• Tartalom

1996. évi XLVIII. törvény

1996. évi XLVIII. törvény

a közraktározásról1

2011.10.11.

Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak működésének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A KÖZRAKTÁROZÁS INTÉZMÉNYEI

I. Fejezet

A közraktározás szervezeti és személyi feltételei

A közraktározással kapcsolatos fogalmak

1. § (1)2 A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek. .

(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján e törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

(3) Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

(4)3 Saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.

(5) E törvény szerint áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog.

Szervezeti és működési feltételek

2. §4 (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.5

(3) A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

(4) Az alaptőke, illetve a dotációs tőke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve, amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(5) A nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktár rendelkezésére bocsátott, a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlannak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a ,,közraktár'' elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és működtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.

(7) A közraktár valamennyi belső szabályzatának, továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak – ideértve a szerződési feltételeket is – magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(8)6 Olyan áru, amelynek birtokban tartása hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély birtokában, és a vonatkozó jogszabály betartása mellett közraktározható.

(9)7 Nem közösségi áru a vámjogszabályok szerinti engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő A és B típusú vámraktárban közraktározható. Adóraktárban elhelyezett áru az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő adóraktárban közraktározható.

(10)8 A (8) és (9) bekezdés szerinti engedélyekkel a raktár üzemeltetőjének kell rendelkeznie.

3. § (1)9 A részvénytársasági formában működő közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a részvényekről tartalmazza

a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;

b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;

c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;

d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).

(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is.

4. § (1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.

(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.

(3)10 A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.

(4)11 A közraktár, annak vezetője, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, a felügyelő bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.

A közraktári engedély

5. §12 (1)13 A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével – az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján – engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2)14 A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

a)15 a részvénytársaság a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat részletesen nem tartalmazza;

b)16 a 2. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c)17

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

e) zálogkölcsönnyújtás esetén a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító, illetve cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;

h) a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

i)18

j)19

k)20 nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről, továbbá

l)21 zálogkölcsön-nyújtás esetén a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.

(3)22 A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha

a) igazolja a részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatokat, a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységét, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás-besorolást,

b) a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,

c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, valamint

d) a részvénytársaságnak és az igazgatóság tagjainak belföldön köztartozása nincs,

e)23 az igazgatóság tagja

ea) büntetlen előéletű,

eb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

ec) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

ed) nem áll az eb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.

(4)24 A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.

(5)25 Ha a kérelmező a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6)26 A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(7)27 A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek.

(8)28 A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

5/A. §29 A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha

a) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

b) érvényes és hatályos – a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet között;

c) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a felügyelet számára lehetővé teszi valamennyi belföldön közraktárként működő szervezeti egységében a helyszíni ellenőrzés lefolytatását;

d) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a belföldön bejegyzett fióktelep útján, cégneve alatt keletkező kötelezettségeiért;

e) a külföldi vállalkozás benyújtja a felügyelethez a székhelye szerint illetékes közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a székhely szerint illetékes országban közraktári tevékenység folytatására és Magyarországon – ilyen tevékenységet végző – fióktelep létesítésére jogosult, továbbá, ha ehhez külön engedély is kell, akkor azzal is rendelkezik.

5/B. §30 (1) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről,

b) az 5. § (2) bekezdés b)–f) pontjában felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat,

c) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat,

d)31

e) az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

g) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,

h) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás,

i) nyilatkozatot a fióktelep telefon- és faxszámáról, valamint e-mail címéről.

(2) A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha

a) igazolja a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzését,

b) igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,

c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával,

d) a fióktelep ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás, valamint

e) a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása,

f)32 a fióktelep vezetője (vezetői)

fa) büntetlen előéletű,

fb) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

fc) nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

fd) nem áll az fb) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt.

(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(4)33 A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5)34 A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek.

(6)35 A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

5/C. §36 (1) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos működését.

(2) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptőke, illetőleg a dotációs tőke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására;

b) a jegyzett tőke megváltoztatása esetén a közraktár igazgatósága által a közgyűlés elé terjesztett határozattervezetet.

5/D. §37 A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.

6. § (1)38 A közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet két példányban kell benyújtani.

(2)39 Az 5. § (2) és (3) bekezdésében, az 5/A. §-ban, az 5/B. § (1) és (2) bekezdésében, az 5/C. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési kérelemhez és bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok – a 2. § (4)–(5) bekezdésekben megjelölt feltételek megléte, a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy példányának kivételével – másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.

(3)40 Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

(4)41 Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles határozni.

(5)42 A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton előállított mintapéldányt az első kibocsátás előtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.

(6)43 A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és folyamatosan közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét (közraktár neve, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe, engedély száma, engedély kiadásának időpontja), a tevékenység felfüggesztésének és az engedély visszavonásának tényét és időpontját, valamint a kirendelt felügyeleti biztos nevét, kirendelésének időpontját,

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.

