníti.

(5) Ha a vételár a zálogjegyen szereplő kölcsönösszeget nem fedezi, a részletfizetésnek a zálogjegyre, valamint a letéti könyvbe történő bejegyzését követően a zálogjegyet a birtokosának vissza kell adni.

33. § (1) Ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett áru a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár – a letevő előzetes felszólítása után – az árut értékesítheti. Ha a letevő a közraktári jegyet vagy az árujegyet továbbforgatta, kötelessége az őt követő birtokost a közraktár felszólításáról két napon belül tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a mulasztó fél felel.

(2)¹⁸¹ Az értékesítésből befolyt összegből az igényeket a 32. § (3) bekezdése szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyezni.

34. § (1)¹⁸² Ha az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban értékesítheti.

(2) Ha az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni.

(3) Mind a tőzsdei, mind az árverésen történő értékesítéskor a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a letevő nem volt az áru tulajdonosa.

35. § (1) Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell:

(2) Az árverési hirdetményt

(3) A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevő és az első zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége – ha időközben a közraktári jegyet továbbforgatták – hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésről az utánuk következő birtokost.

(4)¹⁸⁶ Az árverést a közraktár, vagy a közraktár által felkért olyan árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert közraktári-jegybirtokostól.

36. § (1)¹⁸⁷ Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani. Ha az árverés a zálogjegy birtokosának kérelmére indult, akkor a közraktári jegyet, vagy annak zálogjegy részét a közraktár székhelyén, hivatali időben, legkésőbb az árverést megelőző napon az árverés kérelmezője köteles bemutatni. E kötelezettség elmulasztásából eredő, a közraktárra háruló költségeket az árverezés kérelmezője köteles megtéríteni.

(2)¹⁸⁸ Az árverési biztos

(3)¹⁸⁹ Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(4)¹⁹⁰ Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán kiálthatja ki ismét az árat. Ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.

(5)¹⁹¹ A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a kikiáltási áron nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő tizenöt napon belül.

(6) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni, ha

(7) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegből kielégítve.

(8) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.

(9) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlevő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni.

(10) Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.

37. § (1) A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg, melyet az árverés (tőzsdei értékesítés) napjától kezdődően érvényesíthet. A követelésért az előző zálogjegyforgatók egyetemlegesen felelnek. Nincs visszkereseti joga a zálogjegybirtokosnak, ha az óvás felvételét elmulasztotta, illetve az áru értékesítését az óvás felvételétől számított harminc napon belül nem kezdeményezte.

(2) A zálogjegybirtokost a zálogjegy forgatóival szemben megillető visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el. A forgatók – a többi forgató és az első zálogjegyforgató elleni – visszkereseti joga attól a naptól számított hat hónap elteltével évül el, amelyen a zálogjegybirtokos igényét kielégítették.

(3) Ha a zálogjegybirtokos követelését nem teljesítették, és az a kölcsön lejáratát követő hat napon belül nem kéri a közraktártól az áru értékesítését, nem tarthat igényt késedelmi kamatra. Ha a zálogjegybirtokos időben kéri az áru értékesítését, a közraktárnak a késedelmi kamatot a polgári jog általános szabályai szerint ki kell számítania, s azt az értékesítésből befolyt összegből az alapösszeggel együtt ki kell fizetnie a zálogjegybirtokos részére. Ha a befolyt összeg nem fedezi a követelést, a késedelmi kamatot az előző zálogjegyforgatókkal szemben is érvényesíteni lehet.

(4) Az árujegy birtokosa a zálogjegy birtokosának, illetve a zálogjegy forgatóinak csak akkor tartozik felelősséggel, ha ő volt a zálogjegy első forgatója.

38. § (1)¹⁹³ A közraktárba letett áru nem tartozik a közraktárnak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti vagyonába.

(1a)¹⁹⁴ A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet.

(1b)¹⁹⁵ Az árujegyet és a zálogjegyet – mint értékpapírt – bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni.

(1c)¹⁹⁶ A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.

(2) Az árujegy birtokosának csődeljárása esetén a zálogjegy birtokosára nem hat ki a fizetési haladék és a kényszeregyezség. Ha a követelését nem elégíti ki a zálogjegy első forgatója, a lejáratot követően a zálogjegybirtokos e törvény alapján az áru értékesítése során befolyt összegből kérheti a kielégítést.

(3) A zálogjegy első forgatójának csődeljárása a zálogjegyen alapuló követelés érvényesítését nem akadályozza, a visszkereseti jog tekintetében a fizetési haladék és a kényszeregyezség azonban a zálogjegybirtokosra is kihat. A zálogjegy első forgatójának csődeljárása nem akadályozza a zálogjegybirtokost megelőző forgatók elleni igény érvényesítését.

(4) Az árujegy birtokosának felszámolása nem akadályozza a zálogjegy birtokosát, hogy e törvény rendelkezései szerint kérje a közraktártól az áru értékesítését.

(5) A zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokosnak a felszámolási eljárásban a letett áru értékesítését követő harminc napon belül be kell jelentenie közraktári jeggyel biztosított és ki nem elégített követelését. A bejelentett igénynek nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. Ha a zálogjegybirtokos az őt megelőző forgatótól kielégítést kap, a forgató a felszámolási eljárásban a zálogjegybirtokos helyére lép, s ebből fakadó igényét érvényesítheti.

(6) A zálogjegy birtokosának csődeljárása és felszámolása az árujegy birtokosának igényét nem érinti.