(7)44 A (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében foglalt bejelentés elektronikus úton is benyújthatóak.

Személyi feltételek

7. §45 (1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves – közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett – szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

c) aki a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

d) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(3)46 A vezetőjelöltet – a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző harminc nappal – a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani. Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.

(4) A vezetőjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a jelöltre vonatkozó (5) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnéséig

kezeli.

8. §47 (1)48 Közraktárban minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2)49 A közraktárban minősített befolyással csak olyan természetes személy vagy gazdasági társaság rendelkezhet,

a) aki a közraktár óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól mentes, és biztosítani képes a közraktár megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzést, valamint

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a közraktár feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

(3)50 Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) természetes személyazonosító adatait vagy a természetes személy azonosítására alkalmas, a közraktár-felügyelet által kezelhető azonosító kódot, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét,

b) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik.

(4)51 A természetes személy kérelmező a minősített befolyás szerzéséhez előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

a) büntetlen előéletű és

b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(5)52 Ha a kérelmező a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(6)53 Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minősített befolyást, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték,

b) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját,

c) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.

(7)54 Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha

a) igazolja a cégjogi adatait, cégjegyzékszámát, adószámát és

b) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(8)55 Ha a kérelmező a (7) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (7) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(9)56 A felügyelet a minősített befolyás megszerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet a beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minősített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.

8/A. §57 A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a minősített befolyás megszerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.

8/B. §58 (1) A természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy megfelel a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet

a) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése esetén a természetes személy minősített befolyásának megszűnéséig

kezeli.

II. Fejezet

A közraktárak állami felügyelete

A felügyelet tartalma

9. § (1)59 A közraktári piac ellenőrzését a felügyelet látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár – e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt – kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.

(2)60

(3)61 A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve – a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül – egy-egy részterületre kiterjedően – egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.

(4) Az ellenőrzés során a közraktár köteles

a) az ingatlanra vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapot,

b) az éves beszámolóját, és a beszámoló óta eltelt időszakról készült jelentést,

c) a közraktári szerződésekről és a kiállított közraktári jegyekről, valamint a közraktározott áru becsértékéről vezetett nyilvántartását,

d) az általa nyújtott kölcsönökről készített kimutatást, továbbá

e) egyéb az ellenőrzéshez szükséges iratokat

a felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(5)62 Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.

(6)63 A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.

(7)64

9/A. §65 (1)–(2)66

(3)67

(4) A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.

(5)68 A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő három hónap.

(6) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet kizárólag a felügyelethez terjeszthet be.

(7) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti.

(8)69 A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg, valamint nem semmisítheti meg.

9/B. §70 Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója

aa) büntetett előéletű,

ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

ac) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll vagy

ad) az ab) alpontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve

b) a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,

erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy negyvenöt napon belül a minősített befolyását szüntesse meg.

Felügyeleti jogkörben hozott határozatok

10. § (1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet

a) kötelezheti a közraktárat, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a jogsértést, illetve tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végezze;

b) felfüggesztheti a közraktár tevékenységét;

c) visszavonhatja a közraktári engedélyt;

d)71 a közraktárt ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(2)72 Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.

(3)73 A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4)74 A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét – a jogsértés mértékétől függően – egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

10/A. §75 (1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.

(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette.

11. § (1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár – a határozatban megjelölt időponttól kezdődően – újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.

(2)76 A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.

(3)77 Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.

(4)78 A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.

(5)79 Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(6)80 A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.

(7)81 Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(8)82 A felügyeleti biztos a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint helyszíni szemlét végezhet.

12. § (1) Ha a közraktár a közraktározásból folyó kötelezettségeinek eleget tett vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a kirendeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A felügyeleti biztos javadalmazását a felügyelet biztosítja.

(2)83 A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.

(3)84 A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.

(4) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

A felügyeleti díj85

12/A. §86 (1)87 A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti díjat fizet a felügyelet részére. A felügyeleti díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) – a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.

(2)88 A felügyeleti díjat a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették – a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül – a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti díjat befizetni.

(3) A 28. §-ban meghatározott zálogkölcsön nyújtására is engedéllyel rendelkező közraktár felügyeleti díjat fizet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. A felügyeleti díj a (4)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj összege.

(4) Az alapdíj az alapdíjegység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(5) A szorzószám közraktár esetén: négy.

12/B. §89 A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D. §-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.

Bejelentési kötelezettség

13. §90 (1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:

a) az üzletszabályzat módosításának szándékát;

b) a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának szándékát;

c) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát.

(2)91 A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerűsége tekintetében kiadott szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.

(3) A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:

a) ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát;

b) fizetésképtelensége veszélyét;

c) szétválási vagy egyesülési szándékát;

d) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;

e) cégadatainak megváltozását;

f) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;

g) a létesítő okirat engedélyt nem igénylő változását.

(4)92 A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)–d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉGRŐL

III. Fejezet

A közraktározás

A közraktári szerződés fogalma

14. § (1) Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A szerződés tárgya és tartalma

15. § (1) A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.

(2)93 A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.

(3)94 A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.

(4) A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.

16. § (1)95 A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződés időtartamát,

b) a teljesítés helyét,

c) az áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, értékét,

d) a raktár pontos helyét és jelölését,

e) a raktár típusát (saját vagy művi raktár),

f) a tárolás módját a (3) bekezdés szerint,

g) az áru csomagolását,

h) az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezést,

i) a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját,

j) azt a tényt, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik,

k) a szerződő felek cégszerű aláírását és keltezést.

(2) Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

(3) A közraktározás – a felek megállapodása alapján – történhet oly módon, hogy az árut

a) a többi árutól elkülönítve, vagy

b) a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve

tárolják.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

(5)96 A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.

(6)97 Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.

17. § (1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit, valamint

b) a közraktári tevékenységből eredő és az egyéb szolgáltatás után járó díjakat,

c)98 a szabályzat hatálybalépésének időpontját.

(3) A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.

18. § (1)99 Az áru közraktári megőrzésre való átvételének, valamint az áru kiszolgáltatásának időpontja az, amikor az áru átadását és átvételét a felek jegyzőkönyvben rögzítik, függetlenül az áru tényleges mozgásától.

(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem köteles vizsgálni.

(3)100 Ha az áru átvétele, vagy kiszolgáltatása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. Az e törvényben szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.

(2) A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik, illetve a károk megtérítését a letevőtől követelheti.

20. § (1)101 A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint a letenni kívánt árut egyéb árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.

(2)102 A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a művi raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű betartásának ellenőrzésére terjed ki.

(3) A letevő – ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik – csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A letevő a közraktári szerződés szerint köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést.

(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura – minden zálogjogosultat megelőzően – zálogjog illeti meg.

(6)103 A közraktárt a közraktározott áru tekintetében megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga.

A közraktár egyéb szolgáltatásai

21. § (1) A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.

(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.

Közraktári felelősség

22. § (1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha

a) a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) az áru belső tulajdonsága (természetes minősége),

c) a csomagolás rejtett hiányossága,

d) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartása

miatt következett be.

(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a letevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áru belső tulajdonságaira vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a letevő köteles bizonyítani. A letevő köteles bizonyítani, hogy maga vagy képviselői úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.

(3)104 A közraktár (1) bekezdésben foglalt felelőssége megszűnik,

a) ha a közraktári jegy lejárt, és a zálogjegy birtokosa a 32. § (1) bekezdésében meghatározott jogával a lejáratig nem élt;

b) ha a közraktári jegy lejárt és az árut a jegybirtokos a közraktár írásbeli felszólítása ellenére az értesítéstől számított 5 napon belül nem váltja ki. A közraktárnak az értesítést a letéti könyvének adatai szerinti áru- és zálogjegybirtokos részére kell megküldenie.

(4)105 A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Polgári Törvénykönyvnek a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

23. § (1) A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni.

(2) A közraktár a bűncselekményből származó árut a büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat alapján köteles kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy birtokosának nem tartozik kártérítési felelősséggel.

A közraktári tevékenységből eredő perek106

23/A. §107 A közraktári tevékenységből eredő perekben a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1) bekezdése]

IV. Fejezet

A közraktári jegy

A közraktári jegy fogalma és alakja

24. § (1) A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

(2) A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:

a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén;

b) a közraktár megnevezését;

c) a letéti könyv sorszámát;

d) a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét);

e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és a 16. § (5) bekezdés szerinti értékét;

f) a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét;

g) a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével;

h) a raktározás helyét – művi tárolás esetén ennek megjelölésével –, továbbá

i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.

(3) A közraktár egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre, ha azonban az a (2) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikét nem tartalmazza, nem tekinthető közraktári jegynek.

25. § (1) Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.

(2) A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintsék, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban viselniük kell.

A közraktári jegy átruházása

26. § (1)108 A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfa-fizetési kötelezettséget eredményez.

(2) Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.

(3) Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.

(4) Üres forgatmány az olyan átruházó nyilatkozat, amelyben nincs meghatározva a forgatmányos.

(5) A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy forgatása nem közraktári tevékenység.

(6) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.

(7) Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

27. § (1) Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell:

a)109 a kölcsönadó nevét, székhelyét, fizetési számlája számát;

b) a kölcsön lejáratakor érvényesíthető határozott pénzösszeget, amely a kölcsön lejáratáig számított kamatot is tartalmazza;

c) a kölcsön visszafizetése esedékességének napját (lejárat ideje);

d) a kölcsönt felvevő első zálogjegyforgató nevét, székhelyét.