39. § (1)¹⁹⁷ A közraktár ellen indított csődeljárásra és felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹⁹⁸

(3) Közraktár felszámolása esetén az ellene a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követeléseket a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően.

(4)¹⁹⁹ Közraktár ellen indított felszámolási eljárás lefolytatására a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(5)²⁰⁰ A bíróság a felszámolás iránti kérelemről, valamint a felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezésről tizenöt napon belül határoz.

(6)²⁰¹ A felügyelet a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszavonja a közraktár tevékenységi engedélyét.

39/A. §²⁰² A közraktár ellen elrendelt kényszertörlésről szóló határozatot a bíróság haladéktalanul megküldi a felügyeletnek.

39/B. §²⁰³ (1) Amennyiben a felügyelet a csőd- vagy felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását, vagy a végelszámolás elhatározását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjáig, illetve mindaddig tart, amíg a bíróság a csődeljárás vagy felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót nem rendeli ki.

(2) A felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló vagy végelszámoló sem köthet, csődeljárás kezdő időpontját követően közraktári szerződés a vagyonfelügyelő engedélyével köthető.

(3) A csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját követően a vagyonfelügyelőnek, a felszámolónak, illetve végelszámolónak a korábban a közraktár által kötött közraktári szerződésekből eredő valamennyi kötelezettséget teljesítenie kell.

39/C. §²⁰⁴ (1) A közraktár vezetője a csődeljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtásával egyidejűleg köteles erről a felügyeletet értesíteni.

(2) A bíróság a csődeljárást elrendelő végzést a felügyeletnek is megküldi.

40. §²⁰⁵ (1) Közraktári tevékenység kizárólag a közraktározásra használt ingatlannal, valamint a közraktározott áruval kapcsolatban bekövetkező károkra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződés megléte esetén végezhető.

(2) A vagyonbiztosítási szerződést megkötheti a közraktár, a letevő, vagy a raktár jogszerű használatba adója. Ha a vagyonbiztosítási szerződésben nem a közraktár a szerződő fél,

41. § (1) A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.

(2) A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.

(3) A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.

42. § (1)²⁰⁶ A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.

(2) A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa – biztosítékadás mellett – a közraktártól a jegyről másolat kiadására tarthat igényt. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság határozza meg. Ha a közjegyző a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a biztosítékot vissza kell adni.

(3) Ha a hirdetményi határidő alatt a közraktári jegyet bemutatják, a közjegyző az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be, illetőleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezővel, a közraktárral, valamint az egyéb érdekeltekkel közölni kell.

43. §²⁰⁸ (1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell előterjeszteni, a letétbe helyezendő pénzt pedig a járásbíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni annak a bíróságnak a megjelölésével, amelyhez a közraktár a letét elfogadása iránti kérelmet benyújtja.

(2) A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét és azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.

(3) A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat és a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket, elő kell adni és valószínűsíteni kell továbbá a letétbe helyezés okát vagy célját is.

(4) A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.

(5) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa – ha a letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni – köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár – ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak – a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a letétet ki kell utalni.

(6) Az e törvény szerinti letétbe helyezési kötelezettség közjegyzői letét útján is teljesíthető, amire a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény szabályai alkalmazandóak.

43/A. §²¹⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közraktározás-felügyeletet vagy felügyeleteket.²¹¹

43/B. §²¹² Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a felügyeleti eljárási díj megfizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.

44. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött közraktári ügyletekre a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címében foglaltakat – az ott nem szabályozott kérdésekben azonban e törvény rendelkezéseit – kell alkalmazni.

(2)–(4)²¹³

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti közraktár nem kíván közraktárként működni, vagy a felügyelet a közraktári engedély kiadását megtagadja, új közraktári szerződést nem köthet, de a már megkötött ügyletekből eredő kötelezettségeket – a megkötésekor hatályban volt szabályok szerint – köteles teljesíteni. Ha a már megkötött közraktári ügyleteknek a Kereskedelmi Törvény szerinti teljesítése is veszélyben van, a felügyelet a közraktárhoz felügyeleti biztost rendelhet ki, aki e törvénynek megfelelő jogkörrel köteles ott eljárni.

45. §²¹⁴ (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (5) bekezdés szerinti értékbecslést a Módtv. hatálybalépésekor²¹⁵ működő közraktárnak első alkalommal a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell elvégeznie.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott értékbecslés eredményeként az ingatlan értéke a kettőszázötvenmillió forintot nem éri el, a közraktár köteles az érték megállapításától számított 180 napon belül a jogellenes helyzetet megszüntetni.

(3) A Módtv. megállapított 1. § (6) bekezdésében meghatározott közraktározási biztosítékot a Módtv. hatálybalépésekor²¹⁶ működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül kell biztosítania.

(4) A Módtv.-vel megállapított 20. § (1) bekezdés szerinti, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti mechanikai vagyonvédelmi rendszerrel való folyamatos őrzést a Módtv. hatálybalépésekor²¹⁷ működő közraktárnak legkésőbb a Módtv. hatálybalépését követő 90 napon belül kell biztosítania.

(5) A Módtv.-vel megállapított 20. § (2a) bekezdését, valamint 22. § (1), (1a), valamint (1b) bekezdését csak a Módtv. hatálybalépését²¹⁸ követően megkötött közraktári szerződésekre vonatkozóan kell alkalmazni.

(6)²¹⁹ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését²²⁰ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

45/A. §²²¹ Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

46. §²²² Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.