(2) A zálogjegy első forgatását és az (1) bekezdés szerinti adatokat az árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából eredő esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.

(3) Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni.

(4)110 A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a váltójogi szabályok irányadóak.

A zálogkölcsön

28. § (1)111 A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.

(2) A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének ötszörösét.

(3) A közraktár által nyújtott kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata.

(4)112 A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a – zálogjegy megvásárlásaként elszámolt – nyújtott kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után.

(5) A közraktár a nyilvánosságtól visszafizetendő pénzeszközöket nem gyűjthet.

(6)113 A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.

28/A. §114 (1) A közraktár – amennyiben zálogkölcsön nyújtásával foglalkozik – évente tervet készít az adott évben kihelyezhető zálogkölcsön összegéről.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásra vonatkozóan belső szabályzatot köteles készíteni. A belső szabályzat tartalmazza:

a) a zálogkölcsönnyújtásról szóló döntés eljárási rendjét (a döntési szempontokat, a döntési folyamatot);

b) a fedezetértékelés elveit (a fedezetként elfogadható áruk körét, az értékesíthetőség feltételeit);

c) a zálogkölcsön nyilvántartásának és kockázatának folyamatos nyomon követése rendjét.

28/B. §115 (1)116 A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat meghatározására a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásról szóló (1) bekezdés alapján hozott határozatát annak meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a felügyeletnek bejelenteni.

(3) A közraktár köteles a vele, vagy tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak nyújtott zálogkölcsönről elkülönített nyilvántartást vezetni.

V. Fejezet

A közraktári tevékenység befejezése

Az áru kiadása

29. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki

a) az árujegyet és a zálogjegyet a részére visszaadja, vagy

b)117 az árujegyet visszaadja, a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi.

(2)118

(3) A közraktár az (1) bekezdés b) pontja szerint letett összeget köteles elkülönített számlán kezelni, s az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két napon belül a letétbe helyezésről értesíteni. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles forgatmányosát tájékoztatni a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.

(4) A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát.

30. § (1) A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkező esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény rendelkezései szerint felosztja.

(2)119

(3) A közraktár a közraktári szerződésből eredő követeléseit a közraktári jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az őket megelőző forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy bármely részének birtokosa követelései e körben egymásba beszámíthatók.

(4) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

(5) Ha az első zálogjegyforgató a kölcsönszerződés lejárata előtt a kölcsönt visszafizeti, és az árujegy nála van, a zálogjegy forgatásával újabb kölcsönt vehet fel, azonban a másodszori zálogjegybirtoklást megelőzően felvezetett zálogjegyforgatók ellen visszkereseti joggal a zálogjegybirtokos, illetve a zálogjegyforgatók nem élhetnek.

Az óvás

31. § (1) Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követő második munkanap végéig e tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyzői okirattal megállapíttathatja (óvás). Ennek elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését kérje.

(2) Közjegyzőnél az óvás felvétele úgy történik, hogy a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első – kölcsönt felvevő – zálogjegyforgató székhelyére elmenni és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból hiúsul meg a fizetés, a közjegyző ezt hitelesen írásban – az óvás felvételével – tanúsítja.

(3) A közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan lett az óvás felvéve.

(4) Az óvásnak tartalmaznia kell:

a) a zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházható nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel;

b) az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt);

c) az óvatolthoz intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető;

d) a felszólításnak, illetve annak a helyét és idejét, amikor a felszólítást megkísérelték;

e) a közjegyző aláírását és pecsétjét.

(5) Ha nem a közjegyző veszi fel az óvást, hanem a zálogjegyre jegyzik rá, akkor annak a zálogjegy első forgatója és a zálogjegybirtokos cégszerű aláírásán kívül a (4) bekezdés b), c) és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(6) A zálogjegy első forgatója – ha az árujegyet is továbbforgatta – köteles az árujegy forgatmányosát két napon belül értesíteni a fizetésre történt felszólításról. Ugyanez a kötelessége az árujegy további forgatóinak is.

Az áru értékesítése

32. § (1) Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését. Ugyanezen jog illeti meg az első forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a zálogjegyet beváltja.

(2) Ha a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt vételárból a zálogjegyen szereplő összeggel együtt, azzal egy sorban kell az óvás költségeit megtéríteni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:

a) a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése;

b) a zálogjegybirtokos követelése;

c) a közraktár egyéb követelése;

d) az árujegybirtokos követelése. Ha ez utóbbi ismeretlen helyen tartózkodik, a részére járó pénzt bírói letétbe kell helyezni.

(4) Ha a követelését kielégítették, a zálogjegybirtokos a zálogjegyet köteles visszaadni a közraktárnak, amely azt érvényteleníti.

(5) Ha a vételár a zálogjegyen szereplő kölcsönösszeget nem fedezi, a részletfizetésnek a zálogjegyre, valamint a letéti könyvbe történő bejegyzését követően a zálogjegyet a birtokosának vissza kell adni.

33. § (1) Ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett áru a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár – a letevő előzetes felszólítása után – az árut értékesítheti. Ha a letevő a közraktári jegyet vagy az árujegyet továbbforgatta, kötelessége az őt követő birtokost a közraktár felszólításáról két napon belül tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a mulasztó fél felel.

(2) Az értékesítésből befolyt összegből az igényeket a 32. § (3) bekezdése szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírói letétbe kell helyezni.

34. § (1)120 Ha az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban értékesítheti.

(2) Ha az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni.

(3) Mind a tőzsdei, mind az árverésen történő értékesítéskor a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a letevő nem volt az áru tulajdonosa.

Az árverés

35. § (1) Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell:

a) a letevő nevét, székhelyét (címét);

b) az árverés helyét, idejét;

c) az értékesítés indokát;

d)121 az árverésre kerülő áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, a kikiáltási árat, amely a közraktári jegyen szereplő érték, vagy szakértő által megállapított becsérték, valamint azt a tényt, hogy a kikiáltási ár általános forgalmi adót nem tartalmaz;

e) azt, hogy az árut az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;

f)122 az árverést lefolytató szervezet, személy (a továbbiakban: árverési biztos) nevét.

(2) Az árverési hirdetményt

a) ki kell függeszteni az árverést megelőző tizenöt napig a közraktár ügyfélforgalommal foglalkozó telephelyén, valamint azon a telephelyen, ahol az árut tárolják;

b)123 közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően. Az árverés sikeressége érdekében a hirdetmény egyéb módon is – így különösen a közraktár internetes honlapján, szakmai és helyi szervezeteknél – közzétehető.

(3) A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevő és az első zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége – ha időközben a közraktári jegyet továbbforgatták – hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésről az utánuk következő birtokost.

(4)124 Az árverést a közraktár, vagy a közraktár által felkért olyan árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert közraktári-jegybirtokostól.

36. § (1)125 Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani. Ha az árverés a zálogjegy birtokosának kérelmére indult, akkor a közraktári jegyet, vagy annak zálogjegy részét a közraktár székhelyén, hivatali időben, legkésőbb az árverést megelőző napon az árverés kérelmezője köteles bemutatni. E kötelezettség elmulasztásából eredő, a közraktárra háruló költségeket az árverezés kérelmezője köteles megtéríteni.

(2)126 Az árverési biztos

a) nyilvántartásba veszi az árverezőket;

b) ismerteti az árverés szabályait;

c) közli az áru kikiáltási árát és az általános forgalmi adó mértékét, ismerteti a mennyiségi és minőségi jellemzőket, valamint az áru megvásárlásra vonatkozó egyéb feltételeket;

d) felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;

e) az ajánlatokat rögzíti;

f) ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árut a legtöbbet ajánló megvette;

g) az árverésről árverési jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az e §-ban felsoroltakat, valamint az árverési biztos és a vevő aláírását, amellyel a vevő elismeri a kikiáltott vételár megfizetésének kötelezettségét.

(3)127 Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései az irányadók.

(4)128 Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán kiálthatja ki ismét az árat. Ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.

(5)129 A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a kikiáltási áron nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő tizenöt napon belül.

(6) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni, ha

a) az áru a fennmaradó rész értékének csökkenése nélkül osztható;

b) az áru egészére arányosan számított legalább azonos értékű ajánlat nem érkezett.

(7) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegből kielégítve.

(8) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.

(9) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlevő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni.

(10) Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.

A visszkereseti jog

37. § (1) A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg, melyet az árverés (tőzsdei értékesítés) napjától kezdődően érvényesíthet. A követelésért az előző zálogjegyforgatók egyetemlegesen felelnek. Nincs visszkereseti joga a zálogjegybirtokosnak, ha az óvás felvételét elmulasztotta, illetve az áru értékesítését az óvás felvételétől számított harminc napon belül nem kezdeményezte.

(2) A zálogjegybirtokost a zálogjegy forgatóival szemben megillető visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el. A forgatók – a többi forgató és az első zálogjegyforgató elleni – visszkereseti joga attól a naptól számított hat hónap elteltével évül el, amelyen a zálogjegybirtokos igényét kielégítették.

(3) Ha a zálogjegybirtokos követelését nem teljesítették, és az a kölcsön lejáratát követő hat napon belül nem kéri a közraktártól az áru értékesítését, nem tarthat igényt késedelmi kamatra. Ha a zálogjegybirtokos időben kéri az áru értékesítését, a közraktárnak a késedelmi kamatot a polgári jog általános szabályai szerint ki kell számítania, s azt az értékesítésből befolyt összegből az alapösszeggel együtt ki kell fizetnie a zálogjegybirtokos részére. Ha a befolyt összeg nem fedezi a követelést, a késedelmi kamatot az előző zálogjegyforgatókkal szemben is érvényesíteni lehet.

(4) Az árujegy birtokosa a zálogjegy birtokosának, illetve a zálogjegy forgatóinak csak akkor tartozik felelősséggel, ha ő volt a zálogjegy első forgatója.

Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás

38. § (1) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet. A közraktárba letett áru nem tartozik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) által meghatározott vagyonba. Az árujegyet és a zálogjegyet – mint értékpapírt – bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni. A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.

(2) Az árujegy birtokosának csődeljárása esetén a zálogjegy birtokosára nem hat ki a fizetési haladék és a kényszeregyezség. Ha a követelését nem elégíti ki a zálogjegy első forgatója, a lejáratot követően a zálogjegybirtokos e törvény alapján az áru értékesítése során befolyt összegből kérheti a kielégítést.

(3) A zálogjegy első forgatójának csődeljárása a zálogjegyen alapuló követelés érvényesítését nem akadályozza, a visszkereseti jog tekintetében a fizetési haladék és a kényszeregyezség azonban a zálogjegybirtokosra is kihat. A zálogjegy első forgatójának csődeljárása nem akadályozza a zálogjegybirtokost megelőző forgatók elleni igény érvényesítését.

(4) Az árujegy birtokosának felszámolása nem akadályozza a zálogjegy birtokosát, hogy e törvény rendelkezései szerint kérje a közraktártól az áru értékesítését.

(5) A zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokosnak a felszámolási eljárásban a letett áru értékesítését követő harminc napon belül be kell jelentenie közraktári jeggyel biztosított és ki nem elégített követelését. A bejelentett igénynek nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. Ha a zálogjegybirtokos az őt megelőző forgatótól kielégítést kap, a forgató a felszámolási eljárásban a zálogjegybirtokos helyére lép, s ebből fakadó igényét érvényesítheti.

(6) A zálogjegy birtokosának csődeljárása és felszámolása az árujegy birtokosának igényét nem érinti.

39. § (1) A közraktár ellen indított felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló sem köthet, a közraktári szerződések teljesítésére vonatkozóan pedig a közraktár tevékenysége felfüggesztésének szabályai [10. § (1) bek. b) pontja és 11. § (1) bekezdés] irányadók.

(2) A közraktár felszámolása során kötendő kényszeregyezség esetén az adós egyezségi ajánlatához köteles előzetesen megszerezni a felügyelet jóváhagyását. Ha a felügyelet a jóváhagyást megtagadja és az adós a hitelezőkkel egyezséget kötött, a felügyelet a 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jár el, és a 11. § (2) bekezdésében foglalt következményeket kell alkalmazni.

(3) Közraktár felszámolása esetén az ellene a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követeléseket a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően.

Biztosítás

40. §130 (1) Közraktári tevékenység kizárólag a közraktározásra használt ingatlannal, valamint a közraktározott áruval kapcsolatban bekövetkező károkra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződés megléte esetén végezhető.

(2) A vagyonbiztosítási szerződést megkötheti a közraktár, a letevő, vagy a raktár jogszerű használatba adója. Ha a vagyonbiztosítási szerződésben nem a közraktár a szerződő fél,

a) a közraktározás céljára szolgáló ingatlanra vonatkozó biztosítás tekintetében a közraktár köteles hitelt érdemlő igazolást szerezni arról, hogy az ingatlan a közraktározási időszak alatt vagyonbiztosítás alatt áll,

b) a betárolt árura vonatkozó biztosítás tekintetében – a felek közötti megállapodás keretében – a közraktár köteles gondoskodni arról, hogy a biztosítási szerződésben kedvezményezettként visszavonhatatlan módon a közraktár legyen megjelölve.

A közraktári jegy megsemmisítése

41. § (1) A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.

(2) A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.

(3) A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.

42. § (1) A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.

(2) A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa – biztosítékadás mellett – a közraktártól a jegyről másolat kiadására tarthat igényt. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság határozza meg. Ha a közjegyző a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a biztosítékot vissza kell adni.

(3) Ha a hirdetményi határidő alatt a közraktári jegyet bemutatják, a közjegyző az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be, illetőleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezővel, a közraktárral, valamint az egyéb érdekeltekkel közölni kell.

Bírósági letét

43. § (1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell előterjeszteni.

(2) A letétbe helyezendő pénzt a helyi bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét, azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.

(3) A letét elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat, továbbá a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket. Elő kell adni és valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát vagy célját. A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.

(4) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa – ha a bírósági letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni – köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár – ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak – a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a bíróság a letétet köteles kiutalni.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Felhatalmazó rendelkezések131

43/A. §132 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közraktározás-felügyeletet vagy felügyeleteket.133

43/B. §134 Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a felügyeleti eljárási díj megfizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.

Átmeneti szabályok

44. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött közraktári ügyletekre a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címében foglaltakat – az ott nem szabályozott kérdésekben azonban e törvény rendelkezéseit – kell alkalmazni.

(2)–(4)135

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti közraktár nem kíván közraktárként működni, vagy a felügyelet a közraktári engedély kiadását megtagadja, új közraktári szerződést nem köthet, de a már megkötött ügyletekből eredő kötelezettségeket – a megkötésekor hatályban volt szabályok szerint – köteles teljesíteni. Ha a már megkötött közraktári ügyleteknek a Kereskedelmi Törvény szerinti teljesítése is veszélyben van, a felügyelet a közraktárhoz felügyeleti biztost rendelhet ki, aki e törvénynek megfelelő jogkörrel köteles ott eljárni.

45. §136

Hatálybalépés

46. §137 Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. június 11.

2

Az 1. § (1) bekezdése az 1998: LVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (4) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § az 1998: LVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdés szerinti jegyzett tőke szerkezetére és összetételére vonatkozó szabályoknak az 1998: LVIII. törvény hatálybalépésekor [1998. december 10.] már működő közraktáraknak legkésőbb 2001. január 1-jéig kell megfelelniük.

6

A 2. § (8) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 2. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

7

A 2. § (9) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 2. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

8

A 2. § (10) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 2. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

9

A 3. § (1) bekezdése a 2006: IV. törvény 344. §-ával megállapított szöveg.

10

A 4. § (3) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

11

A 4. § (4) bekezdése az 1998: LVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 5. § az 1998: LVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 128. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

Az 5. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

15

Az 5. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 130. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 130. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

Az 5. § (2) bekezdés c) pontját a 2009: LVI. törvény 130. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

Az 5. § (2) bekezdés i) pontját a 2009: CXLIX. törvény 52. §-a hatályon kívül helyezte.

19

Az 5. § (2) bekezdés j) pontját a 2009: LVI. törvény 130. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

Az 5. § (2) bekezdés k) pontja a 2011: CXXII. törvény 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 5. § (2) bekezdés l) pontját a 2011: CXXII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.

22

Az 5. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 128. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

Az 5. § (3) bekezdés e) pontját a 2009: CXLIX. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.

24

Az 5. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

25

Az 5. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

26

Az 5. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

27

Az 5. § (7) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

28

Az 5. § (8) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

29

Az 5/A. §-t az 1998: LVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

30

Az 5/B. §-t az 1998: LVIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 128. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

31

Az 5/B. § (1) bekezdés d) pontját a 2009: CXLIX. törvény 52. §-a hatályon kívül helyezte.

32

Az 5/B. § (2) bekezdés f) pontját a 2009: CXLIX. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be.

33

Az 5/B. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (4) bekezdése iktatta be.

34

Az 5/B. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (4) bekezdése iktatta be.

35

Az 5/B. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 50. § (4) bekezdése iktatta be.

36

Az 5/C. §-t az 1998: LVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

37

Az 5/D. §-t az 1998: LVIII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2008: XXXII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

38

A 6. § új (1) bekezdését az 1998: LVIII. törvény 7. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. A 6. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

39

A 6. § új (2) bekezdését az 1998: LVIII. törvény 7. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)-(2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta. A 6. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: LVI. törvény 129. és 130. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

40

A 6. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 74. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

41

A 6. § (3) – eredeti (1) – bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 74. §-a. A (4) bekezdés a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

42

A 6. § (4) – eredeti (2) – bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 74. §-a. Az (5) bekezdés a 2009: LVI. törvény 128. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

43

A 6. § (6) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

44

A 6. § (7) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. december 28. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

45

A 7. § a 2009: CXLIX. törvény 50. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 7. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

47

A 8. § a 2008: XXXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

48

A 8. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 8. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

50

A 8. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

51

A 8. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

52

A 8. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

53

A 8. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

54

A 8. § (7) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

55

A 8. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56

A 8. § (9) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

57

A 8/A. §-t a 2008: XXXII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2008: CIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. A 2008: XXXII. törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

59

A 9. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított, és a 2006: CIX. törvény 117. § (2) bekezdésének a) pontja, a 2009: LVI. törvény 129. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

60

A 9. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 130. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 9. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 75. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

62

A 9. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított, a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

63

A 9. § (6) bekezdésének első mondata az 1998: LVIII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 9. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 9/A. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 76. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

66

A 9/A. § (1)–(2) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 340. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.

67

A 9/A. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 130. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

68

A 9/A. § (5) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

69

A 9/A. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 129. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

70

A 9/B. §-t a 2009: CXLIX. törvény 50. § (7) bekezdése iktatta be, záró szövegrésze a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

71

A 10. § (1) bekezdésének d) pontját az 1998: LVIII. törvény 11. §-a iktatta be a szövegbe.

72

A 10. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

73

A 10. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 130. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

74

A 10. § (4) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

75

A 10/A. §- t az 1998: LVIII. törvény 12. §-a iktatta be a szövegbe.

76

A 11. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

77

A 11. § (3) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 50. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

78

A 11. § (4) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

79

A 11. § (5) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

80

A 11. § (6) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

81

A 11. § (7) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

82

A 11. § (8) bekezdését a 2009: LVI. törvény 128. § (6) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

83

A 12. § (2) bekezdését a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XXXII. törvény 13. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

84

A 12. § (3) bekezdését a 2007: XLIX. törvény 15. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLIX. törvény 50. § (9) bekezdése iktatta be.

85

A 12/A. §-t megelőző alcímet a 2007: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be.

86

A 12/A. §-t a 2007: XLIX. törvény 18. §-a iktatta be, a közraktár által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összege kiszámítására lásd e módosító törvény 16. § (1)–(2) bekezdését.

87

A 12/A. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 14. §-ával megállapított és a 2009: LVI. törvény 130. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

88

A 12/A. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 31. § (3) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 130. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

89

A 12/B. §-t a 2008: XXXII. törvény 15. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

90

A 13. § a 2008: XXXII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

91

A 13. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

92

A 13. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

93

A 15. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

94

A 15. § (3) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

95

A 16. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

96

A 16. § (5) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

97

A 16. § (6) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

98

A 17. § (2) bekezdésének c) pontját a 2008: XXXII. törvény 19. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

99

A 18. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

100

A 18. § (3) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

101

A 20. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

102

A 20. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

103

A 20. § (6) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

104

A 22. § (3) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

105

A 22. § (4) bekezdését a 2008: XXXII. törvény 22. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni. A (4) bekezdés a 2009: LVI. törvény 129. §-a szerint módosított szöveg.

106

A 23/A. §-t megelőző alcímet a 2008: XXXII. törvény 23. §-a iktatta be.

107

A 23/A. §-t a 2008: XXXII. törvény 23. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

108

A 26. § (1) bekezdése az 1998: LXIV. törvény 15. §-ának (4) bekezdésével kiegészített szöveg.

109

A 27. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 95. §-a szerint módosított szöveg.

110

A 27. § (4) bekezdése az 1998: LVIII. törvény 18. §-ával megállapított és a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

111

A 28. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni. Az (1) bekezdés a 2009: LVI. törvény 129. §-a szerint módosított szöveg.

112

A 28. § (4) bekezdése a 2000: CXXIV. törvény 156. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 28. § (6) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

114

A 28/A. §-t a 2008: XXXII. törvény 25. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

115

A 28/B. §-t a 2008: XXXII. törvény 25. §-a iktatta be. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

116

A 28/B. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 129. §-a szerint módosított szöveg.

117

A 29. § (1) bekezdésének b) pontjából a ,,feltéve, hogy a kiszolgáltatás mint termékértékesítés jogcímén keletkező általános forgalmi adó összegét a letevő javára a közraktárnál letétbe helyezte'' szövegrész az 1998: LXIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben még alkalmazni kell, melyekben az áru kiszolgáltatását – 1999. január 1-jét követően – nem előzte meg sem a közraktári jegy együttes, sem annak árujegy részének forgatása.

118

A 29. § (2) bekezdése az 1998: LXIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben még alkalmazni kell, melyekben az áru kiszolgáltatását – e törvény hatálybalépését követően – nem előzte meg sem a közraktári jegy együttes, sem annak árujegy részének forgatása.

119

A 30. § (2) bekezdése az 1998: LXIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit azokban az esetekben még alkalmazni kell, melyekben az áru kiszolgáltatását – 1999. január 1-jét követően – nem előzte meg sem a közraktári jegy együttes, sem annak árujegy részének forgatása.

120

A 34. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

121

A 35. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: XXXII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

122

A 35. § (1) bekezdésének f) pontja a 2008: XXXII. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

123

A 35. § (2) bekezdésének b) pontja a 2008: XXXII. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

124

A 35. § (4) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

125

A 36. § (1) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

126

A 36. § (2) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

127

A 36. § új (3) bekezdését az 1998: LVIII. törvény 19. §-a iktatta be, mely az eredeti (3)-(9) bekezdések számozását (4)-(10) bekezdésre változtatta.

128

A 36. § (4) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

129

A 36. § (5) bekezdése a 2008: XXXII. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

130

A 40. § a 2008: XXXII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 2. napját követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

131

A 43/A. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 118. § (1) bekezdése iktatta be.

132

A 43/A. §-t a 2006: CIX. törvény 118. § (1) bekezdése iktatta be.

134

A 43/B. §-t a 2008: XXXII. törvény 30. §-a iktatta be.

135

A 44. § (2)–(4) bekezdését a 2006: CIX. törvény 119. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

136

A 45. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 250. pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 46. § második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 250. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére